Az idei évben három nagy évfordulót is ünnepel a magyarság, Petőfi Sándor és Madách Imre kétszáz éve látta meg a napvilágot, s kétszáz évvel ezelőtt fejezte be Kölcsey Ferenc A magyar nép zivataros századaiból című művét, mely nemzetünk imája, himnuszunk lett.
Január 21-én Galántán az Esterházy-kastélyban erre a három évfordulóra emlékeztek a Csemadok szervezésében. A rendezvényen köszöntőt mondott Baranyay Alajos, a Csemadok Galántai Területi Választmányának elnöke, aki kiemelte e három esemény fontosságát.
Kovács László (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Az ünnepi rendezvény különleges helyszíne a törökök ellen harcoló Esterházyak kastélya – mondta az elnök, aki szerint a három felsorolt esemény kultúránk szerves része, amiről meg kell emlékezni és meríteni kell belőle.
A megnyitó után Kovács László történész szólt a jubileumok fontosságáról.
„Gondoljunk így együtt hármójukra, ebben, a bizonyára kihívásokban nem szűkölködő 2023-as esztendőben, amely előttünk áll.
Talán úgy, hogy a történelem véletlenjét jelképes értelműnek tekintjük, s így leckének. Ha ott tudjuk őket együtt, ahova eljutott a tizenkilencedik század történelme, az emberiség legreménytelibb százada. Ennek a reménykedő és hittel teli századnak a középidejét nevesíti a magyar történelemben és kultúrában az ő nevük. Mert örökké időszerű ama fejlemények számontartása, hogy a reformok korának Kölcsey megfogalmazta eszméi miként teljesedtek ki a század közepén Petőfi műveiben, s aztán (időleges) bukásuk után, milyen meditációs témákat adtak annak a Madáchnak a művében, aki nem hajlandó a bukást vereségként elfogadni. Erre gondoljunk a magyar kultúra napján is – a Himnusz, Petőfi és Madách születésének kétszázadik évfordulóján.“
Szaniszló Kincső Judit (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Az ünnepi beszéd után a rimaszombati Szaniszló Kincső Judit közreműködésével Petőfi Sándor Az apostol című művéből hallhattunk részleteket. Majd a Galántai Kodály Zoltán Gimnázium Tsízió Diákszínpada adott elő Madách Imre Az ember tragédiájából részleteket. Szintén részleteket hallhatott a közönség Petőfi Sándor A helység kalapácsa című művéből Naňo Nimród komáromi diák előadásában.
A rendezvény záró részében a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa tolmácsolásában Kodály Zoltán – Balassa Bálint Szép könyörgés, Farkas Ferenc – Petőfi Sándor Alkony, Tóth Árpád – Koncsol László Az ezeréves tölgy és Szíjjártó Jenő – Weöres Sándor A meséről című műve hangzott el, majd a megemlékezés Erkel Ferenc – Kölcsey Ferenc Himnuszának közös eléneklésével ért véget. Vezényelt Józsa Mónika és Szűcs Dániel.
Tsízió Diákszínpad (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A megemlékezés után Takáč Zsolt ismertette a galántai Esterházy-kastély felújításának folyamatát, kiemelve a közösségi összefogást, hiszen éveken keresztül nagyon sok önkéntes dolgozott azon, hogy a kastély tornya használhatóvá váljon.
A magyar kultúra napi rendezvény január 22-én Galántán folytatódik a Csemadok-díjak átadásával és az ünnepi gálával, melyről portálunk is beszámol.
Naňo Nimród (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
(Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
