A búcsi Katona Mihály Alapiskolában idén áprilisban 16. alkalommal szervezték meg a madármegfigyelő tábort. A résztvevő tanulók a madármegfigyelésen kívül előadásokat hallgathattak, foglalkozásokon vehettek részt.
A rendezvény első napján Bucz Veronika, a komáromi Duna Menti Múzeum zoológusa vezetésével a tanulók gyakorlati foglalkozásokon vettek részt.
A program a vajdasági Egretta Természetfotós Csoport előadásával folytatódott, a „Délibláti homokpuszta szépségei” címmel, amely 300 négyzetkilométernyi homokos terület Szerbiában, a Vajdaságban. A Bánság déli részén terül el, a Duna és a Kárpátok délnyugati lejtői között. A homokpuszta a Kevevára községhez tartozó Deliblát faluról kapta nevét. A fő felszíni formái ellipszis alakú dombok sztyeppekkel és erdős sztyepp övekkel. A legnagyobb homokos terület Európában, egy ősi sivatag része, amely a Pannon-tenger visszahúzódásakor keletkezett. Számos endemikus növény- és állatfaj él itt, amely Európában és a világon ritka vagy veszélyeztetett. Erdőségei és környezete miatt különlegesen védett területté nyilvánították, és első osztályú védelem alá vették. Szokták Európa Szaharájának vagy az öreg kontinens legöregebb sivatagjának is nevezni. Flórája igen változatos, mintegy 900 különböző növényfajnak ad otthont és 200 állatfajta él a pusztán. Számos külföldi és szerb filmet forgattak, mint például: Dzsingisz kánt.
Székely Sándor a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány etnológusa tartott előadást „Halászsasok és fiókáik” címmel (Fotó: Katona Mihály Alapiskola pedagógusai)
Sándor Csaba pedagógus előadásában a körülöttünk élő ragadozó madarakkal ismertette meg a madárles résztvevőit. Az emberek képzeletét az idők során mindig foglalkoztatták a madarak. Különösen nagy szerepet kaptak a különböző kultúrákban a tekintélyt parancsoló, nemes megjelenésű ragadozó madarak – az erő, a küzdelem képviselői. A ragadozómadár-védelmi program kiemelt jelentőségű tevékenysége, amely elsősorban a kerecsensólyom és a világszerte veszélyeztetett parlagi sas védelmét célozza, de az egyesület munkaterveinek, védelmi programjainak megfelelően a szakosztály kiemelkedő figyelmet fordít az uhu, a kék vércse, a rétisas és a fekete gólya védelmére is. A különösen veszélyeztetett ragadozó madarak védelme nagy társadalmi érdeklődésre és támogatásra tart számot.
A madarak megítélése a mezőgazdászok szempontjából sok esetben meglehetősen negatív. A kárt szinte mindenki azonnal észreveszi, míg az általuk hajtott közvetett hasznot szinte természetesnek vesszük.
A kunszentmártoni madártudós és a Magyar Madártani Egyesület tagja vezetésével a tanulók madármegfigyelésen vettek részt. Megismerkedtek a madarak mindennapos, nyugalmi viselkedésével, hogy mit is csinálnak, amikor úgymond semmi különös nem történik velük vagy a környezetükben. Megfigyelték, hol telepednek meg hosszabban, hol rejtőzködnek, hogyan reagálnak a betolakodókra, milyen módon és okból riasztják egymást. Végtelen türelmet igényel a csendes megfigyelés, a madárcsicsergés folytonos hallgatása, a sok tapasztalat lejegyzetelése és összesítése, de a végén eljuthatunk a „madárnyelv” megértéséhez.
Katona Mihály vezetésével a tanulók madármegfigyelésen vettek részt (Fotó: Katona Mihály Alapiskola pedagógusai)
Az első nap az Egretta Természetfotós Csoport természetfilmjeinek vetítésével zárult az iskola galériájában.
A második napon Gúgh János, a Birdlife Slovensko Szlovák Madártani Egyesület munkatársa vezetésével a tanulók tanulmányúton vettek részt a Dunánál. Közben az iskolában az alsó tagozatos tanulók Katona Mihály előadását hallgatták „A ragadozó madarak kára és haszna” címmel.
Megállapítható, hogy ott, ahol az anyatermészet tiszta és érintetlen, nincs sem káros, sem hasznos madár, csak szükséges van.
Hasznossá vagy károssá a madár csak ott válik, ahol az ember megbolygatja a természet rendjét és nagy tömegben termeszteni kezdi maga javára az életet. A termények tömege szaporítja és károssá teszi azt a madárfajt, amely vele él; de növeli ismét ennek azt az ellenségét is, mely a madárral táplálkozik. Más szóval: a búza tömeges termelése nagyra növeli a verebek seregeit, így kártékony a veréb; de a sok veréb megszaporítja a karvalyt, mely verébbel él és így még ez is hasznos.
Ezt követően a tanulók rovarszállót, darázsgarázst, meteorológiai állomást és napórát készítettek Csekes Ilona pedagógus irányításával.
Bucz Veronika, a komáromi Duna Menti Múzeum zoológusa vezetésével a tanulók gyakorlati foglalkozásokon vettek részt (Fotó: Katona Mihály Alapiskola pedagógusai)
Délután a Perbetei Alapiskola igazgatója, Szabó Edit megnyitotta a Művészet összeköt című fotóverseny képeiből készült kiállítást. Székely Sándor, a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány etnológusa tartott előadást „Halászsasok és fiókáik” címmel.
A második nap programjának hátralévő részében madármegfigyelésre került sor, majd Kovács Károly amatőr csillagász „Égi jelenségek napjainkban” címmel tartott előadást.
A harmadik napon a 7–9. évfolyam tanulói tanulmányi kiránduláson vettek részt a komáromi Duna Menti Múzeumban és az Ógyallai Csillagvizsgálóban.
Az 1–3. évfolyam tanulói madármegfigyelésen voltak a Kutyahegyen és a tóparton, a 4–6. évfolyamosok pedig az Oláh-erdőben.
A Katona Mihály Alapiskola madárlessel kapcsolatos tapasztalatait Győző Andrea iskolaigazgató osztotta meg:
„Elsősorban az állandóság és a folyamatosság az, amit ki kell emelni. Más iskolákban is vannak érdekes projektnapok, a madárles egyedisége abban rejlik, hogy már 16. alkalommal folyamatosan megtartottuk. Még a járvány idején is szerveztünk online madárlest, amelynek nagy sikere volt 2020-ban.
A másik erőssége, hogy szakembereket vonunk be a munkába. Katona Mihály és Kovács Károly a kezdetektől, Gúgh János és Sándor Csaba is folyamatosan hozzájárul a tábor sikeréhez előadással, foglalkozások vezetésével. Hozzájuk az elmúlt 16 évben további közel 30 szakember csatlakozott egy, vagy több alkalommal.
Lukács Attila révén a Delibláti-homokpuszta egyedülálló és csodálatos állat-, rovar- és növényvilágát ismerhették meg a jelenlévők (Fotó: Katona Mihály Alapiskola pedagógusai)
Az iskola pedagógusgárdája is tudatosan készül a madárlesre minden évben, idén igyekeztünk úgy alakítani a programot, hogy minél többet foglalkoztassuk a tanulókat, ne csak az előadásokat üljék végig. Ehhez kreatív feladatokat készítettünk minden korosztály szintjének megfelelően.
A tanösvényünk egyik tábláján is megjelenik a madárles, a táblán QR-kód mögött különféle feladatok találhatók, amelyek a táborok alkalmával megszerzett ismeretek bővítésére és elmélyítésére szolgálnak.
A tábor hozadéka a közösségépítés, környezetünk megismerése és védelme, természeti értékeink megbecsülése. A tábor nagyszerű lehetőséget kínál a szakembereknek is a tapasztalatcserére. Az iskola kollektívájára nem kisebb feladat hárul, mint biztosítani a feltételeket a tábor gördülékeny lebonyolításához. De minden fáradtságot feledtet az az élmény, amelyet a madármegfigyelés nyújt.”
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
