Egészségkárosultak és mozgáskorlátozottak nemzetközi találkozójára került sor Nagypakán, ahol felvidéki és magyarországi vendégek vettek részt a P2P projekt felvidéki záróeseményén, majd az ezt követő GRACE-kupán.
A „Peer to Peer – P2P – Mozgáskorlátozott fiatalok társadalmi inklúziójának és társadalmi szerepvállalásának erősítése a kortárs segítés erejével” című projekt eredményeit Hideghéthy Andrea, a SZAKC ügyvezető igazgatója mutatta be.
A projektben résztvevő szervezetek a Szövetség a Közös Célokért társulás, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége és az Orbán Alapítvány mozgáskorlátozott fiatalok társadalmi részvételét és szerepvállalását erősítették a kortárs segítők mentorálásával, illetve aktív részvételével. A kortárs segítők a mentorálási heteket követően önsegítő csoportok megalakítását tűzték ki célul, azzal a motivációval, hogy a tanultakat továbbadva közös aktivitásokat valósítsanak meg sorstársaikkal.
Ugyanis a projekt egyik kitűzött fontos eredménye, hogy a kortárs segítő személy tovább tudja adni a megszerzett készségeket és kompetenciákat olyan fiataloknak, akikkel kapcsolatba kerülnek és egy közösen megfogalmazott ügyet tudnak erőforrásaikkal támogatni.
Viszont ezt az eredményt megelőzték korábbi tevékenységek is. Ezeket ismertetve Hideghéthy Andrea elmondta, hogy megvalósult a kutatási folyamatban egy fókuszcsoportos és kérdőíves felmérés, tapasztalati szakértőkként a mozgáskorlátozott fiatalokkal készült interjúsorozat, majd a segítők toborzása, illetve a mentorálási módszer kidolgozása került előtérbe.
A koronavírus-járvány miatt az első online találkozókat követően került sor a személyes találkozókra és a csoportos mentorálási alkalmakra kétszer Gárdonyban, valamint a felvidéki Egegen, ahol végigkísérték a kortárs segítők szakmai fejlődését.
Ezek a személyes és csoportos mentorálási alkalmak elősegítették a kortárs segítők közötti kapcsolatok erősítését, valamint támogatást nyújtottak az érdekérvényesítéssel és a jogérvényesítésükkel kapcsolatban.
A módszereket illetően a személyes tapasztalat általi tanulás került előtérbe az egyéni, a páros és a kiscsoportos feladatokban, részt vettek játékos helyzetgyakorlatokban, érzékenyítő programokban, fejlesztették a problémamegoldó képességüket, illetve válaszokat adtak a saját és a csoport működése kapcsán.
A fejlesztendő kiemelt területek pedig, melyek a mozgáskorlátozott fiatalok szerint a legfontosabbak volt számukra, a kezdeményezőképesség, az önállóság, a motiváltság és az egyenrangúság elvei voltak, melyek fejlesztése képessé teszi őket arra, hogy a projekt címével összhangban aktívan szerepet tudjanak vállalni a társadalmi folyamatokban.
A rendezvényen részt vett Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, Samuel Roško, a Szlovák Paralimpiai Bizottság főtitkára, Őry Péter, a Szövetség elnökségi tagja, valamint dr. Zuzana Stavrovská, a szlovákiai egészségkárosultak főfelügyelője.
Élő könyvtár – Nézz a borító mögé
A rendezvény második szekciójában került sor a bemutatott három fiatallal – Izsóf Gabriel, Nagy Gábor és Hír Sándor – az Élő könyvtár – Nézz a borító mögé! című programra.
Már a program kezdetekor a bejáratnál Németh Tímea, a SZAKC projektasszisztense készséges „könyvtárosként” fogadta az érkezőket, akikkel ismertette a kölcsönzés menetét, bemutatta nevekkel és a könyv címével az élő könyvtár szereplőit, majd választhattak, ki melyik olvasmányt szeretné úgymond kikölcsönözni, azaz meghallgatni és beszélgetni a szerzővel.
Az érdeklődők Izsóf Gabriel – Amputáltan érzékenyíteni, Hír Sándor – Célokat keresek! és Nagy Gábor – Kultúra (mozgás) korlátok nélkül címet viselő könyveit kölcsönözhették ki.
A programot nagy érdeklődés kísérte. Sokan voltak kíváncsiak a fiatalok történeteire, honnan indultak és hogyan segítette a P2P projektben való részvételük az aktív szerepvállalásukat.
A párhuzamosan három csoportban folytatott beszélgetésben Izsóf Gabriel – Amputáltan érzékenyíteni című élő könyvében kezdte el a történetét mesélni. Megosztotta a hallgatósággal, hogy milyen érzelmi hullámvasúton ment keresztül, amikor tinédzserként megtudta, hogy amputálni kell az egyik lábát, annak érdekében, hogy tovább élhessen. A trauma feldolgozása után immár egy örökké vidám fiatalembert ismertek meg a beszélgetésben résztvevők. Gabriel volt paralimpiai úszó, most pedig a projektben való részvétel által ismerte fel, hogy az érzékenyítés mennyire fontos, és iskolákban tart előadást arról, milyen nehézségek árán lehet élni és megtapasztalni az élet örömeit, ahogy azt szerető felesége oldalán teszi. A közönsége elismerően fogadta, hogy az élet és az élni akarás ösvényét választotta, akkor is, amikor az élet vette el tőle az egyik lábát.
Hír Sándor – Célokat keresek! címet viselő élő könyvének mondanivalója egy küzdelmekkel teli történetként indult. Sándor ugyanis sokat küzd a tétlenség érzésével. A projektben való részvétele abban segítette, hogy megértse, milyen fontos a motiváció helyes megfogalmazása és az elérhető célok kitűzése. A beszélgetésben a hozzá érkező kérdések is erre irányultak, melyekből megtudta a hallgatóság, hogy fiatal, a mozgásukban, értelmükben vagy lehetőségeikben korlátozott fiatalokat szólít meg és ösztönöz a teljes élet megélésére. Kosárfonást, fotózás szeretne tanulni, mert olyan tevékenységnek érzi, amelyekkel közösséget tud építeni.
Nagy Gábor – Kultúra (mozgás) korlátok nélkül című élő könyve nagy tetszést váltott ki a közönségből. Gábor tehetséges szavaló, számos fellépése, felkérése volt a koronavírus-járvány előtt. Ám azt, hogy ez a tevékenység egy kisebb csoport szervezésével valósuljon meg, nem gondolta. A projekt kapcsán mérte fel, hogy igenis vannak sorstársai, akik több-kevesebb tehetséggel, de vágynak arra, hogy közönség előtt szerepeljenek. Ezt felismerve szervezi önsegítő csoportját, akikkel közösen már szerepeltek is. A hozzá intézett kérdések kitértek a kedvenc versére is, amit nagy tetszést aratva elő is adott.
A program további részében az Ability parkban egyfajta érzékenyítő programként a meghívott vendégek ismerkedhettek azzal, milyen kerekesszékben ülni, ebben a helyzetben sportolni, illetve látás nélkül a tapintás útján felismerni és összerakni eszközöket.
(Németh Tímea/Felvidék.ma)