Legnagyobb kulturális szervezetünk, a Csemadok a magyar kultúra napi rendezvényen Galántán ismét átadta kitüntetéseit. A január 19-én megtartott ünnepséget megtisztelte jelenlétével Tóth László, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága felvidéki főosztályának vezetője, valamint Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke, megyei képviselők, polgármesterek, civil szervezetek vezetői és természetesen a Csemadok tisztségviselői.
A program elején Dráfi Mátyás előadásában elhangzott a Himnusz.
Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én bejezte be a Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból című költeményt. Világszerte erre emlékeznek a magyarok.
Dráfi Mátyás (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Tóth László, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága felvidéki főosztályának vezetője a magyar kormány nevében is üdvözölt mindenkit. Külön köszöntötte azokat, akiket elismeréssel jutalmaz a Csemadok, akiket lámpásnak nevezett. Szatmárcsekei otthonában írta meg a Himnuszt Kölcsey Ferenc, mely ma külhonban van. A megmaradás kulcsa, hogy mit tud teljesíteni a kultúrában egy közösség – fogalmazott az államtitkár. Majd felolvasta Nacsa Lőrinc államtitkár levelét: aki szerint méltó helyszín Galánta, hiszen Kodály Zoltánnak is ihletet adott a város, itt a magyar szöveg és a magyar zene is otthon van. 2025 a jövő nemzedékének éve, s a magyar kormány bízik abban, hogy a nemzetpolitika segíteni tud abban, hogy a magyarság kultúrája, anyanyelve örök erőforrás legyen a fiatalok számára.
Tóth László (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A kultúra teremtő erő
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke is szólt az ünneplőkhöz. Az elnök nemzeti imánk első sorával kezdte beszédét, kérte Isten áldását a magyar közösségre és a Csemadokra. Úgy véli: hit és az Isten áldása nélkül nincsen magyar kultúra, képzőművészet, irodalmi munka. A kultúra nemcsak teremtő erő, hanem szokásrendszer, életigenlés és közösségszervezés is. Az elődeink nagyon sokat dolgoztak azon, hogy kultúránk megmaradjon, ezt meg kell köszönni a felvidéki magyar elődöknek is. A Csemadok az elmúlt száz-egynéhány évben a legfontosabb szerepet töltötte be annak érdekében, hogy kultúránk megmaradjon. A politikumnak is feladata van, nem szabad polarizálni a társadalmat, kulturált beszédet kell gyakorolni, hogy a közös feladatokat el lehessen végezni, a magyarság érdekeit kell támogatni.
Gubík László (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Életmű díjak nagyjainknak
A magyar kultúra napján átadták a Csemadok Életmű Díjakat, melyeket a társadalmi és közművelődési szövetségünk 2009-től adományoz. Az alsóbodoki Holec Ilona 1979 óta vezeti az Alsóbodoki Asszonykórust, számos gyűjtő járt nála, több balladát és népdalt is nála gyűjtöttek.
Csörgő Árpád is részesült a díjban, aki nélkül Bősön nagyon sok rendezvény szinte elképzelhetetlen, a járási rendezvények megszervezését is segíti.
A nagyfödémesi Száraz Erzsébet az 1970-es évektől a Csemadok meghatározó személyisége, ő vezeti az egyik legnagyobb alapszervezetet, több mint 700 taggal, kiveszi részét a járási rendezvények szervezéséből.
Vojtek László ott volt a Szenczi Molnár Albert Napok indulásánál, sokáig annak szervezője volt, akkor is, amikor azt a hatalom nem nézte jó szemmel, s a Csemadok országos elnökségének is tagja volt.
Megtelt a galántai kultúrház (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Közművelődésünk kiemelkedő alakjai is díjat kaptak
2014-től adják át a Csemadok Közművelődési Díjakat, az idén nyolc személyiség vette át az elismerést. Az ipolynyéki Balík Judit a Mics Károly Színjátszó Csoport vezetésén kívül a Csemadok Ipolynyéki Alapszervezetének elnökségi tagja, mindig számíthatnak tanácsaira a régióban.
A rimaszombati Horváth Zsuzsanna a kultúrával már gimnazistaként kapcsolatba került. A 2010-től évente megvalósuló Gömöri Kórustalálkozó szervezője. 2009-től a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának tagja.
Moravek Iveta gyermekként kezdett citerázni. A Csemadok Nagyabonyi Alapszervezetének elnökeként arra is odafigyel, hogy a gyermekeket is bevonják a kulturális életbe, citerázni tanítja őket.
Száraz László és Erzsébet Nagykérről házaspárként kapta meg az elismerést. Nagykéren, ahol a magyarság szórványban, végvárként óvja a magyarságot, hagyományainkat, kultúránkat, nélkülük szegényebb lenne a közösség kulturális élete.
Üveges Róbert szülőfalujában, Kaposkelecsényben segítette éveken keresztül a Daloló Ung-vidék népzenei fesztivál szervezését. Amikor Nagykaposra költözött, átlépett a Csemadok Nagykaposi Alapszervezetébe, számos rendezvény megszervezése és emlékhelyek állítása fűződik a nevéhez.
Végh Piroskát, a Csemadok Felsőszeli Alapszervezetének elnökét is díjazták, havi szinten tartanak Csemadok-rendezvényt, az alapszervezet mellett több hagyományőrző csoport működik, őket is segíti munkájával, támogatja az emlékjelek állítását is.
Strešňák Gábor 1996-tól a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes tagja. Szülővárosában, Szencen feleségével, Dagmarral közösen tánccsoportot alapított, a Möggyes Gyermek Néptáncegyüttesnek ma már több mint hatvan tagja van. Szorosan együttműködik a Csemadok alapszervezettel és területi választmánnyal, mint a városi múzeum szakmai vezetője.
A Csemadok Közművelődési-Díjak átadója (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Volt munkatársait is díjazza a Csemadok
A Gyurcsó István díjat az idén Czingel Magdolna vette át. Gyurcsó István a hazai és az egyetemes magyar kultúra elkötelezettjeként, fáradhatatlan Csemadok-munkatársként érdemes arra, hogy a Szövetség róla nevezze el azt a díjat, amellyel munkatársainak kiemelkedő teljesítményét vagy a Csemadokban végzett sokéves munkáját ismeri el. Czingel (Nyáry) Magdolna a Csemadok KB gazdasági osztályán l972. szeptember 1-től 1995. május 31-ig (23 évig) dogozott szakelőadóként. A Pozsonypüspökiben lakó Czingelék végig Csemadok-tagok és a népművészet (néptánc) megszállottjai voltak. Czingel Magdolna még ma is rendszeresen látogatja a Csemadok pozsonyi alapszervezeteinek rendezvényeit, gyakran találkozunk vele a székház nagytermében megtartott rendezvényeken.
Czingel Magdolna kapta a Gyurcsó István-díjat (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Fábry Zoltán-díj a kapcsolatépítésért
A Fábry Zoltán-díjat 2018-tól adja át a Csemadok. Fábry Zoltán, a Csemadok örökös díszelnöke végrendeletében örököseként a Csemadokot nevezte meg, ennek tiszteletére ad át a Csemadok díjakat azoknak a határon túli személyiségeknek, akik segítik a Szövetség munkáját. 2025-ben az elismerést a muravidéki Göncz László vette át. Göncz László kezdeményezője volt a Csemadok és a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet közti együttműködésnek. Ennek eredményeként alakulhattak ki a máig tartó gyümölcsöző kapcsolatok a Muravidéken és a Felvidéken lévő önkormányzatok, kulturális csoportok között. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok szervezésében Budapesten, de Komáromban is.
Az ünnepségen értékelték ki az országos esszéíró pályázatot is, melynek eredményét Kiss Beáta ismertette. A pályázatot harmadik alkalommal hirdette meg a Csemadok, három korosztályi kategóriában. A legtöbb pályázatot a komáromi Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskolából küldték. Az első kategóriában Bukovszky Borbála, a Kossányi József Alapiskola és Óvoda tanulója Szentpéterről, a 3. kategóriában pedig Balla Rózsa, a Csemadok Lévai Alapszervezetének aktív tagja kapott díjat. A 2. kategóriában különdíjat nyert Trgiňa Marcel, a komáromi Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskola diákja. A fődíjas Csehy Flóra lett, a komáromi Selye János Gimnázium diákja, felkészítő pedagógusa Farkas Adrianna.
A legjobb esszéket honlapunkon is olvashatják majd.
A felsőszeli táncosok (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A kulturális programban tehetségeinket láttuk
A programban fellépett a Möggyes Gyermek Néptáncegyüttes, Régen volt, soká lesz – Egyszervolt táncaink (Vág-Garam-köz táncai) című műsorral. A felsőszeli Mátyus Néptáncműhely Höcögők csoportja Galga menti táncokat adott elő, kísért a Bendő Zenekar. A programot a Galántai Kodály Zoltán Daloskör műsora zárta, Kodály Zoltán Ének Szent István királyhoz és Liszt Ferenc Magyar ünnepi dal című kórusművével tették meghittebbé az ünnepet. Végezetül a kórus és az ünneplők közösen elénekelték nemzeti imánkat.
Neszméri Tünde/Felvidék.ma
