A kormánykoalíción belül régóta téma az álhírek terjesztése elleni fellépés, mígnem a háborús helyzetre való tekintettel a parlament múlt héten elfogadta az a törvényjavaslatot, amelynek értelmében a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) blokkolhatja az álhíreket és félrevezető információkat terjesztő portálokat. Ezt követően szerdán már le is leállították az említett egyik legolvasottabb szlovák álhírportált. A törvénynek azonban vannak vitatott pontjai.
A szlovák politikai vezetés az orosz–ukrán háború kirobbanásakor azon aggályainak adott hangot, hogy az országban az események nyomán eluralkodik a dezinformációs kampány, amely az orosz háborús agressziót mentegetve, azt jogos önvédelemnek tünteti fel.
Az aggályokat rövidesen konkrét jogi lépések követték, a parlament az ellenzék tiltakozása ellenére gyorsított eljárásban fogadta el a javaslatot, amely felhatalmazza a Nemzetbiztonsági Hivatalt az álhírportálok blokkolására. A Smer és a Hlas képviselői elsősorban azt kifogásolják, hogy a beterjesztett törvénymódosítás megfogalmazása túlságosan általános, így szinte bármi minősíthető álhírnek.
Erik Tomáš (Hlas) szerint ezzel akár vissza is élhet a kormány, hogy olyan portálokat blokkoljanak, amelyek a hivatalos állásponttal ellentétes véleményeket terjesztenek. Robert Fico (Smer) pedig konkrétan a cenzúra bevezetéséről beszélt.
A dokumentumban ugyanis nincs pontosan meghatározva, hogy valójában mi számít álhírnek, az indoklásban főként olyan „káros tartalmat” emlegetnek, amelyek „kiberbiztonsági incidensekhez vezethetnek”. Ily módon maga az NBÚ dönti el, mit tekint káros tartalomnak, továbbá azt, hogy milyen módon szeretné blokkolni a portálokat.
Az NBÚ weboldalán elérhető információ szerint mivel a dezinformáció fogalmát egyelőre nem kodifikálták a szlovák törvényekben, így a meghatározáskor a tudományos munkákból és az európai irányelvekből indulnak ki. Az NBÚ olvasatában a dezinformáció „olyan hamis vagy manipulatív információt jelent, amelyet szándékosan terjesztenek félrevezetés vagy károkozás céljából. A dezinformáció megjelenhet hamis vagy manipulált szöveg, kép, videó és hang formájában, felhasználható az összeesküvés-elméletek támogatására, kétségek keltésére, valamint valós információk, személyek vagy szervezetek elhiteltelenítésére”.
A továbbiakból kiderül, hogy „akár az igaz állítást is tekinthetik dezinformációnak, ha manipulatív módon tálalják”, ami viszont ismét tág teret biztosít a különböző értelmezéseknek. Nem tekintik azonban dezinformációnak „a hírekben felbukkanó, nem szándékosan okozott hibákat, a szatírát, a paródiát, és azokat az egyoldalú kommentárokat sem, ahol ez egyértelműen fel van tüntetve”.
A Denník N minderre reagálva emlékeztet, hogy a dezinformáció elleni harc már régóta téma a törvényalkotásban, ugyanakkor az újságírói és az emberi jogi szervezetek, de például az Európai Tanács is hangsúlyozzák, hogy
nagyon pontosan kell megfogalmazni a definíciókat, hogy az efféle törvényeket ne lehessen felhasználni az újságírók, az aktivisták és az ellenzéki politikusok ellen.
A Smer minderre reagálva, kijelentette:„Napjainkban a vélemények sokszínűségéről beszélni, főleg a cenzúra bevezetésének kontextusában nem más, mint fikció. Szlovákia tipikus példájává válik azon országoknak, ahol az emberek fejébe csak egyetlen igazságot sulykolnak.”
A politikusok közül Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter sietve reagált a weboldal blokkolásának hírére, egyetértve az NBÚ döntésével. A Denník N-nek nyilatkozva tudni vélte, hogy a szóban forgó portált az orosz nagykövetség pénzeli és azt is kilátásba helyezte, hogy a blokkolt portálok listája hamarosan továbbiakkal bővül.
(NZS/Felvidék.ma/Aktuality/Denník N)
