A Dunabogdányi Esterházy János Társaság tanulmányutat szervezett a Felvidéken, többek között Losoncot is útba ejtették. Idegenvezetőjük Brogyányi Mihály volt.
Losoncon a református temetőben Duray Miklós sírja előtt is megálltak, és koszorút helyeztek el.
Mint megtudtuk, Dunabogdányból, Kisorosziból és Visegrádról érkezett a társaság autóbusszal.
A dunabogdányi svábságnak a második telepítési hullámban kellett hazáját elhagynia, mintegy másfél évvel az első budakalászi transzport után. Az ekkor kitelepítettek már Németország szovjet megszállási övezetébe kerültek. A kitelepülésben érintettek voltak családtagjaikkal mindazok, akik a német hadsereg kötelékében szolgáltak, tekintet nélkül önkéntes vagy kényszerített mivoltukra. A mintegy félmilliós magyarországi németségből mintegy 213 000 személyt telepítettek ki, ebből 900-at Dunabogdányból. S a helyükre 17 felvidéki településre telepítettek be magyarokat.
Ezen felvidéki településeket járják végig, így esett most útba Losonc is, ahonnan szintén Dunabogdányba telepítettek ki magyarokat.
A látogatók megosztották velünk, hogy Dunabogdányban a katolikus templomnál készült egy sváb kitelepítési emlékmű, a református templomnál pedig a magyar betelepítési emlékművet találjuk. A kezdeményezők az emlékmű és a történelem ápolására társaságot hoztak létre, s Esterházy János nevét vették fel.
A tanulmányút során voltak többek között Szklabonyán, Alsósztregován, Gácson.
Az Esterházy Társaság felvidéki kirándulása során volt Szklabonyán, a Mikszáth Kálmán-emlékházban, Alsósztergován, a Madách-kastélyban, Ó-Gácson a gótikus templomban, Losoncon a magyar iskolában, ahol anno Pályi Gyula polgármester nagyapja magyar–latin szakos tanár volt.
Losoncon nem hagyhatták ki Duray Miklós sírját sem, mert, mint megjegyezték, jól ismerték, s tudják, hogy mi mindent tett.
(HE/Felvidék.ma)
