Úgy tűnik, hogy lassan Európa is ráeszmél a magyar kormány álláspontjának helyességére, s néhol már fel is emeli a szavát. Legújabban Petra Steger, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai ügyekért felelős politikusa és párttársa, Axel Kassegger bírálta Brüsszel háborúpárti törekvéseit.
Petra Steger rendkívül kifejező módon feneketlen kútnak nevezte Josep Borrell uniós külügyi biztos újabb őrült ötletét, miszerint az Európai Unió a következő négy évben a meglévő intézkedéseken túl évente akár ötmilliárd eurót is biztosítson Ukrajna védelmi szükségleteire.
Az FPÖ immár nem először szólította fel a szövetségi kormányt az uniós hozzájárulás felfüggesztésére, figyelmeztetve, hogy még nem is került sor az uniós költségvetés felháborító megemelésére, máris megfejelik egy újabb esztelen követeléssel.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Ukrajnának számolatlanul juttatott milliárdok nem hozták el a háború végét, ehelyett további kegyetlen vérontást és pusztulást jelentettek a háborútól szenvedőknek, a fegyverekkel a békéért elv viszont óriási hasznot hajtott az amerikai fegyveriparnak.
Steger kijelentette, hogy az osztrákok pénze már nincs jó kezekben a csőd szélén egyensúlyozó EU intézményeiben, melynek a háború elhúzódásának és egyre véresebbé válásának támogatása helyett arra kellene törekednie, hogy a tűzszünetet, majd a béketárgyalásokat szorgalmazza Ukrajna és Oroszország között.
Az EU hozzáállását arcátlan lenyúlásnak nevezte, mely az európai költségvetés összeomlásához vezet.
Párttársa, Axel Kassegger pedig azért bírálta az Európai Uniót és az osztrák kormányt, mert nem lép fel az amerikai fegyveripar számára komoly nyereséget jelentő, Európa által megfizetett, s a szakértők szerint a legalattomosabb fegyverek közé sorolt kazettás bombák ukrajnai bevetése ellen. „Ukrajnában az USA felelőtlen politikájának eredményét látjuk, amelyben az emberi életek nem játszanak szerepet, és amelyért mindannyian fizethetünk” – szögezte le az osztrák konzervatív politikus.
„Ki tudja garantálni, hogy az EU az úgynevezett békefenntartásra szánt pénzt nem ezeknek a szörnyű fegyvereknek a kifizetésére fordítja?” – tette fel a kérdést Axel Kassegger. Nos, senki nem tudja, sőt nem is akarja garantálni, de tegyük hozzá, az sem jelentene semmit, biztosítékot végképp nem. Főként annak ismeretében, hogy a világ vezetői gyakran változtatják a véleményüket. 2022-ben példának okáért a Biden-adminisztráció még egészen másként vélekedett a kazettás bombákról. Amikor felmerült, hogy Oroszország ilyen fegyvert vethetett be Ukrajnában, Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője
súlyos háborús bűnnek nevezte a fegyver használatát.
Maga Joe Biden is többször módosította a véleményét. A nyolcvanas években még bírálta Izraelt, amiért ilyen fegyvert használt Libanonban, majd 2006-ban már ellenezte a kazettás lőszerek bevetésének megtiltását lakott területen. Most pedig jóváhagyta ezek Ukrajnába történő szállítását, holott az ukrán civil lakosságra is nagyon komoly veszélyt jelentenek. Ez is bizonyítja, hogy az amerikai gazdasági érdekek, a fegyverlobbi haszna és egyéb tényezők mellett messze háttérbe szorulnak a humánus szempontok.
Európa tehát remélhetőleg azért lassan eszmélni látszik, most már csak az kellene, hogy a józan ész szavát egyre többen, határozottabban és egyre összehangoltabban hallassák…
(NZS/Felvidék.ma/magyarnemzet.hu)
