Az Orfűi Turisztikai Egyesület és a Dél-dunántúli Lovas Egyesület főszervezésében valósult meg május 26-28-án Az elmélet és a jógyakorlat találkozása című, a vidéki örökségi értékek jelentőségére rámutató nemzetközi konferencia. A két nap során több Kárpát-medencei vonatkozású téma is terítékre került.
A konferenciához olyan szakmai partnerek csatlakoztak, mint a Pécsi Tudományegyetem KTK Marketing és Turizmus Intézete, a BTK Humán Fejlesztési és Művelődéstudományi Intézete, a TTK Földrajzi és Földtudományi Intézete, a KPVK Vidékfejlesztési Intézete, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, az MTA II. és IV. Osztály Agrártörténeti és Faluszociológiai Osztályközi Állandó Bizottsága, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága X. Osztályának Turizmusföldrajzi Munkabizottsága, illetve az MTA Pécsi Területi Bizottsága II. Osztály Gazdaság- és Társadalomtörténeti Munkabizottsága. Így adott volt a kellő szakmai háttér a tudományos műhelymunkához, aminek többek között a festői környezetben lévő, az orfűi önkormányzat által nemrég felújított Kézműves Pajta adott helyet.
„A vidéki örökséggel való foglalkozás fő célja nem más, mint a megőrzés elősegítése, az örökségi értékeket hordozó tevékenységnek és értékeknek a gazdasági célú hasznosítása, és ezen tevékenységek piaci pozíciójának a javítása. Az örökség lényege megközelítésünk szerint abban rejlik, hogy mit jelent az a ma embere számára. Ezért nem az évszázadokkal ezelőttit kell utánozni, hanem a mai ember számára fontos, különleges, egészséges, értékeket képviselő dolgokat újra felfedezni, és a hétköznapok során hasznosítani. Napjainkban a globalizációval szemben formálódó trendre a tudatos fogyasztói magatartás kialakulása és a helyi örökségi értékek felé fordulás jellemző. Emellett a fenntartható fejlődés elveinek érvényesülése is mind jobban megfigyelhető a fogyasztói szokások változásában. Ezen pozitív folyamatok érezhetően növelik az autentikus vidék örökségi értékei és az ezekre épülő helyi termékek iránti keresletet, felértékelik az örökségi erőforrásokat hasznosító turisztikai kínálatot. Őszintén reméljük, hogy a konferenciánkkal magunk is szolgálni és segíteni tudjuk ezt a folyamatot” – mondta el köszöntőjében Gonda Tibor főszervező.
A plenáris blokkban Törőcsik Mária professzor A vidék új értékei a változó fogyasztó döntéseiben címmel tartott előadást, Lőrincz Katalin pedig Úti cél és élettér: mit jelent a vidéki örökség a VEB2023 Európa Kulturális Főváros programban? című előadásában ismertette a jövőre megvalósuló veszprémi projektet. A blokk végén Szalók Csilla emlékezett meg Csizmadia Lászlóról, a FATOSZ egykori örökös elnökéről.
A plenáris ülés után 6 szekcióban összesen 46, a turizmus témaköréhez kapcsolódó előadás hangzott el. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet egy külön szekcióval és 6 előadással járult hozzá a konferencia tartalmi részéhez, melyben így két felvidéki téma is szerepelt.
Gabri Rudolf az Ung-vidéki magyarságszimbólumokat elemezte, Csonka Ákos pedig a zselízi Sacher-kultuszról megjelentetett könyvet, a „Csokoládéba öntött isteni adományt” mutatta be a hallgatóságnak. A szekcióvezető Tőzsér Anett előadásában a matyó népművészetnek a helyi turizmusra gyakorolt hatását mutatta be. Borbándi Erik a Mátra turizmusának Trianon utáni felértékelődését elemezte, rámutatva arra, miért nem valósulhatott meg a Kékesre tervezett Patrona Hungariae-szobor. A Zentáról jött Kormányos Katona Gyöngyi a szakrális örökség és identitás szimbólumrendszerét elemezte egy lokális bácskai közösség életében, a nagyváradi Szilágyi Ferenc pedig a Partium magyarságszimbólumait mutatta be.
A konferencián külön szekciók foglalkoztak többek között a vidéki örökség és helyi társadalom viszonyaival, és az értékteremtéstől a piacra jutási fázisig tartó folyamatokkal.
Mindezek mellett szó esett a vidéki örökségi értékekre épülő innovatív – különösen a bor- és gasztroturizmust érintő – turisztikai termékfejlesztésekről, a helyi értékekről mint közösségi erőforrásokról, az értékteremtésről és a fenntarthatóságról, valamint a vidéki turizmus fejlődéséről.
A konferencia az elméleti tudástér mellett a gyakorlat elemeibe is bepillantást engedett: a résztvevők az előadások szünetében a Mecsekvidék termelői által bemutatott helyi termékeket kóstolhatták és vásárolhatták meg.
(Felvidék.ma)
