A következő 10-15 évben az uniós célokkal összhangban a vasút áll majd a magyarországi közlekedésfejlesztés középpontjában – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára szombaton, szeptember 11-én a soproni vasútállomáson abból az alkalomból, hogy Magyarországon elsőként Sopronban állt meg a vasút európai éve alkalmából a kontinensen közlekedő Európa Expressz.
Mosóczi László kiemelte, hogy a vasútnak nemcsak múltja, hanem jelene és jövője is van, hiszen míg a 19. század közepén a vasút a szekér alternatívája volt, ma a környezetbarát közlekedésé, mert a károsanyag-kibocsátás 25 százalékáért a közlekedés a felelős.
A vasút európai éve alkalmából számos nemzetközi program népszerűsíti a környezetkímélő, energiahatékony és biztonságos közlekedési módot, amelynek leglátványosabb eleme a száz európai várost érintő Európa Expressz közlekedése, amely szeptember 2-án indult Lisszabonból és októberben érkezik majd Párizsba – mondta.
Hozzátette, hogy a vonat szeptember 19-én is megáll majd Magyarországon, akkor a Keleti pályaudvaron. A szerelvényben a MÁV által biztosított kocsi is közlekedik, amelyben a vasúti utazási élményt javító innovatív technológiákat bemutató vándorkiállítás kapott helyet.
Kiemelte azt is, hogy idén ünnepeljük a magyarországi vasúti közlekedés kezdeteinek 175. évfordulóját.
Mosóczi László hangsúlyozta, hogy a kormány stratégiai célja a közösségi közlekedés versenyképességének növelése az autózással szemben. Az ITM intézkedéseivel a helyközi közlekedés gerincét adó vasúthálózatok előnyét, elsőbbségét szeretnék érvényre juttatni, amelynek érdekében a nemzetközi kapcsolatok minőségét, és a hazai hálózatok átjárhatóságát is javítani kell.
Kiemelte, hogy a magyar vasút program kiemelt céljai közé tartozik a nagysebességű kapcsolat megteremtése a környező országok fővárosaival, hogy Magyarország földrajzi adottságaival élve Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává váljon.
Részletezte, hogy megkezdődött a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza kapacitásbővítő korszerűsítésének tervezése. A szükséges források rendelkezésre állnak, a Soroksár és Kelebia közötti szakasz rekonstrukciója 2025-re elkészül.
Hozzátette, hogy a magyar kormány a közelmúltban biztosított forrást a Szeged és Szabadka között megújuló vasúti összeköttetés magyarországi szakaszának korszerűsítésére.
Kitért arra is, hogy a következő évtizedben kiépülő Budapest–Varsó gyorsvasút a visegrádi országok fővárosait kapcsolja össze és egy ausztriai leágazással a nyugat-európai nagysebességű vasúti hálózatba is beköti a térséget.
Mindezek mellett tervben van a budapesti repülőtéri vasút és a Budapest–Kolozsvár gyorsvasút megvalósítása is – mondta Mosóczi László.
Ines Ayala Sender, a Rajna–Duna törzshálózati korridor európai koordinátora azt emelte ki, hogy az Európa Expressz Európa egységét jelképezi, de megmutatja azt is, hogy milyen hiányosságai vannak az európai vasúti hálózat átjárhatóságának.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország kivételes helyzetben van, mert szervesen kapcsolódik Európa vasúti vérkeringéséhez, három európai uniós vasúti folyosóval is összeköttetésben van.
Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy a környezet védelme érdekében a szükségtelen utazások és szállítások terén a legnehezebb eredményt elérni, ezért arra kell törekedni, hogy a vasúti személy- és teherszállítás minél nagyobb teret kapjon.
Heinrich Dorner, a Burgenlandi Tartományi Kormány közlekedésért felelős tanácsosa azt emelte ki, hogy a vasút Burgenlandot nemcsak Béccsel, vagy Grazzal köti össze, hanem a szomszédos magyarországi és szlovákiai területekkel is, és nemcsak az áruszállításban, hanem a személyszállításban is jelentős szerepet tölt be.
Farkas Ciprián, Sopron polgármestere (Fidesz-KDNP) azt mondta: az Európa Expressz soproni megállóhelye arra világít rá, hogy a városban mindig is kiemelt szerepet töltött be a vasút, az osztrák vasúti hálózaton keresztül már korán kapcsolódott be a város az európai vasúti vérkeringésbe.
Kövesdi Szilárd, a GYSEV Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy működésükkel a nyugat-magyarországi és a kelet-ausztriai területeket kötik össze, fejlesztéseikkel pedig mindkét ország érdekeit szolgálják.
Kiemelte, hogy ma már Sopronból három fővárosba is el lehet jutni: Budapestre, Bécsbe és Pozsonyba.
(mti/Felvidék.ma)