Ismerik azt a viccet, hogy Nyuszika elindul, hogy kölcsönkérje a rókától a porszívóját? Ez a klasszikus vicc jutott eszébe a lap főmunkatársának, Kövesdi Károlynak, amikor a vezércikket írta.
„Ivan Korčok szlovák külügyminiszter nem először találkozott a régi-új magyar kormány régi-új külügyminiszterével, Szijjártó Péterrel. Ennek ellenére az éber szlovák sajtót alig érdekelte, hogy tárgyaltak-e súlyos, komoly témákról, például Ukrajnáról, földgázról, brüsszeli vétókról, visegrádi együttműködésről, Szlovákia légteréről és egyebekről; szinte az összes lapot egy téma érdekelte: a Szlovákiába érkező magyar támogatások, illetve a magyarok által vásárolt szlovákiai ingatlanok.”
Ukrajna az unió kapujában? Vagy az előszobájában? Jelentheti-e a legnagyobb uniós államok vezetőinek a kijevi látogatása és egyértelmű üzenete azt, hogy hamarosan társutasunk lesz az Európai Unióban a keleti szomszédunk? Aligha. Inkább csak amolyan buzdítás volt ez a francia, a német és az olasz vezetőktől, hogy igen, várunk oda titeket is, de addig még nagyon sok idő telik majd el, amíg megérkeztek – írja Haják Szabó Mária külpolitikai jegyzetében.
A progresszív baloldal valójában gyűlöli az igazi egyenlőséget! Ezt mondja legfrissebb számunk interjújában Matther Tyrmand, a Project Veritas oknyomozó csoport munkatársa. Elévülhetetlen érdemeik vannak a nagy közösségi oldalak által gyakorolt minősíthetetlen politikai cenzúra leleplezésében. Az amerikai újságíróval Pomichal Krisztián beszélgetett.
Rajkovics Péter azt a kérdést tett fel a Piac rovatban, hogy megoldják-e a bérlakások a drága ingatlanok okozta problémát?
Boris Kollár óriásplakátok sokaságán hirdeti, hogy megtörtént az, amiben talán már ő maga sem hitt: a közelmúltban elfogadták az állami bérlakásokról szóló törvényt. A Sme rodina egyik legfőbb választási ígérete tehát már törvényi alapot kapott, de még messze vagyunk attól, hogy érezhető változásokat hozzon a mindennapjainkba. A nagy kérdés, hogy eljutunk-e egyáltalán eddig, mert a jelenlegi kormányt jóformán semmi sem tartja már egyben.
Az elveszett alkotmány (és egy visszavett autó). „Arany János szatirikus eposzának címe szinte tökéletesen kifejezi azt a helyzetet, amelybe a két éve bejelentett, ám ezidáig be nem mutatott kisebbségi törvény került. Magát a törvényt nyugodt szívvel nevezhetjük alkotmánynak a szó jogi értelmében is.
Ennek oka, hogy a kisebbségi törvény eredeti célja szerint olyan széles körű jogszabálygyűjtemény, amely magasabb szintre emeli a nem szlovák nemzeti közösségek alkotmányos jogainak a gyakorlását, illetve kisebbségek asszimilációjának megállítását vagy lassítását is” – írja Somogyi Szilárd.
„A munkaadó egyetért vele, hogy az orvosi lelet alapján mezőgazdasági munkákra képtelen Kajtár József hazatelepüljön. Családtagjait, Kajtár Józsefet és Kajtár Bélát megtartja. A munkaadó kártérítést nem kér. Ez nem egy részlet Harriet Beecher Stowe Tamás bátya kunyhója című rabszolgaregényből, hanem a Prágai Járási Munkavédelmi Hivatal „felszabadító levele”, melynek alapján az 1898-as születésű Kajtár József, felesége, Borbála és három gyermekük, János, Ilona és Borbála hazaköltözhetett az akkor Párkányi, most Komáromi járáshoz tartozó Bátorkeszi községbe, ahonnan 1947-ben deportálták őket. Kocur László írásának a címe: Öltözzenek melegen a vagonba
Kövesdi Károly szerint modern vérbő regényt írt Ács Margit: Élet a purgatóriumban címmel. Szereplői a háború utáni Budapest tipikusnak mondható figurái, küzdelmes, összetartó és széthúzó erőkkel és helyzetekkel viaskodva. Szerencsére, ahogy bővült és írta magát a történet, úgy tágult ki a történelmi horizont és bokrosodott a szereplők köre, s hovatovább egy több évtizedes, többgenerációs tabló bontakozott ki előttünk, középpontjában egy Boriska nevű lánnyal a korabeli Magyarországon.
Apám hathárma címmel írt jegyzetet Száraz Dénes. Az évszázad meccsének, a londoni 6:3-nak olyan nimbusza volt akkor, majdnem húsz év elteltével is, hogy az aranycsapatban hitt az egész Felvidék. Pedig 1953-ban élő közvetítés csak a rádióban volt, a készülékek előtt guggolt, szurkolt, ugrált eszeveszetten kétharmad Magyarország a kint rekedt nemzetrészekkel együtt. Most ezek a mai focisták a fölényes angliai győzelemmel mintha a múltba kergették volna, ellopták volna apám és mindenki hathármát.
Sándor Móric volt az ördöglovas. A különc arisztokratáról ír a Leporolt históriákban Lacza Tihamér.
Amikor 1849. május 21-én a honvédek kitűzték a Szűz Máriá-s lobogót a budai vár ormára, Varsóban Ausztria elismerte gyengeségét: az ifjú I. Ferenc József orosz segítséget kért. Senki sem sietett Magyarhon támogatására, nehogy az európai status quo felboruljon. Elkezdődött a nemzet élet-halál harca, Görgei Artúr tábornok pedig arra törekedett, hogy az orosz csapatok beérkezése előtt megverje a császári-királyi fősereget. Babucs Zoltán hadtörténész Meghiúsult áttörés Zsigárdnál, 1849. június 16. című írása a Múltunk rovatban olvasható.
Kell a helyi sajtó, meg a tévéadás! Bokor Klára Párkányban és vidékén nézett utána, mely településeknek van helyi lapjuk, hol működik helyi televízió, mennyire naprakész a lakosok informálása a világhálón.
Kaszmán Zoltán írásának címe: Garamszentbenedeki apátság – Tények és legendák. Szlovákia második legnagyobb kolostora mellett itt található a törökök ellen emelt fellegvár, valamint a Szent Benedeknek és Szűz Máriának szentelt gótikus templom is, ami egy ott elhelyezett kőtábla szerint pontosan Európa földrajzi központjában fekszik.
Tisztább víz folyik a Sajóba az alsósajói bányából, legalábbis a gazdasági minisztérium tájékoztatása szerint.
Az első vízvizsgálat alapján 80 százalékkal csökkent a folyóba ömlő bányavíz vas- és ásványianyag-tartalma, írja Fábián Gergely Tisztább, de…című cikkében. Az első magyar katolikus családi napról számol be Szomolai Andrea. „Állunk a nyitrai Kálvárián. Mindent beleng az ősi, történelmi egyházi központ szakrális hangulata. Körülöttünk sok-sok magyar család… az első magyar katolikus családi napra érkeztek. A programok, a tanúságtételek mind a család szentségéről szólnak. Imádkozunk a működő családok biztonságáért és azokért is, amelyeknek a hite éppen megingott az állandóságban.”
Böjte Csaba ferences rendi szerzetes áldásával felkerült a bátorkeszi kultúrház falára az Oláh Szilveszter budapesti szobrászművésztől ajándékba kapott bronz Esterházy János-emlékplakett. Bátorkeszi község önkormányzata és a Felvidéki Értékőrzők közös kezdeményezésére új Esterházy-emlékhelyet avattak. Az eseményről Nagy-Miskó Ildikó tudósít Folytatnunk kell gróf Esterházy János küzdelmét címmel.
Számontartani a múltat nem hasztalan dolog. Főképpen akkor nem, ha olyan eseménynek állítunk emléket, amelynek a megismétlődését szeretnénk elkerülni. A holokauszt áldozataira emlékeztek Somorján. Ne legyünk közömbösek a múlt iránt címmel Reczai Lilla tudósított a megemlékezésről.
Többen vagyunk úgy a szülőföldünkkel, hogy adottságait, sajátosságait természetesnek vesszük. Nem is gondolunk arra, hogy a számunkra megszokott táj, egy megunt helyi étel vagy szokás a más vidékről érkezettet rabul ejtheti, elvarázsolhatja. A hétvégén így volt ezzel egy autóbusznyi kassai, a Bodrogközbe látogató turista is. Élményeiket, tapasztalataikat írta meg Molnár Gabriella A Bodrogköz ízei címmel.
Kétnapos programsorozattal ünnepelte fennállásának harmincadik évfordulóját a rimaszombati 4. számú Hatvani István Cserkészcsapat, amely az elmúlt évtizedek egyik legaktívabb felvidéki cserkészközössége. Erről számol be Virsinszky Tamás Együtt ünnepeltek a rimaszombati cserkészek címmel.
A kóruséneklés összetartó erő, vallják a 25 éves Jázmin Női Kar tagjai. A közös éneklésnek a régióban nagy hagyománya van, Csaba Miklós, nyugalmazott pedagógus vezetésével korábban működött egy asszonykórus. A kilencvenes években ismét megfogalmazódott az igény egy női kar megalapítására. Molnár Zsuzsa kultúraszervező és Koronczi Eszter felkérésére toborozni kezdték az asszonyokat és 1996-ban, 19 taggal megalakult a Jázmin Női Kar.
Néhány év kihagyás után idén újra színpadra állt a Kobold zenekar, és Pozsonyban fergeteges jubileumi nagykoncertet adott.
Kivételes esemény volt abban a tekintetben is, hogy nemcsak a zenekar jelenlegi tagjai álltak színpadra, hanem az alapító tagok is. A közönség sorai közt ott volt Dunajszky Éva is és Felszabadult örömzenélés gyerekeknek címmel számol be az eseményről.
Afázia, avagy a beszédképtelenség zavara a címe logopédusunk, Zupko Mária legfrissebb írásának. A stroke-betegek mintegy 30 százalékánál marad vissza a beszédkészség korlátozódásával járó agyi károsodás vagy afázia, azaz egy idegrendszeri eredetű kommunikációs zavar. Nem csak agyi érrendszeri katasztrófa nyomán alakulhat ki, egyéb baleset, koponyasérülés következménye is lehet. A beteg intelligenciája érintetlen, de beszédértési, illetve kivitelezési képessége, olvasás- és/vagy írástudása elromlik, illetve elvész.
Szent István napja Kishont fővárosában. Ez a Hazajárókban Kenyeres Oszkár legújabb írásának a címe, és Rimaszombatba kalauzol el bennünket.
Az Íz-lelőben az egyre népszerűbb tépett hús és a cseresznyés clafoutis receptjét közli Vass Laura. Vas Gyula tesztelte a Škoda Fabia Style 1.0 TSI 81 kW autót, az erősebbik háromhengeres járművet.
Rajkovics György írásának címe: Szlovák vezetőedző a DAC élén, a Szurkoló rovat másik írásában pedig a magyarországi úszó világbajnoksággal foglalkozik Rajkovics Péter.
Régen jelentkezett az Önök küldték rovatunk. Ezúttal a volt Szovjetunióban élő levelezésekről lesz szó. A hátlapon a nyárasdi Honvéd-emlékmű látható. Lapunkban ezúttal is megtalálják a részletes műsort és a keresztrejtvényt.
Kellemes időtöltést, jó olvasást kívánunk lapunkhoz. És ne feledjék, ha még nem előfizetői a Magyar7-nek, a Felvidék egyetlen közéleti hetilapjának, meg is vásárolhatják, nem csupán a standokon, már a postahivatalokban is kapható.
(ma7.sk/Felvidék.ma)
