Május 12-én Rimaszombatban is megszervezték Simon Attila Az átmenet bizonytalansága – Az 1918/19-es impériumváltás Pozsonytól Kassáig című kötetének a bemutatóját a Csillagházban.
A könyvről és arról, hogyan zajlott le Rimaszombatban és Gömörben az 1918/19-es államfordulat, Nyitrai Nóra beszélgetett Simon Attilával, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatójával és a Selye János Egyetem tanszékvezető docensével. A könyvbemutatót a Fundament Polgári Társulás szervezte.
Simon Attilát történészként a kíváncsiság hajtotta. „Volt bennem valamiféle belső nyugtalanság, hogy ezt a témát fel kell dolgoznom. A könyveimet úgy szeretem írni, hogy az szakmailag megalapozott, de a nagy közönség számára is emészthető legyen” – mondta.
Fotó: HE/Felvidék.ma
Hozzátette, amit mi Trianonnak nevezünk, nem csupán egy aláírás, hanem egy összetett eseménysor, az a folyamat, amely 1918 őszén kezdődik. Elkezd szétesni a történelmi Magyarország és ezzel párhuzamosan a szomszédos államok elkezdik a szétesőben lévő államot szétdarabolni, mire a végén kialakulnak az új államhatárok – szögezte le Simon Attila.
Rávilágított, hogy az átmenet időszakában voltak olyan hónapok, amikor Magyarország és Csehszlovákia párhuzamosan működtek a Felvidéken.
Fotó: HE/Felvidék.ma
A világháború végeztével jöttek haza a frontról a katonák. Itt is elterjedt a spanyolnátha, majd az emberek hírt kaptak, hogy megalakult Csehszlovákia, szétesett a történelmi Magyarország. A falvakban fosztogatások zajlottak, lázadtak, tiltakoztak.
Az átmenet során párhuzamosan két állam működött, ami sajátos jelenség.
A csehszlovák hadsereg 1918. december 11-én szállta meg a kassai pályaudvart. Rimaszombatot 1919. január 12-én érték el, ahol Reményik Aladár kormánybiztos hivatalosan átadta a megyét Daxner Samu kiszemelt szlovák főispánnak. Ugyanakkor a magyar intézmények, hivatalnokok még itt voltak, a csehszlovák hatalomnak nem volt kivel megszerveznie a közigazgatását. Daxner három hónap múlva lemondott, hiszen áprilisban például a kerületi bíróság még a magyar állam rendelete szerint hozta meg az ítéletét. Az emberek pedig nagyon nehezen tudták elfogadni az új helyzetet, hogy mindez rájuk is vonatkozik.
Fotó: HE/Felvidék.ma
A bizonytalanság érzése volt a legmeghatározóbb ebben a korban.
Hiába fejeződött be a háború hivatalosan, itt továbbra is harcok folytak, majd következett a második csehszlovák megszállás, ami már keményebb rezsimet jelentett, ez júniusban következett be. Ekkor már sokkal magabiztosabbak a Csehországból érkezett hivatalnokok. Megkövetelték a hűségesküt.
A pénzreform gazdaságilag nagyon rosszul érintette a lakosságot. Az embereknek be kellett vinni a magyar koronájukat a pénzváltó helyekre, ahol kedvezőtlen váltással rátettek egy csehszlovák okmánybélyeget. Hónapokon keresztül nem lehetett cukorhoz, liszthez jutni.
A valós életben Trianon akkor csupa akadályt jelentett az embereknek, amikor is a határok miatt nem tudták szabadon a családjaikat sem látogatni. Mára ez nemzeti veszteséggé alakult.
Fotó: HE/Felvidék.ma
Az embereknek be kellett látniuk, hogy ez már valóban Csehszlovákia, s ki kellett találniuk azokat a stratégiákat, amelyekkel élhetik a hétköznapi életüket. Megyei szinten még 1919 második felében magyarul folyt az ügyintézés. Pl. a rimaszombati rendőrkapitányság levelezése gyakorlatilag még 1920-ban is magyar…
A könyv olvasmányos, érdekes történeteket és sok információt tartalmaz. A szerző levéltári, korabeli sajtóforrásokat dolgozott fel, átnézte többek között Győry Dezső, Telek Sándor visszaemlékezéseit. Sok adat előkerült. A témáról eddig nagyon keveset lehetett tudni, ezért hiánypótló kiadványul szolgál.
Feltárja az 1918-19-es zűrzavaros időszak történetét, hogy régiónként hogyan mentek végbe az egyes folyamatok.
Fotó: HE/Felvidék.ma
„A levéltárakban, pl. Rimaszombatban, Léván, Kassán sok olyan anyag hever, amit eddig soha senki nem nézett meg. Ugyanez a helyzet az 1919-es újságokkal, hogy mit is írtak az időszakról. Tehát a téma itt volt közel hozzám, s az érdekelt, hogy mi történt abban az időben az itt élőkkel” – magyarázta a témaválasztását a szerző.
Az átmenet bizonytalansága – Az 1918/19-es impériumváltás Pozsonytól Kassáig című kiadványt már bemutatták Dunaszerdahelyen, majd áprilisban Rozsnyón és Pelsőcön, májusban pedig Rimaszombat előtt Losoncon is.
A könyvet Roman Holec szlovák, illetve Ablonczy Balázs magyar történész lektorálta. A kötet A szlovákiai magyar társadalom változásai az utóbbi 100 évben, különös tekintettel a mindennapi kultúrára című projekt keretében készült, a Szlovák Köztársaság Kisebbségi Kulturális Alapja és a MTA BTK Lendület Trianon 100 Kutatócsoport is támogatta.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
