Pozsony komoly szerepet játszott a magyar történelemben, nem véletlen, hogy itt koronáztak meg a 16. századtól kezdődően 10 királyt, egy királynőt és királynévá hét királyi hitvest. A koronázási ceremónia mindig nagyszabású volt és nemcsak a királyi dinasztiák és nemesség, hanem a köznép számára is. Részben ők is részesültek az egyedülálló látványosságban, másrészt egyéb anyagi javakat is juttattak nekik ilyenkor.
Pozsonyban az első alkalommal 1563. szeptember 8-án Miksa fejére került a szent korona, másnap feleségét, Máriát koronázták királynévá, utolsó alkalommal pedig 1830. szeptember 28-án V. Ferdinándot koronázták meg itt. Mária Terézia fejére 1741. július 25-én tették a koronát, ezért tartják a felújított pozsonyi ünnepségeket a legtöbbször az ehhez a dátumhoz legközelebb eső hétvégén.
A koronázási szertartásnak megvolt a maga szigorúan meghatározott és betartott menete.
A koronázás mindig a Szent Márton-dómban zajlott, ezért is emlegetik koronázási dómként, és ezért került tornyára a korona aranyozott mása.
A koronát azonban a pozsonyi vár nyugati tornyában őrizték a koronaőrök, akiknek tisztjük egészen halálukig tartott, és a koronázási szertartáson kívül soha, senkinek nem adhatták ki. A koronázás előestéjén innen vitték át a koronázási jelvényekkel, karddal, jogarral, aranyalmával, palásttal együtt a dóm sekrestyéjébe. A koronázás reggelén a trónörököst, a leendő királyt szállásáról a nádor és a főnemesek kísérték a koronázás színhelyére, ahol a főpapság fogadta és kísérte a sekrestyébe, ahol felöltötte a palástot, felkötötte a kardot, így vonult be a dóm szentélyébe.
A szentmise keretében az esztergomi érsek koronázta meg az addigi trónörököst, aki közben háromszor suhintott a kardjával, jeléül annak, hogy a hit és az egyház védelmezője lesz.
A szentmise végén az immár megkoronázott monarcha és menete a dómból a kis utcákra özönlő nép érdeklődése és éljenzése közepette a ferencesek templomába vonult, és ott a kiválasztott főnemeseket aranysarkantyús lovagokká ütötte. Majd egészen estébe nyúlóan folytatódott a kötelességek sora, Mária Terézia uralkodása után például azzal, hogy a megkoronázott király lovával felkaptatott a koronázódombra, kardjával a négy égtáj felé mutatott, jelezve, országát minden oldalról megvédi az ellenségtől.
Pozsonyban a fővárosi önkormányzat és a Pozsonyi Turisztikai Hivatal kezdeményezésére 2003-ban határozták el, hogy felújítják a hagyományokat, korhű módon felidézik az egykori koronázási ceremóniákat. Az ünnepségek megrendezésébe számos színészt és statisztát vontak be, akik alakításukkal és kosztümjeikkel valós módon elevenítették fel az egykori történelmi eseményeket. A hétvégi rendezvények minden alkalommal rengeteg turistát vonzottak a fővárosba, akik számára az érdekesebbnél érdekesebb kísérőrendezvények sem maradtak el.
Idén a rendezvények pénteken, 2022. július 29-én kezdődnek történelmi sétákkal, amelyek egészen vasárnapig tartanak magyar, szlovák, német, angol és ukrán nyelven. Az idegenvezetők végigvezetik a turistákat a koronázási útvonalon, közben számtalan információval szolgálnak a ceremóniákról, az itt megkoronázott uralkodókról, de azokról az útba eső épületekről is, amelyek történelmi időket idéznek és a mai napig megmaradtak.
A koronázási szertartásra szombaton, 2022. július 30-án 13 órakor kerül sor, most is szigorúan betartva a hagyományokat, ezúttal V. Ferdinánd koronázását láthatják a dóm látogatói. Majd a menet a szokásos útvonalon haladva a Fő térre vonul, ahol bemutatják a Rudolf koronázásának 450. évfordulója alkalmából a Szlovák Nemzeti Bank által kibocsátott arany eurós emlékérmet.
Az idei ünnepségeknek 250 szereplője lesz Szlovákiából, Csehországból, Magyarországból, Lengyelországból. Az ünnepségek a Duna ligetfalusi oldalán folytatódnak, ahol lovagi tornára is sor kerül, négy lovag mutatja be tudományát, ezzel jelképezve a V4 országainak kapcsolatát. Mindezek mellett nagyszabású kirakodóvásár és egyéb rendezvények is várják a vendégeket.
(BM/Felvidék.ma/Bratislava Tourist Board)