A Szent László-kultusz a Felvidéken is jelen van, gondoljunk csak a templomok freskóira, szobraira, oltárképeire, konzolszobraira, és a legendákra, melyek még ma is közismertek, és szívesen idézzük azokat. Egy-egy történet ismétlődő, több régióban élő kultusz, többek között ennek is köszönhető, hogy Szent László-kút (forrás) is nagyon sok helyen van, ezeken a helyeken ő, vagy a lova vizet fakasztott.
Ezekből az ismeretekből kiindulva a Csemadok Országos Tanácsa a Pozsonyi Városi Választmánnyal és a Szenci Területi Választmánnyal karöltve több éve megtartja a Tisztelet Szent László királynak elnevezésű rendezvényét június 27-én, Szent László napján a pozsonyi Prímáspalota Szent László-kápolnájában.
Délelőtt ismét a Csermadok Rákosi Ernő termébe várták a Duna Utcai Alapiskola és Gimnázium diákjait, akik gyakori vendégek a nagyteremben. Ezúttal az elsős gimnazisták látogattak el ide, hogy meghallgassák Gál Péter művelődésszervező, Szent László-kutató előadását. A diákokat és érdeklődőket Neszméri Tünde, a Csemadok ifjúságért felelős elnökségi tagja köszöntötte, aki felhívta a figyelmet arra, hogy Szent László legendája nagyon érdekes és színes történet.
Gál Péter elsősorban a székelyföldi és csángó Szent László-kultuszról szólt, kiemelte, hogy a világot egységben kell látni és erre voltak képesek őseink, Szent László is. Kitért arra, van olyan csángó ima, amely egészében látja a világot, ezt idézte is: Ég szülte Földet, Föld szülte fát, Fa szülte ágát, Ága szülte bimbaját, Bimbaja szülte virágját, Virágja szülte Szent Annát, Szent Anna szülte Máriát, Mária szülte Krisztus Urunkat a világ megváltóját.
Gál Péter szerint magunkban hordozzuk a múltat, benne van a genetikánkban, itt hordozzuk magunkban, például a tatárjárást, a kuruc kort és sorolhatnánk. Gál Péter előadása végén köszönetet mondott Görföl Jenőnek, hogy elkészítette azokat a képeket, amelyekből kiállítás nyílt a Csemadok nagytermében.
A diákok büszkén dicsekedtek azzal, hogy ők is ismernek Szent László-freskókat, többük szülőfalujában, városában is van ilyen.
Délután a megemlékezés a Szent László-kápolnában folytatódott, ahol Molnár Tamás atya celebrált szentmisét, mely előtt Jégh Izabella, a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának elnöke köszöntötte az egybegyűlteket.
Gondolkodjunk el egy kicsit Szent László napján azon a fontos eseményen, ami az ő nevéhez fűződik, kérte Molnár Tamás atya a híveket. 1083-ban ő volt az, „aki több példaértékű személyt is az oltárra emelt. Az első szent apostoli királyt, Istvánt, de az ő fiát, Imrét és Imrének a nevelőjét, Gellértet is László emelte oltárra, mai szóhasználattal avatta őket szentté, tiszteletre méltóvá mások előtt is. Sőt, az ő nevéhez fűződik a szent nyitrai remetéknek, Szórád Andrásnak és Benedeknek az oltárra emelése is.” A szentté avatás folyamata akkoriban abból állt, hogy a példaértékű személyek ereklyéit feltették az oltárra, ezzel jelezve, hogy már lehet hozzájuk imádkozni, hogy meghallgatásra találjon az élő ember imája az Istennél.
A szentmise után Gál Péter Szent László kultuszáról adott elő, aminek köszönhetően a lovagkirályként is ismert László a mai napig él a magyarság szívében. A legismertebb legenda a kunokkal vívott csata, amelyet 1068-ban vívtak, Cserhalmon. Itt az egyik kun elrabolt egy székely leányt, László pedig utánaeredt és lefejezte a kunt, kiszabadítva a lányt. Ez a jelenet jelenik meg talán a legtöbb freskón is, mely a lovagkirályt ábrázolja.
Gál Péter elmondta: Szent László legendájában az is benne van, hogy a teremtő jó reményű helytartójának teremtette Lászlót. Ebben a mondatban benne van, ami Szent László küldetése.
A moldvai és a gyímesi csángók nagyon fontos mondákat őriztek meg. Az ő szívükben élő Szent László király, ami kivetül a tájra is. Ott van a tájban például a lovának patkója. Az egyik legenda szerint Szent Lászlót a pogányok beszorították egy sziklához, táltos lova sem tud tovább haladni, hogy elűzze az ellenséget. Ekkor az égi erő segíti, mivel ezt mondja: én uram, teremtőm, a kő legyen kő, a föld legyen föld, a víz legyen víz.
Ez azt jelenti a mondában, hogy egy újra teremtett világra van szükség. Aztán megjelennek a bárányok és a síró kisgyermekek a legendában, amitől a pogányok megijednek, és újjáalakul a világ. A mondák nemzedékről nemzedékre úgy öröklődnek, hogy mindig legyen mondanivalójuk. A mai kor emberének azt jelenti ez a legenda, hogy ismét szükség van az újrateremtésre. Minden mondának van jelképe. Fontos, hogy ezeket beengedjük a a szívünkbe Szent Lászlóval együtt és kérjük segítségét, hogy jobb legyen a világ.
Az előadás után a somorjai Híd Vegyeskar adott koncertet, a Szent László királynak is emléket állító énekek meghatóak voltak, méltó megemlékezés volt a június 27-ei Szent László-emléknap a Csemadok szervezésében.
(Felvidék.ma)
