Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kapta meg csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági Díját.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Matolcsy György jegybankelnök a ceremónián kijelentette:
a díjat olyan, kiváló teljesítményt nyújtó vezető kaphatja, aki egyszerre tesz sokat a Kárpát-medencéért, a visegrádi négyek együttműködésén belül is, azért, hogy az egy „tudásrégiót” alkothasson.
„Hiszen a jövőnk mégiscsak az, hogy az egész Kárpát-medencei gazdasági tér egységes tudástőkére épüljön” – fogalmazott.
Matolcsy György jegybankelnök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági Díjának átadásán Budapesten 2021. november 25-én. MTI/KKM
Köszönőbeszédében Szijjártó Péter kiemelte, hogy Matolcsy Györggyel való barátsága 2010-re, egy elég viharos időszakra nyúlik vissza, amikor Magyarország a tönk szélén állt, sőt egy lépéssel már túl is volt rajta.
Szerinte bátor, unortodox intézkedésekre, gazdaságpolitikai fordulatra volt szükség, mindez lehetővé tette, hogy mára a magyar lett az Európai Unió egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága, holott tíz-tizenegy évvel ezelőtt még a szégyenpadon ültünk.
Mint mondta,
külön hálás azért, hogy olyasmiért kapta a díjat, amit szeret csinálni. Hangsúlyozta: nem tudja elképzelni, hogy lenne szebb vagy felemelőbb feladat a magyar nemzet képviseleténél.
A tárcavezető ugyanakkor leszögezte, hogy a kitüntetés nem személyesen őt, hanem a kormány nemzeti alapú külpolitikai szemléletét illeti.
„Ez a nemzeti érdek érvényesítésére irányul, pragmatikus, hiszen gazdasági célokat tűz ki maga elé, barátokat kíván gyűjteni, ugyanakkor nem engedi, hogy egy ezeréves nemzettel bárki is kényére-kedvére szórakozhasson” – mondta.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, az elismerés kitüntetettje (k) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági Díjának átadásán Budapesten 2021. november 25-én. Balról Matolcsy György jegybankelnök.
MTI/KKM
Úgy vélekedett, hogy a magyar külpolitika fókuszát és egyben legsikeresebb területét Közép-Európa és a Kárpát-medence jelenti. Aláhúzta, hogy Magyarország Ukrajna kivételével minden szomszédos országgal javítani tudta a viszonyát, és jobb a határon túli magyar közösségek helyzete is.
Érintette a közép-európai térség megerősödését és növekvő versenyképességét is, s arról számolt be, hogy
a szomszédos államokkal folytatott kereskedelem értéke tavaly nagyjából 40 milliárd euró volt. Ez Magyarország teljes kereskedelmi forgalmának ötödét teszi ki, tíz év alatt 56 százalékos növekedést jelent, és mintegy nyolcszorosa a magyar–amerikai kereskedelem volumenének.
Végezetül kitért a visegrádi négyek kapcsolatrendszerére is, ez szerinte az EU legszorosabb szövetsége, amely ha egy állam lenne, tagja lenne a G20-országcsoportnak. Nagy sikernek minősítette, hogy a V4-eknek közösen sikerült megakadályozniuk az EU-s kötelező letelepítési kvóták bevezetését, máskülönben ma illegális bevándorlók tíz- vagy százezrei élhetnének Közép-Európában.
(MTI)
