Porciunkula, vagyis Angyalos Boldogasszony ünnepét augusztus 2-án tartja a katolikus egyház. Ennek előestéjén hagyományosan Érsekújvár ferences templomában – lévén ferences ünnepről van szó – megtartották a búcsú vigíliáját.
A búcsút harangok kondulása jelezte délben. Kettőtől volt gyónási lehetőség, majd öt órakor keresztút a kálvárián. Az ünnepi előestéjén tartott búcsúi szentmisére történt bevonulás után Kovalcsik Cirill helybéli atya üdvözölte a szép számban összejött zarándokot. Mint mondta, a közelmúltban hallott olyan megjegyzést, hogy a zarándoklás hagyománya kihalt, nem is lesznek hívek ezen a búcsún.
Ezzel szemben örömmel állapíthatta meg, hogy sokan összesereglettek a helyi, közelebbi és távolabbi egyházközségekből.
A szentmise főcelebránsa Harsányi Ottó ferences atya volt Rómából. Őt, valamint a koncelebráló lelkiatyákat, köztük Gyurcsó Zoltánt a Nyitrai Egyházmegye magyar vikáriusát, kanonokot, érsekújvári esperesplébánost is köszöntötte Cirill atya.
Szentbeszédében Harsányi Ottó elmondta: „Kettős elnevezésű ünnepet ülünk, egyrészt porciunkula ünnepét, másrészt a kis kápolnáét, melynek a neve Angyalos Boldogasszony. Óriási nagy bazilikában van ez a pici kápolnácska. Itt kelt életre a klarisszák rendje, itt halt meg Assisi Szent Ferenc. Amikor halála közeledtét érezte, kérte, hogy tegyék a puszta földre. Ebben a kápolnában 1216 júliusában megjelent Ferencnek Jézus, Mária és az angyal. Megkérdezték, mi lenne a kívánsága. Azt felelte, hogy aki ebbe a kápolnába eljön, nyerje el bűnei bocsánatát. Azt a választ kapta, hogy megkapja ezt a kegyet, viszont menjen el a pápához, s kérje tőle ezt hivatalosan. Elment az akkor Perugiában tartott konklávéra, ahol pápát választottak. III. Honorius pápa 1216-ban kiadta a búcsúkiváltságot, ami addig csak a római és jeruzsálemi bazilikákat illette meg.”
Megtelt hívőkkel a ferences templom (Fotó: Zilizi Kristóf)
Aki porciunkula ünnepén, vagy annak vigíliáján elvégzi a szentgyónását, szentáldozáshoz járul, imádkozik a szentatya szándékára, továbbá szívében elhatárolódik a bűntől, teljes búcsúban részesülhet XV. Gergely pápa 1622. július 4-ei határozata szerint a világ bármely ferences templomában.
E búcsú egészen különleges módon érint meg bennünket, hívő katolikusokat.
Az egyházközösség közelebb visz minket Krisztus egyházához, ha szentgyónáshoz, szentáldozáshoz járulunk, imádkozunk a Szentatya szándékára, teljes búcsút nyerünk, s akkor a kegyelem állapotában vagyunk.
Kétféle bűn létezik: mégpedig bocsánatos és halálos.
A búcsújárás által a mélyen belénk ivódó bűnöktől szabadulunk meg Jézus Krisztus kincsestárából. Maga a búcsújárás Jézus érdeme, Mária példája és a szentek közbenjárása, ide soroljuk – ez utóbbiakhoz – az angyalokat is. Ők közbenjárnak értünk. A búcsújárás lényege Isten bocsánatának elnyerése az egyház által. Ezért jönnek el a hívek a búcsújárásra, hogy ezt elnyerjék. Hívek, papok, ministránsok együtt részesülünk Jézus kincsestárából.
Az evangéliumban hallottunk a vizitációról: Máriát meglátogatta Gábor angyal, s megjövendölte neki, hogy gyermeket fogan a Szentlélektől, s az Üdvözítő édesanyja lesz. Szűz Mária tehát szűz és anya egyszerre. S az egyháznak is megvan e kettős szerepe: szűz és egyház. Mária által jutunk el az egyházon keresztül Krisztushoz.
A szentségimádás pillanatai az érsekújvári ferences templomban (Fotó: Zilizi Kristóf)
Mint azt jól tudjuk, rengeteg Mária-szobrot ismerünk minden templomban. Mária előttünk jár, ő az Újszövetség kezdete. Mária bennünket anyaként szeret, szolidáris velünk, közbenjár értünk. Mária szüzessége annyit jelent, hogy ő kizárólag Istennek van lefoglalva. Vannak férfi és női szerzetesek: ők kizárólag Istennek, az ő tervének lefoglalt emberek. Mária anyasága annyit jelent, hogy Istenanya, s az Egyház anyja. Vagyis az egyház, s annak anyja is szűz és szent.
Mindnyájunknak van olyan temploma minden bizonnyal, ahova különösebben kötődünk. A búcsú tehát Isten bocsánatának elnyerése az egyház által. Ahol túlárad a bűn, túlárad a kegyelem – tette hozzá az atya.
Az ünnepi áldás után a himnuszokat énekelték. Ehhez fűzte hozzá Cirill atya, hogy amikor meghirdették a pályázatot, hogy milyen legyen a himnusz dallama, Erkel Ferenc az elő- és utófutamoknál a pozsonyi koronázódóm harangjátékát használta fel. Ez a dallam nyert. 1919 januárjában a Pozsonyt megszálló cseh legionáriusok azonnal leverték a harangjátékot, mondván, hogy a himnuszt játssza, pedig a harangjáték volt előbb. De nem lehetett a harangjátékot leverni, mert Érsekújvárott is szólt nekünk – tette hozzá Cirill atya.
(Zilizi Kristóf/Felvidék.ma)
