A Kárpát-medencei Református Szőlészek és Borászok Fóruma, a BORUM immár több mint egy évtizede várja a borászokat. Minden találkozót máshol rendeznek meg: idén a Tokaj-hegyaljai Mád és a Mádi Református Egyházközség fogadta a református borászokat, köztük a felvidéki reformátusok küldöttségét is.
A Komáromi Református Egyházmegye küldöttségét Erdélyi Zoltán és neje, Erdélyi Adél vezette, akiket a perbetei gondnok, Kecskés Imre és neje, Kecskés Mária, valamint az érsekújvári gyülekezetből Csanda Balázs képviselt. A Barsi Egyházmegyéből a garamsallói gyülekezet tagjai és a zselíziek voltak.
A Tokaj-hegyaljai borvidék területén fekvő Mádon az egyházközség régóta foglalkozik borkészítéssel, és idén örömmel látták vendégül a Borumot, amely mindig is egyedülálló élmény volt, és ez idén sem volt másképp.
A rendezvény során nem csupán a borok kerültek a középpontba, hanem a helyszín is magában hordozta a történelem és a szőlőművelés összhangját.
A Tokaj-hegyaljai borvidéken is egyre több száraz bor készül, mert a vásárlók egyre inkább azt keresik, mondta az ebéd után tartott mádi pincetúra első állomásán, a Zsirai Pincészetben Zsirai Katalin. Azt is megosztotta, hogy a testvérével, Petrával kedves játékuk, hogy a különböző dűlőket emberekként képzelik el, a Szent Tamás-dűlőt például – ahonnan két bort is bemutattak a pincelátogatáson – egy elegáns, szmokingos fiatalemberként gondolták el. Ahhoz egyébként, hogy valaki ráírhassa a palackra, hogy az adott bor mádi, szigorú szabályoknak kell megfelelni, például egy tőkén legfeljebb egy kiló szőlőt hagyhat. Nem kívánja megmondani az embereknek, mit kellene érezniük egy borban, jobban szereti, ha maguk döntik el azt, de a legfontosabb nem is a jegyek jellemzése, hanem az, hogy tetszik-e a bor, mert szerinte nem csinálják, inkább formálják a bort. Azonban a bor minősége hetven százalékban már a szőlőtőkén eldől.
Istentisztelet a mádi református templomban (Fotó: Református Közéleti és Kulturális Alapítvány)
Kóstolópoharaikat fogva továbbindultak a második állomásra, a református templomhoz és a parókia alatti borospincéhez. A gyülekezeti teremben Tar László Péter lelkész és a gyülekezet néhány tagja fogadta a vendégeket pogácsával és saját készítésű boraikkal, mert a gyülekezetnek van szőlője és bora is. A második világháborúig minden gyülekezetnek volt szőlője is, bora is. És miközben számos környékbeli gyülekezettől elvettek mindent, valami rejtélyes okból a mádi gyülekezet megtarthatta egy hektárnál kicsit nagyobb szőlőjét. Ők azért tudják mai napig ezt művelni, mert sosem hagyták abba, sosem szakadt meg a tudás átadása és a közös munka. Mert közösen dolgoznak a gyülekezet tagjai a szőlőben, mindenki egy-egy sor szőlőt fogadott örökbe, amelynek a gondozása az ő feladata. – Nem a csúcsbor a cél, a szőlőtermelés gyümölcse a közösség – mondta Tar László Péter, aki szerint a közös munka még inkább testvérivé kovácsolja a gyülekezetet.
A szőlő és a pince bemutatása után ebéddel várták a résztvevőket. A borkóstolás után a lelkipásztor a pincét is megmutatta az érdeklődőknek.
A túra harmadik és egyben utolsó állomása a Maison aux pois nevet viselő borászat volt. A borászat tulajdonosa eredetileg vetőborsóval foglalkozott, és csak később fordult a szőlő felé is. Elmondták, hogy több borukkal igyekeznek kicsit elrugaszkodni a tokaji stílustól, de azért a franciaországi Provence-t idéző könnyű bor mellett igazi helyi jellegű, késői szüretelésű édeset is kínáltak.
Balról Kovács Pál, a borverseny elnöke és Kecskés Imre, a perbetei református gyülekezet gondnoka (Fotó: Református Közéleti és Kulturális Alapítvány)
A pincetúra után közös vacsora, bor melletti beszélgetések várta a résztvevőket.
A Borumon választják ki minden évben az egyház és a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány borait. A Magyarországi Református Egyház fehérbora 2024-ben a pécsi Matias Borászat szürkebarátja, vörösbora pedig Mészáros Pál szekszárdi Ohmerops cuvée-je lett.
A zsűri egy különdíjat is odaítélt édes bor kategóriában a mádi Ferdinánd Pincészetnek a tokaji aszújáért. A Református Közéleti és Kulturális Alapítvány bora fehér kategóriában Czirmai Csaba Küküllő-menti Sauvignon Blanc-ja, míg a vörösborok közül Kósik István 3 Tenor nevet viselő bükki cuvée-je lett a befutó. A zsűri különdíjában részesült édes kategóriában Janka József tokaji szamorodnija.
A felvidékiek sem panaszkodhatnak, mivel Kecskésék Szentlőrinci bora aranyat, Zöld veltelini és Családi cuvée bora ezüstöt kapott. Csanda Balázs 2021-es Dunaj aranyat, 2021-es Cabernet sauvignon ezüstöt ért el. Pásztor Zsolt Rosé cuvée bora arany, Pásztor Norbert Sárga muskotály bora arany, Peszeki leányka és Tramini bora ezüst, Mészáros Lajos Peszeki leányka és Olaszrizling bora bronz minősítést kapott.
A BORUM borverseny zsűrijét ebben az évben is a Borászok Barátja, Kovács Pál borakadémikus vezette.
A BORUM mindig is egyedülálló élmény volt, és ez idén sem volt másképp. Mindig is a közösség és a borászok egyesítő erejét igyekezett előtérbe hozni. Ez az esemény nem csupán egy borverseny, hanem egy lehetőség arra, hogy a szőlészeti és borászati szakma képviselői megosszák tudásukat, tapasztalataikat, és együtt ünnepeljék a borkészítés kultúráját.
Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője is szólt a részvevőkhöz (Fotó: Református Közéleti és Kulturális Alapítvány)
A résztvevők ismét részesei voltak ennek az egyedi találkozásnak és a Kárpát-medencei összefogáson alapuló eseménynek. A BORUM nem a borivás, hanem a hálaadás alkalma. Az Úristen megadja nekünk a termést, amelyből emberek kemény munkával kiváló borokat készítenek. Nem az élvezetkeresés áll a középpontban, hanem az, hogy akik itt összegyűlnek, közösen vallják, Isten kegyelme segítette őket. A kóstolások fő célja is inkább a tapasztalatszerzés és a kapcsolatépítés.
A református borászok jövőre Erdélybe látogatnak, a Borumot ugyanis a Nagyenyed melletti Csombordon rendezik majd meg.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
