A templombúcsú máig megmaradt, mint kiemelkedő közösségi esemény a palócföldi katolikus falvak életében. E jeles napot általában a templom védőszentjének ünnepén, illetve hivatalos egyházi nyelvhasználattal élve, a templom címének ünnepén tartják: Csábon ezt minden évben Szűz Mária Szent Nevének napján (illetve az azt követő legkorábbi vasárnapon) ülik meg.
Idén szeptember 15-én, vasárnap a szokásosnál is rendhagyóbb keretek között zajlott a templombúcsú:
ekkor került sor ugyanis a 2021/2022 folyamán – Magyarország Kormánya hathatós anyagi támogatása jóvoltából – teljes belső rekonstrukción átesett plébániatemplom megáldására.
A szentmisét megelőzően a templom történetét és a legutóbbi felújítás menetét Miskei Ferenc, a helyi alapiskola tanára ismertette egy rövid prezentáció keretében az egyházközség megjelent híveivel.
(Fotó: Szilágyi Mária és Zaťko Ervin)
Az ünnepi szentmisét Horváth Zoltán István protonotárius kanonok, a budapest-terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplom plébánosa celebrálta a Kékkői Esperesség nagy számban megjelent papságával karöltve. A főcelebráns prédikációjában méltatta a csábiakat a templom felújítása alatt tanúsított közösségi összefogásért, majd arra buzdította őket, hogy továbbra is aktívan látogassák Isten házát, hiszen itt személyesen találkozhatnak az Oltáriszentségben valóságosan jelen lévő Jézus Krisztussal.
A misét – melyen a Szeder Kórus is közreműködött – követően a híveket agapé várta a templomkertben, azok pedig, akik a legtöbbet tették templomunk belső megújulásáért, egy kellemes estebéd keretében társaloghattak és adhattak hálát a munkálatok sikeres befejezéséért a helyi alapiskola közösségi termében.
(Fotó: Szilágyi Mária és Zaťko Ervin)
Két éve már, hogy az első stációképet leemelték a falról, ezzel kezdték meg templomukból a kihurcolkodást. Több hónapnyi kemény munka következett: állásokat kellett többször összerakni és szétszedni; vakolatot kellett leverni, majd a domborulatokat újjáépíteni; teljesen kicserélni az elektromos vezetékrendszert, a világítótesteket, a számkijelzőket; és természetesen új festéssel kellett ellátni a belső falakat.
A sokszor nehéz és fárasztó munka, az összefogás meghozta gyümölcsét: a késő barokk csábi templom belül régi pompájával vetekszik, technikai-felszereltségi szempontból pedig az egyik legmodernebb lett a térségben.
A kerek évfordulók évét élik meg a csábiak: egyrészt idén áprilisban jubilált egyházközségük: újraalapításának 270. évfordulója volt akkor; másrészt Szeder Fábián, akit nem kell külön bemutatni, 240 éve látta meg a napvilágot, és keresztelték meg itt, a csábi a templomban. Ha a múltunk szellemi és tárgyi örökségére vigyázunk, ha rendet tartunk, akkor a rend megtart minket is. Megtartottuk templomunkat, az pedig – reméljük – megtart a hitben bennünket.
(Fotó: Szilágyi Mária és Zaťko Ervin)
Isten segít azoknak, akik őszintén kérnek Tőle olyasmit, ami összhangban van az akaratával. Ha az Úr nem építi a házat, az építők hiába fáradnak. A katolikus hitben erős, tenni akarással teli, felelősségteljes kis közösség vagyunk a Palócföldön: nem hagytuk veszni értékeinket.
(MF/Felvidék.ma)
