Minden jelentős eseménynek van utóélete. Különösen érvényes ez egy nagyhatású világeseményre, amelynek felemelő, szép pillanatait szeretnék átélni azok is, akik részesei lehettek, s azok is, akik csak távolról követhették. Ezt a lehetőséget kínálja A találkozás című 350 oldalas, színes fotókkal illusztrált album, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékkönyve. Továbbá megjelent az Ők Tizenketten – Beszélgetések a NEK hírnökeivel című interjúkötet is. A két kiadvány bemutatóján részt vett Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom–budapesti érsek, és megjelentek a világesemény hírnökei is.
A nagy sajtóérdeklődéssel kísért, vidám hangulatú könyvbemutató főszereplői közül Erdő Péter bíboros először az Ők Tizenketten kötetről szólt, arról, hogy a mai Európában, de Magyarországon is bátorság kell ahhoz, hogy egy szakmájában elismert személy: művész vagy tudós kiálljon, és a hitéről valljon. Ők mégis vállalták, hogy a járvány miatt egy évvel elhalasztott kongresszus hírnökei legyenek. Először a média segítségével, majd amikor már lehetett, személyes találkozásokon szóljanak az emberekhez, mit jelenthet számukra az Eucharisztikus Kongresszus.
(Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
A tizenkét hírnök:
Baricz Gergő zenész, Böjte Csaba ferences szerzetes, Csókay András idegsebész, Dolhai Attila színész, Kubik Anna színész, Lackfi János költő-műfordító, Petrás Mária népdalénekes-képzőművész, Pindroch Csaba színész, Sena Dagadu zenész, Szalóki Ágnes népzenész, Szikora Róbert zenész, valamint Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató.
Ők – ahogy Zsuffa Tünde író, a NEK sajtófőnöke hangsúlyozta – vették a fáradságot, több ezer kilométert utaztak az országban, még a határon túl is jártak, és valóban önkéntesként egy fillért el nem fogadva lelkesítették hallgatóságukat. A hírnökökkel a kongresszus előtti napokban Kuzmányi István diakónus, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője beszélgetett, és kérdezte őket életükről, munkájukról, szolgálatukról, családjukról – arról, hogy mi jelent számukra örömet és nehézséget.
Ezeknek az interjúknak az anyagából és a találkozásaikon készült fényképekből szerkesztett könyvet olvasmányként is, karácsonyi ajándékként is jó szívvel ajánlotta Erdő Péter bíboros, hasonlóképpen a NEK emlékkönyvét: A találkozást. Ez utóbbi iránt – mint Fábry Kornél atya, a NEK főtitkára és a könyv egyik szerkesztője elmondta – akkora az érdeklődés, hogy máris több száz előjegyzés futott be a kiadóhoz és a terjesztést vállaló könyvesboltokhoz.
Zsuffa Tünde, Fábry Kornél, Erdő Péter (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Az emlékkönyvvel kapcsolatban az volt az elképzelés, hogy kövesse az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus hasonló kiadványának szerkezetét. A különbség mégis jelentős a két kordokumentum között. Nemcsak azért, mert az akkori vörös bársonykötéssel szemben most egyszerű, modern a borító, vagy mert 1938-ban fekete-fehér fotók készültek, most színesek, és a mostani emlékkönyv vastagabb.
Érdekesebb, amire Erdő Péter bíboros mutatott rá, hogy az 1938-as képek egy nagyon fegyelmezett, katonás rendezvényt örökítenek meg, míg a mostani felvételeken áthat a személyesség.
A képeken is látszik, hogy Ferenc pápának tetszett a közvetlenség, amit a magyar egyházfő maga is tapasztalt. Például azt, hogy míg Eperjesen skandálta a tömeg az előírt köszöntést, itt bármerre haladt a nyitott autó, a spontán üdvözlő kiáltásokat örömmel fogadta a pápa.
A bíboros kiemelte az esztétikum szerepét is, tréfásan utalva a tűző nap ellen védő fehér kalapok sikerére, vagy olyan háttérelemekre, mint a kongresszus bora vagy az „egy falat mennyország” elnevezésű sütemény. Természetesen legfontosabbnak azt tartotta, hogy az 1938-as kongresszushoz képest globálisabb volt, nagyobb teret kapott a világ: külön hangsúlyt adhattak Afrikának és a Közel-Kelet üldözött kereszténységének. Nem kezdeményezés volt a találkozás 83 ország püspökével, hanem a működő kapcsolatok seregszemléje. Erre utal: Kelet és Nyugat kapcsolatára A találkozás cím is.
Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma
Fábry Kornél a könyv szerkesztésével kapcsolatban elmondta, hogy ő mindig szereti nézni a werkfilmeket, és ezért szerkesztőtársaival, Zsuffa Tündével és Sándor Csillával arra törekedtek, hogy a kongresszus fő eseményei mögött a háttérből is minél többet megmutassanak. Ha mindent szerettek volna átadni az olvasónak, akkor 7-800 oldalnyi lett volna a könyv 350 helyett. A 620 fotót tízezer képből kellett kiválogatniuk. A kongresszus sikeréért harmincezer ember dolgozott az önkéntesektől a kórustagokig. A kötet Erdő Péter bevezetőjével kezdődik és Ferenc pápa köszönőlevelével, valamint civil résztvevők e-mail üzeneteivel fejeződik be.
Zsuffa Tünde felidézte a lelkesedést, ami elfogott mindenkit 2016 januárjában, amikor megtudták, hogy 2020 őszén Budapest rendezheti meg – immár másodszor – a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Az előkészületek szinte azonnal megkezdődtek,
Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának elnöke még soha nem tapasztalt ilyen magas részvételi szándékot, mint a budapesti világesemény kapcsán.
Aztán alig fél évvel a rendezvénysorozat előtt kitört a világjárvány. Úgy érezték, hogy minden, ami elkészült, odaveszett. De az első sokk után jött a talpra állás és az újratervezés. Ennek az útnak az állomásait is vissza akarja adni az emlékkönyv, amelynek ilyen rövid időn belüli megjelentetése sok ember megfeszített munkájának és hitének az eredménye.
Erről a hitről beszélt Böjte Csaba ferences szerzetes, a NEK hírnöke. Arról, hogy
ilyen szép arcát Budapest még sosem mutatta,
hogy velük tudtak ünnepelni más felekezetek képviselői, és hogy számára a NEK Isten működését mutatta egy megfáradt világban.
A karácsonyra megjelent könyv angol és olasz változata húsvétra várható.
Cservenka Judit/Felvidék.ma
