Történelem, vallástörténet és szakrális művészet akkor és most. Avagy mi az örökségünk és mit kezdünk vele? Egy kötetlen beszélgetésre került sor Szakálos Éva (MNM Balassa Bálint Múzeum) vezetésével a 2022-ben Európai Örökség címmel kitüntetett gömöri szakrális emlékek és azok egyedülálló történelmi jelentőségéről a Gombaszögi Nyári Táborban.
Prof. Dr. Prokopp Mária, Széchényi-díjas művészettörténész, aki doktori disszertációját a 60-as években a gömöri falképekről írta, a beszélgetés elején örömét fejezte ki, hogy vannak fiatal szakemberek, akik tovább folytatják kincseinknek a megmentését.
„Része vagyunk egy folyamatnak, örököltünk sok mindent, egy ezer éves dolgot örököltünk, amit Európában egyetlen nemzet sem mondhat el. A Kárpát-medencében a magyarok meg tudtak valósítani egy csodálatos egységet.”
Beszélt az ezer éves történelmi és szellemi kulturális értékekről, építészeti kincsekről, a templomi falképekről és azok megmentéséről.
Deák Krisztina Erzsébet, a műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a magyar Országgyűlés által elfogadott új építészeti törvény nevesíti ezt állami feladatként, amelyben szerepel, hogy
a határon túli magyar vonatkozású épített örökséget a magyar állam számbaveszi, nyilvántartja, bemutatja.
A magyar kormány mindig fontos feladatnak tekintette a határon túli közösségeknek a megmaradását segíteni és ennek az egyik formája az épített örökség fennmaradásának a támogatása.
Dr. Kollár Tibor a Teleki László Alapítvány képviseletében vett részt a beszélgetésen. Bemutatta az alapítvány tevékenységét, melynek fő célja a határon túli épített örökségnek a védelme, annak felújítása és megőrzésének a támogatása, illetve megismerése, megismertetése. A kitűzött célpontok között elsősorban a templomok szerepelnek, amelyek a szervezeti támogatásokat élvezik, ennek megítélésénél több szempontot is figyelembe vesznek. Kiemelte a Rozsnyói járásban található feltárásban és helyreállításban támogatott pelsőci, berzétei és hárskúti templomokat.
Viki Mračková a Gótikus út Egyesület (Gotická cesta) képviseletében a szervezet létrejöttéről, annak mibenlétéről mondott pár szót. 2008-ban alakult, a rozsnyói műemlékvédőknek és a regionális ügynökségnek az volt a terve, és azon dolgoztak, hogy szervezetileg tudjanak együttműködni.
Célul tűzték ki a templomok megmentését, rekonstrukcióját és a nagyközönség előtt való megnyitását.
2017-ben az egyesület olyan eseményt szervezett, amelyen a henckói templom megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt és azóta is minden évben augusztus hónapban látogatható. 2020-ban a szervezetnek sikerült elérnie, hogy tizenkét Gömörben és Kishontban található templom középkori falfestményei megkapták az Európai Örökség címet. Ezek a templomok egész nyáron fix időpontokban látogathatók – tette hozzá az előadó.
Orosz Örs, a Sine Metu Egyesület elnöke röviden bemutatta a szervezetet. Elmondta, hogy az egyesületet a kétnyelvűség kivívásának céljából hozták létre és mikor sikerült a gombaszögi mozgalmat felépíteni, megerősíteni, új kihívások felé néztek. Szervezetük a második legnagyobb ifjúsági egyesület Dél-Szlovákiában. A pozitív teremtő energiát igyekeztek kihasználni, olyan küldetést követni, hogy az embert és a társadalmat összekapcsolja a földdel és az emlékeivel. Hozzátette, hogy ez egy olyan vidék, amit bizonyos politikai okok miatt az infrastruktúra fejlesztése elkerült, de talán ennek is köszönheti, hogy ilyen nagy számban megmaradtak az emlékei.
A szervezetek beszámoltak jövőbeni terveikről, munkáikról és a helyreállítási folyamatokról. „Úgy tűnik, hogy gyümölcsöző jövő vár erre a vidékre” – hangzott el zárszóként.
Máté Gyöngyi/Felvidék.ma
