Csütörtök délután ünnepélyes keretek között került sor a nemrégiben felújított, száz imával „berendezett” kis kápolna megáldására Komáromban. Jelen voltak a római katolikus, református, baptista, evangélikus egyházak és a zsidó hitközség képviselői, hogy egy-egy imával, közösen adják áldásukat a kápolnára és az azt létrehozó kezdeményezésre.
Ahogy arról korábban tudósítottunk, a 20. század 70-es éveiben felszámolt rác temetőből csupán ez az egy kápolna maradt – helyére lakótelep épült. Ryšavý Boldizsár komáromi képviselő régóta dédelgetett álma volt, hogy a kis kápolnába bárki betérhessen vallástól, felekezeti hovatartozástól függetlenül, és ott lelki békére leljen. Megkérte hát a történelmi egyházak képviselőit, hogy válasszanak ki száz imát, amelyeket végül a kápolna belsejében helyeztek el.
A mai ünnepélyes kápolnaavatáson elhangzott, az évtizedekig pusztuló, elhagyatott épületben a komáromiak összetartozásának elmélyítését látta meg Ryšavý Boldizsár, ehhez pedig a legnemesebb eszközt kereste és találta meg: az ima erejét.
„Legyen ez a kápolna mindenkié, vallási hovatartozástól függetlenül! Bárkié, aki az ima segítségével fordul Istenhez, mond hálát a gyógyulásáért, gyermekáldásért, vagy a gyász feldolgozásához keres megnyugvást. Ugyanakkor legyen ez a hely ékes példája az összefogásnak” – fogalmazta meg az ötletadó gondolatait Árvai Renáta. Az ünnepi eseményen szót kapott annak a házaspárnak az unokája is, akik a temető felszámolásáig gondozták a komáromi rácok nyughelyét. Megjegyezte, az Aranyember kápolnájaként ismert kápolna valójában a Budai család sírboltja volt.
Fotók: Szalai Erika
Keszegh Béla polgármester, a rendezvény fővédnöke köszöntjében úgy fogalmazott, a helyszín szimbolikus és több értéket is képvisel. Ironikusan megjegyezte, az élet jelei legutóbb akkor jelentkeztek az épületen, amikor a tetejéből egy fa nőtt ki. Majd jöttek értékmentő emberek, akiknek összefogásával az épületet megmentették a teljes pusztulástól. Az önkormányzat támogatásával megújult, ám a továbbiakban is szeretnének gondoskodni arról, hogy a kápolna és környezete pihenőhellyé, zarándokhellyé váljon, fogalmazott. „Komárom egy olyan hely, ahol az évszázadok folyamán mindig jól megfértek az emberek. Ez a kápolna is azt az üzenetet erősíti meg, hogy az itt élők szeretetben, egymást kölcsönösen tisztelve tudnak ebben a városban élni” – húzta alá.
Fotók: Szalai Erika
Ezt követően Kiss Róbert, a Nagyszombati Főegyházmegye általános helynöke mondott imát Komárom városáért és lakóiért. A Komáromi Református Egyházközség képviseletében Fazekas Zsuzsanna lelkész áldása előtt egy személyes emléket is megosztott a jelenlévőkkel. Mint mondta, pár éve a többi felekezettel karöltve ezen a helyen osztottak meleg ételt az itt meghúzódó hajléktalanoknak. „Az akkor romjaiban álló épület otthont adott nekik. Isten kegyelméből pedig a romok újjá lettek” – mutatott rá. „Hiszem, hogy azzal a reménnyel állhatunk ezen épület előtt, hogy akik itt bármilyen élethelyzetben megállnak és elolvassák az imádságokat, azokat Isten szent lelke megtalálja” – zárta szavait.
Jana Horňáková az Evangélikus Egyház képviseletében arról beszélt, hogy Komáromban évszázadok óta élnek egymás mellett a különböző nemzetiségek és egyházi felekezethez tartozók. Megjegyezte, mindannyiunkban közös, hogy boldogságra, egészségben eltöltött életre vágyunk – ez viszont nem mindig sikerül. „Azokat, akik ezeket az imákat olvassák majd, megáldja az Isten, aki mindent lát és minden rezdülésünket ismeri. Azt kívánom, hogy akik idejönnek imákat olvasni, találják meg a lelki békéjüket, ismerjék meg az Isten szeretetét, tapasztalják meg jelenlétét és azt az örök igazságot, hogy az Isten úgy szeret téged, amilyennek teremtett!” – fogalmazott.
Fotók: Szalai Erika
Mielőtt Balogh István, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem Judaisztikai Intézetének vezetője áldást mondott volna a zsidó hitközség képviseletében, hangsúlyozta, öröm számukra és rendkívül megtisztelő, hogy jelen lehetnek. „A felekezetek testvériségének nagyon szép üzenetét hordozza ez a hely” – jegyezte meg, hozzátéve, a kápolnába épp ezért választották kezdősornak: „neveztessék ez a ház az ima házának”. A Komáromi Baptista Gyülekezet lépviseletében Kakaš Zoltán lelkész imájában megköszönte, hogy Jézus közbenjárásával megszületett az ima kápolnájának gondolata, és hogy segítségével meg is valósult. Azt kívánta továbbá, hogy mindenki találja meg magának az ima kápolnáját és egyúttal a Jézushoz vezető utat.
(Fotók: Szalai Erika)
Végezetül Böjte Csaba, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója imáját a komáromi fiataloknak szánta, azzal a fohásszal, hogy találják meg egymást, szeressék egymást és őszinte, tiszta szerelemben alapítsanak családot. Mint mondta, a gyermekmentő szolgálatnak köszönhetően már több ezer gyermek kirepült a gondozásukból, akik családot alapítottak és ma már több mint ezer „unokát” tarthat számon. Azt javasolta az ötletgazdáknak, hogy hasonlóan a Székelyhídon megépült kilenc állomásból álló Szerelem tanösvényhez, alapítsanak a kápolna környezetében is egy hasonlót, amelyben segédkezhetnének a környéken lakók parkosítással, a közösségi alkalmakkal pedig életet lehelnek majd bele – ehhez kérte az Úr áldását és segítségét. „Adja az Úr, hogy a komáromi közösség és itt, a Kárpát-medencében mindannyian, merjünk az élet mellett dönteni, merjük vállalni az életet, merjük hordozni az életet” – fogalmazott a gyermekvállalás mellett szólva.
A 100 ima kápolnájának ünnepélyes avatása a Miatyánk közös imádkozásával ért véget.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
