A magyar jogállamiság és demokrácia miatt szüntelenül aggódó Vera Jourová, Guy Verhofstadt és hasonszőrű társaik a csehországi történések miatt nem rohannak a szónoki emelvényre és nem tartanak vésztörvénykezést, miért is tennék, hiszen ott nekik tetsző módon alakulnak a dolgok, a parancsoknak feltétel nélkül engedelmeskedő derék katona került az elnöki székbe.
Igaz, az a fránya cseh nép érthetetlen módon nem felhőtlenül boldog, mi több, nem átall elégedetlenségének hangot is adni, legutóbb 20-25 ezren tüntettek Prágában a magas infláció és a nyugdíjtörvény módosítása ellen. A demonstrálók követelték Ukrajna katonai támogatásának azonnali leállítását, valamint Petr Fiala miniszterelnök kormányának lemondását is. A csehek ráadásul nem először bírálják élesen a Petr Fiala vezette jobbközép kormány hozzáállását a konfliktushoz, valamint Ukrajna Oroszország elleni feltétlen támogatását.
Erre a tiltakozásokat követően most azt olvashatjuk, hogy Csehországban kilenc embert ítéltek el, mert úgymond „nyilvánosan támogatták az orosz agressziót“, s további 58 ügyben folyik büntetőeljárás, 90 eset pedig a vádemelés szakaszában van.
Igor Stríz legfőbb ügyész már tavaly februárban felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió, valamint Oroszország vezetésének támogatása a tüntetéseken vagy az interneten „bizonyos esetekben“ bűncselekménynek minősülhet.
A legfőbb ügyész a Právo című lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy a kilenc elítélt közül csak egy került börtönbe, a többiek feltételes büntetést kaptak, valamint pénzbírság megfizetésére kötelezték őket. Patrik Tusl aktivistát tavaly év vége előtt azért ítélték kilenchavi börtönbüntetésre, mert a közösségi hálón „ukránokat sértő nyilatkozatokat” hozott nyilvánosságra.
A történtek alapján felmerül a kérdés, hogy mindez az Ukrajna Oroszország elleni feltétlen támogatásának leállítását és helyette a cseh lakosság gondjaival való foglalkozást követelő tiltakozás résztvevőivel szemben nem alkalmazható-e eszközként a kormányt bíráló ellenzéki hangok elnémítására, a kormány politikájával egyet nem értők megfélemlítésére?
Ennek lehetőségét sajnos a jelenlegi helyzet ismeretében egyáltalán nem lehet kizárni, s amennyiben a Magyarországot oly sok esetben támadók valóban annyira komolyan gondolnák a demokrácia, a jogállamiság, a szabad véleménynyilvánítás elveinek védelme melletti kiállást, talán megvizsgálhatnák ezt a kérdést is. Ha másért nem is, legalább az azonos mércével való mérés halovány látszatának fenntartása érdekében, ha már a magyar kormányt nem egyszer vádolták azzal, hogy politikai ellenfeleinek ellehetetlenítésére használ független állami intézményeket…
(NZS/Felvidék.ma)
