A fogyasztói magatartást először a járvány, majd az infláció befolyásolta, melynek ingadozása mostanára állandósult. A járvány idején például általánossá vált az árucikkek és a szolgáltatások interneten keresztül történő rendelése, a légutakat védő maszkok lekerülése után lényegesen megnőtt a rúzsok és arcápolási kozmetikumok iránti kereslet, a belföldi üdülések árának emelkedésével pedig a külföldi utazások népszerűsége, többnyire átmenetileg.
A fogyasztói magatartás terén mutatkozó ingadozás, mellyel a vásárlók reagálnak a piaci körülmények változásaira, komoly bizonytalanságot kelt a kiskereskedelemben, melyre a másik oldalról az energiaárak és az instabil piaci helyzet nehezedik teherként. A felmérések szerint a kiskereskedők komolyan aggódnak a helyzet idei alakulása miatt, ráadásul elbizonytalanítja őket a szállítóikkal való viszonyuk jövőbeni alakulása is.
A fogyasztói magatartás ebben a helyzetben kiszámíthatatlan, ami lényegében már a járvány óta nyugtalanítja a kereskedőket. A 2020-as sokk óta, ami a kereslet csökkenését okozta, a szlovákiai háztartások gyorsan pótolni kezdték a kényszerű fogyasztáskiesést.
Már 2021 második negyedévében több árucikket és szolgáltatást vásároltak és vettek igénybe, mint a járványt megelőző időszakban. A pénzügyi helyzet biztató volt, a fogyasztói szándék és az erre fordított kiadások nőttek, a kereskedők készletei pedig fogyatkozni kezdtek egészen a következő sokk bekövetkeztéig, az ukrajnai háború kitöréséig és az azt követő inflációig, melyre 22 év óta nem volt példa.
Az infláció megrendítette a fogyasztók gazdaságba vetett bizalmát, akik a statisztikusok szerint egyre szkeptikusabbá válnak a jövőbeli pénzügyi helyzetük tekintetében. Ezt már a hiper- és szupermarketek, üzemanyagtöltő állomások és a vendéglátóipari létesítmények is érzik, melyek nagyobb bevételt vártak.
Még a Black Friday sem váltotta be a kereskedők reményeit. Az e-shopok is kisebb forgalmat jeleznek az átlagos évekhez képest, nem is számítva a járvány idején elért bevételeiket. A kiskereskedők nagyobb keresletre számítottak, s most több árujuk marad raktáron, viszont a helyzet messze nem olyan kritikus, mint a járvány idején.
A szlovákiai fogyasztó a felmérések alapján egyre tudatosabban figyel az árakra, s ez megnyilvánul a vásárlási kedv drága üzemanyag miatti csökkenésében is. A háztartások kihasználják az árkedvezményeket, az egyes üzletláncok saját produktumait részesítik előnyben és az olcsóbb, rövidebb üdülési lehetőségeket választják.
A vásárlók élnek az internet nyújtotta lehetőségekkel, azaz előszeretettel vásárolnak online, ez az Eurostat idei felmérése szerint az emberek 65 százalékára érvényes, mellyel meghaladjuk a környező országokat és az uniós átlagot (56 százalék). Nagyobb hajlandóságot mutatnak az interneten keresztül történő vásárlásra nemcsak a produktív korban lévők, hanem a nyugdíjasok, a munkanélküliek, s az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők is.
Az árakra való érzékenység, a digitális képességek és a szomszédos országok határ menti üzleteinek közelsége miatt az emberek keresik az előnyösebb ajánlatokat. Annak ellenére, hogy a szlovákiai fogyasztó óvatosabban vásárol, fogyasztás tekintetében nem vált szerényebbé, legalábbis a csehekhez és osztrákokhoz képest, akik az uniós tagországok lakosságával összevetve a legszorosabbra húzták a nadrágszíjat. A járvány utáni fogyasztás, vásárlás felélénkítésével nem sietnek az írek, a spanyolok és a németek sem.
A szlovákiai háztartások pénzügyi offenzívájának súlypontja a fogyasztás területére helyeződött át, melyhez a megtakarításaikat is felhasználják, a bankbetétjeik apadnak.
Az elhalasztott fogyasztás bepótlásával a jövőjüket élik fel. Ebben segíti őket a stabil munkaerőpiac, az, hogy a foglalkoztatottak aránya meghaladta a járványt megelőző szintet. A fogyasztást nemcsak a munkából származó jövedelmek, hanem a különféle szociális juttatások is növelik.
Az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagard óvta a kormányokat az energiaárak kompenzálására fordított nagy összegű támogatásoktól, figyelmeztetve, hogy ennek időszakosnak és a leginkább rászorulókra irányulónak kellene lenniük, ellenkező esetben az ilyen pénzügyi támogatás növeli a fogyasztást és ezzel együtt az inflációt is.
Az energiaárak felső határának megszabása a háztartások számára reményt ad a kereskedőknek, hogy a háztartások fogyasztói offenzívája folytatódik. Az árplafon jóváhagyásának hiányában egyes nem alapvető árucikkek és szolgáltatások iránt csökkent volna a kereslet. Ennek a vendéglők, szállodák, fodrászatok és egyéb személyi jellegű szolgáltatások, valamint a luxuscikkek, gépjárművek és a tartós használatra szóló árucikkek forgalmazói látták volna a kárát. Az érem másik oldala viszont, hogy a háztartások számára meghatározott árstop elhúzódó inflációt okozhat.
(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny)
