Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944 decemberében Ung-vidékről „kis munkára” vitték a 18-50 év közötti férfiakat, hogy segítsék a háborúban megrongálódott hidak, utak újjáépítését. A „kis munkából” a szerencsések számára több hónapnyi/évnyi kényszermunkatáborban töltött fogság lett a Szovjetunió valamelyik lágerében, a kevésbé szerencsések sohasem tértek haza szülőföldjükre szeretteikhez. Mindeközben itthon maradt családtagjaik nem tudták róluk, hogy élnek vagy meghaltak-e.
Az évforduló apropóján december 4-én a nagykaposi Magyar Közösségi Házban könyvbemutatók keretében emlékeztek meg a régióból elhurcoltakról és az elhurcolás körülményeiről.
A rendezvényen két könyv került bemutatásra, a Nagykapos és Vidéke Társulás által kiadott Ung-vidékiek a Gulágon című kutatás bővített kiadása és a Flórián László által összeállított „Izvinyitye, agyin klop…” Akik túlélték a gulág poklát… című könyve. A könyvbemutatók a Csemadok Nagykaposi Alapszervezete és a Nagykapos és Vidéke Társulás szervezésében valósultak meg.
Lakatos Denisza és Vályi Edit Ung-vidékről szóló kutatásaik bemutatása közben
A Nagykapos és Vidéke Társulás Lakatos Denisza-Vályi Edit szerzőpáros kutatását első ízben 2016-ban, a Gulág-emlékév keretében adta ki, majd egy évvel később megjelent a kutatás anyaga szlovák nyelven is, idén pedig elkészült egy bővített kutatási anyag, mely kiegészült további Ung-vidékhez közeli településekkel, például Imreg, Szürnyeg, Hegyi, Bajánháza, ahonnan szintén vittek el fogságba embereket. A könyv kiadását Szlovákia Kisebbségi Kulturális Alapja (KULTMINOR) támogatta.
A kutatás leírja az 1944–45-ben zajló történelmi eseményeket Ung-vidék vonatkozásában, hogyan és merre vitték el a térségből összeszedett civil lakosságot, bemutatja a lágerek világát és a hazatérés folyamatát.
Az interjúkon és terepmunkán alapuló könyv jelentős része foglalkozik azzal, hogyan zajlott az egyes településeken az elhurcolás folyamata, mire emlékeztek e tragikus időszakkal kapcsolatban a helyiek,
valamint bemutatja az elesettek és elhurcoltak emlékére állított emlékműveket, köztük az Ung-vidékieket érintő központi emlékműveket Kisgéresen és az egykori gyűjtőtábor helyén Szolyván.
A Szolyvai Emlékparkban 2017 novemberében avatták fel az Ung-vidék 17 településéről elhurcolt 199 áldozat nevét megörökítő emléktáblát, mégpedig e kutatás első kiadásában összegyűjtött adatok alapján.
Flórián László három hazatért túlélő, három barát: Flórán László (az édesapja), Pásztor Géza mérnök és Fiedler Viktor orvos fogságban, a hírhedt Nusali lágerben megélt éveibe nyújtott betekintést könyvében.
Flórián László bemutatta könyvét
A könyvbemutatón naplóbejegyzésekkel, levélrészletekkel, emlékiratból vett leírásokkal és személyes fényképekkel színesített előadáson keresztül ismerhette meg a közönség a lágervilágot és azt a 3,5–4,5 évet, mely a három túlélő életében mély nyomot hagyott.
A két bemutatott könyv emlékirat és egyben figyelmeztető jel is volt. A szerzők igyekeztek megmenteni az utókornak a múlt egy szeletét, melyről ma már nincs aki személyesen beszéljen.
Céljuk, hogy munkáikkal megvilágítsák e korszak tragédiáit a későbbi generációk számára is, hogy abból tanulva ne kövessék el ugyanazokat a hibákat, értékeljék elődeiket, szülőföldjüket, és a múlt ismeretében építhessék a jövőt.
VE/Felvidék.ma
