„Éld meg a barokk művészetet!” – állandó kiállítás a Kelet-szlovákiai Múzeumban

A kassai Kelet-szlovákiai Múzeumban még tavaly nyílt egy időszaki kiállítás, melyet december végéig lehetett megtekinteni. Reménykedtem, hogy meghosszabbítják és januárban ellátogattam a múzeumba. Legnagyobb meglepetésemre közölték, a tárlat állandóvá vált, így továbbra is megtekinthető.

Az éld meg a barokkot (Zaži barok) tárlat elsősorban az egykori Felső-Magyarország ma Szlovákiához tartozó területéről (mai Kelet-Szlovákia) eredő alkotásokat mutatja be – tudjuk meg a katalógusból –, de sok külföldről behozott művet is közszemlére állít. Megfigyelhető bennük számos művészeti stílus korszakra jellemző pluralitása, de leginkább a klasszicizálódó barokk és a formálódó rokokó elemeinek összjátéka tűnik ki.

A kiállítás kizárólag a Kelet-Szlovákiai Múzeum gyűjteményeiből állt össze. Az egyik legérdekesebb kiállított tárgy Dániel próféta már nem létező kistölgyesi (Zemplén) templomból származó helyreállított oltára (WZ szepesi faragó alkotása), vagy egy Szent István-szobor. Szt. Márton és a koldus szobra a szepesi káptalanból származik (Simon Reiter alkotása 1686-ból).

A barokk Európa utolsó egyetemleges művészeti stílusa, amely a 17. és 18. században minden művészeti ágat érintett. Az a manierizmus után alakult ki bizonyos idő- és formai eltérésekkel. Jellemzője volt a nagyszabású forma felelevenítése, az illúziókeltés és a művészeti műfajok közötti határok elmosódása. Épített a színpadiasságra, a pompára, de az érzékekre is, ami például a mozgás dinamikájában és a fénykontrasztokban nyilvánult meg. Alapozott az érzelmességre vagy a könnyed kontrasztokra.

Egyértelműen a katolikus megújhodást, más nevén, az ellenreformációt szolgálta. Hatásvadászatával, csillogásával akarta a protestánsokat elkápráztatni és katolikussá tenni. Érdekes viszont, hogy a barokk egyértelműen a katolicizmushoz kötődik, a zenét kivéve. Annak legnagyobb mestere protestáns volt, Johann Sebastian Bach személyében. Őt nevezik az ötödik apostolnak.

Ennek a stílusnak az elnevezése vélhetőleg a portugál barocco (szabálytalan formájú gyöngy) szóból származik, tudjuk meg a tárlaton.

A barokkot elsősorban az egyházművészet területén tartjuk számon. Mindenkinek eszébe juthat a Kassához közeli jászói premontrei templom és rendház, e kor kimagasló építészeti és művészeti alkotása, de a jellegzetes díszítések megjelentek a világi építészetben, a nemesek otthonában is.

Sok kassai épületet is ekkor emeltek. Sőt az Immaculata-szoborcsoport is ekkorra datálható, melyet Georg Immerwohl művészi ábrázolásainak másolata díszít (1720–25). A tárlaton most az eredeti alkotások láthatók (A háború domborművén Szent Lászlót látjuk, ahogy a neki meghódoló Salamon átadja a koronát, a másik képen a pestisbetegeket és orvosaikat egy ókori városban, a harmadikon az éhínség a főszereplő, az emberek Egyiptomba mennek, hogy Józseftől gabonát vásároljanak, aki a fáraónak megfejtette álmát a hét bő, majd bekövetkező hét szűk esztendőről).

A szobabelsőket reprezentatív arcképek, néha egész arcképcsarnokok borították. A portréfestészetben a jellem ábrázolása és a bensőségesség hódít teret.

A festészetben ekkor terjedt el a csendélet. Megfestették rajtuk a luxuscikkeket ugyanúgy, mint a mindennapi használati tárgyakat, a megterített asztalt étellel, borral, gyümölccsel vagy virággal. Népszerűek lettek a táj- és zsánerképek.

A lakások belső terét a pompa, a túldíszítettség és a kényelem jellemezte.

A barokk kultúra elmaradhatatlan részét képezték a különböző ünnepélyek, melyeket úgy rendeztek meg, mintha művészeti alkotások lennének. Így szerephez jutott a képzőművészet és a kézművesség. A mindennapi használati tárgyakat – bútor, óra, ékszerek, edények vagy fegyverek – gyakorta közismert művészek tervezték.

A kiállítás ötlete az adott kor kézműves, képzőművészeti, társadalmi és vallási életének modern és vonzó bemutatása. A kiállítás bevallott célja, hogy a látogatót közvetlenül a korba „szippantsa”, és harmonikusan ötvözze a kivételes tárgyak összetartozó csoportját a modern élménnyel.

A kiállítást a kassai önkormányzat anyagilag támogatta. A kiállítás a múzeum központi épületében látható.