Egyértelműen Brüsszel kudarca az Európai Unió csigalassúsággal zajló nyugat-balkáni bővítése, márpedig az utóbbi időszak biztonsági válságai miatt legyengült közösség megerősítéséhez a folyamat felgyorsítására lenne szükség – figyelmeztetett a tárca közleménye szerint kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A tárcavezető Aleksandar Damjanovic montenegrói pénzügyminisztert fogadta Budapesten, majd a találkozót követő közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az EU megerősítését illetően a megoldást a Nyugat-Balkán irányában kell keresni, a bővítési politikát kell helyezni az európai politika fókuszába.
„Sajnos az Európai Unió nyugat-balkáni bővítése csigalassúsággal haladt az elmúlt években, ha egyáltalán haladt, és ez egyértelműen Brüsszel kudarca”
– vélekedett.
„A bővítésnek ez az extrém lassúsága tovább gyengíti az Európai Uniót, és ez nagy baj a mostani biztonsági válságok közepette” – tette hozzá.
Szijjártó Péter erősen sérelmezte, hogy ugyan Montenegróval már a csatlakozási tárgyalási fejezetek mindegyikét megnyitották, az elmúlt öt és fél évben egyetlenegyet sem zártak le.
Ezért elmondása szerint felkérte az EU soros cseh elnökségét, hogy még idén hívjanak össze kormányközi konferenciát annak érdekében, hogy le lehessen zárni „jónéhány” fejezetet. Kiemelte:
Magyarországnak nemzetbiztonsági és egyben nemzetgazdasági érdeke is a nyugat-balkáni térség mielőbbi integrációja.
Ezzel egyrészt délebbre lehetne tolni a „védelmi vonalakat”, és így nem a magyar határra zúdulna az „illegális bevándorlók ostroma”. Másrészt pedig jelentősen bővülhetnének a gazdasági együttműködés lehetőségei is, újabb magyar külgazdasági sikereket lehetne elérni – mondta. Utóbbi kapcsán aláhúzta, hogy a montenegrói bankszektorban a piacvezető, míg a telekommunikációs ágazatban a második legnagyobb szereplő egy magyar tulajdonú vállalat.
Majd leszögezte, hogy a kormány továbbra is támogatja a hazai cégek külgazdasági sikereit, különös tekintettel arra, hogy ezekre jelen helyzetben a recesszió elkerülése érdekében is nagy szükség van.
A miniszter arról is beszámolt, hogy
az EU kettős nyomás alá került, hiszen keletről az ukrajnai háború, délről az illegális migráció negatív hatásaival szembesül.
Erre a legjobb példának épp Magyarországot nevezte, rámutatva, hogy hazánk keletről már több mint egymillió menekültet fogadott, miközben délen 235 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályozott meg.
Továbbá megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint Magyarország kétoldalú alapon kész folytatni Ukrajna pénzügyi támogatását, de nem fog beleegyezni újabb közös EU-s hitelfelvételbe ebből a célból.
„A világjárvány alatt már láttuk, hogyan működik ez, láttuk hogy milyen a közös európai hitelfelvétel. Tapasztalatnak jó volt, éppen ezért többet nem is fogjuk azt támogatni”
– fogalmazott.
Szijjártó Péter újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy az Egyesült Államokban zajló félidős választásnak nagy jelentősége van a háború alakulása és a magyar-amerikai együttműködés jövője szempontjából, ezért a kormány szorosan figyelemmel követi a fejleményeket.
A földgáz beszerzések kapcsán elmondta, hogy vállalatközi megállapodásról van szó, így ő nem hozhatja nyilvánosságra annak részleteit. „Az üzleti titkok és nemzetbiztonsági érdekek megsértése nélkül azt tudom megnyugtatólag mondani, hogy olyan árformula van a szerződésben, amelynek következtében az európai tőzsdei árak alakulása gyorsan megjelenik a magyar beszerzési árban” – közölte.
(MTI)
