Több évforduló is fűződik az egykori rozsnyói zsinagógához, amelyet a város főbírója és polgármestere jelenlétében ünnepélyesen 1893. augusztus 29-én nyitottak meg.
Miután 1890-ben a zsidó imaházat a várost pusztító tűzvész megrongálta, a zsidó közösség úgy döntött, hogy egy reprezentatív, modern zsinagógát épít Rozsnyón a növekvő számú zsidó lakosság számára. Egy imaházat, amely közös hely a zsidó vallási összejövetelek és órák megtartására. Az épület alapkövét 1892. július 11-én tették le.
A 13 méter magas, kétszintes, központi szakrális térrel rendelkező épület téglából épült, historizáló stílusban, romantikus és mór elemekkel. Téglalap alaprajzú volt, 22 méter hosszú és 12 méter széles, építése több mint egy évig tartott.
A zsinagógát Szilvássy Nándor rozsnyói építőmester építette a szegedi Kunfalvi Nándor terve alapján. A neves rozsnyói építő és téglagyár tulajdonos a 19. és 20. század fordulóján számos egyéb épület alkotója volt a városban és környékén. Hírnevét a régi rozsnyói kórház, 1887-ben megnyitott hatalmas épület megépítésével szerezte. Egyik legsikeresebb építési munkája az 1904-1905-ben épült rozsnyói református templom volt.
A második világháború után az elhagyatott zsinagóga épülete bútorraktárként működött, és 1958-ban lebontották, azzal az ürüggyel, hogy egy autóbusz-pályaudvar számára földet szerezzenek.
Az ún. Horváth-kert 65 évet élt meg.
Sylvia Holečkovát, a Rozsnyói Bányászati Múzeum történészét arról kérdeztük, hogy jelenleg milyen tárgyak találhatók a múzeum gyűjteményében. A történész elmondta, hogy a rozsnyói vallási közösség tárgyi emlékeit a múzeum történelmi alapjában található egyedülálló gyűjtemény foglalja magában, amelyek az egykori izraeliták tevékenységét és életét dokumentálják. Közülük éppen azok a legritkábbak, amelyek a zsinagógának sajnos már csak az emlékei.
A múzeum egyik legértékesebb gyűjteménye egy rózsaszín márványtábla – Mózes könyve a Tízparancsolattal héber nyelven.
Domborzatában két részre tagolódik, felső részén domborműves félívekkel. Eredetileg a zsinagóga oromzatán volt, majd a 2022-es restaurálás után a múzeum történelmi tárlatába került.
A zsinagóga belsejében a bejárati részben az Andrássy Franciska grófnő emlékének szentelt kőtáblát helyezték el. Egy rövid héber feliraton kívül magyar nyelvű szöveget tartalmaz:
CSIKSZENTKIRÁLY KRASZNAHORKAI ANDRÁSSY FRANCISCA GRÓFNÉ EMLÉKEZETÉRE 1838 – 1902
Angyali lelked jóságát áldja hálás szívünk És e hely örökké elteli nemes emlékedet.
Ezt a táblát 1905-ben a rozsnyói zsidó hitközség készíttette a jótékonykodó Franciska tiszteletére.
A rozsnyói zsidó hitközség 1872-es pecsétjét 1912-ben a Rozsnyói Városi Múzeum gyűjteményalapjába ajándékozták. Pecsétmezőjében körben német nyelvű felirat található: ROSENAUER IZ. GEMEINDE, középen két egyenlő oldalú háromszög látható, melyek egy hatágú csillagot alkotnak.
Értékes tárgyak közé tartozik egy Széder tál, mely a 19. század 50-es és 60-as éveiben készült a rozsnyói kőedény gyárban, valószínűleg a zsidó közösség egyik fontos tagjának. A 33 cm átmérőjű, megemelt peremű kerek tálat feketére festett héber nyelvű szöveg díszíti, középen a következő felirat olvasható: Le Shana Habad BejeRushalaim Shulchan Aruch (Jövőre Jeruzsálemben terített asztal). A PA barna kezdőbetűk két stilizált zöld virág között láthatók. A tál szélét a kerület mentén egyszerű barnára festett motívum díszíti. Alján ROZSNYON 1 vakjelzéssel van jelölve.
A zsidó hitközség tevékenységét a magyar trikolór színű, mindkét végén aranyozott bojtokkal díszített szalag is dokumentálja, amelyen arany színnel írt szöveg található: halhatatlan harcosának A Rozsnyói Izraelita Hitközség. Valószínűleg Kossuth Lajos rozsnyói szobrának 1907-es felállítása alkalmából készült.
Érdekességek a 19. század végi és a 20. század első felének héber nyelvű imakönyvei, amelyeket a zsidó közösség imádságra használt, valamint a rozsnyói sörnagykereskedő Rosenblüth Jenő nevével ellátott sörösüvegek az 1930-as évekből.
A rozsnyói zsidó közösség tevékenységét dokumentáló műemlékekből, nem sok maradt fenn, de azok annál értékesebbek. Egyedülálló és pótolhatatlan emlékek – mondta Sylvia.
Bár a rozsnyói zsidó temetőnek is sikerült átvészelnie a háborút, azonban később ez sem élte túl a hatalom pusztítását a városban. Ezt a városvezetés az 1970-es évek elején számolta fel, azzal az indokkal, hogy egy temető nem higiénikus a város területén.
A zsinagóga lebontásával, és az 1868-ban létrehozott temető likvidálásával a rozsnyói zsidóság minden nyomát el szerették volna tüntetni a városból.
2023-ban – a már nem létező – rozsnyói zsinagógához kapcsolódóan három évfordulóra is emlékezünk: ünnepélyes megnyitásának 130. évfordulójára, lebontásának szomorú 65. évfordulójára és nem utolsósorban a zsinagóga építőjének a rozsnyói származású Szilvássy Nándor halálának 110. évfordulójára.
Máté Gyöngyi/Felvidék.ma
Képek: Rozsnyói Bányászati Múzeum
