Az elkövetők azonosítása nem működik sem önkormányzati, sem járási hivatali, de környezetvédelmi rendőrségi szinten sem. Még ha azonosítják is a szemetelőket, a büntetés gyakran hatástalan, nincs arányban az okozott kár értékével, állapította meg az Állami Számvevőszék ellenőrzése, melyről Daniela Bolech Dobáková szóvivő tájékoztatta a TASR hírügynökséget.
Az Állami Számvevőszék szerint az államnak nincs elegendő pénzügyi forrása a környezeti és egészségügyi kockázatot jelentő illegális hulladéklerakatok eltávolítására. Az ellenőrök ezért javasolták a környezetvédelmi minisztériumnak, hogy hozzon létre munkacsoportot a hulladékuktól illegálisan megszabadulók kilétének felderítése hatékonyságának növelésére, és teremtsen rendszerszintű finanszírozási feltételeket a szeméthegyek felszámolására. „A Környezetvédelmi Minisztérium már dolgozik a munkacsoport létrehozásán, melyben az ÁSZ is képviselve lesz” – közölték.
A Dionýz Štúr Állami Földtani Intézet egy adatbázist bocsátott az ellenőrök rendelkezésére, amely 1792 régebbi, 2000 előtt létesített illegális lerakóhelyet tartalmazott. „Az állam már nem fordít figyelmet több régi illegális lerakóhelyre, melyek azonban továbbra is jelentős pénzügyi és környezeti kockázatot jelenthetnek. Az újonnan létrehozott illegális hulladéklerakatok esetében nincs rá esély, hogy az állam felszámolja azokat, amennyiben nem tartalmaznak azbesztet, vagy egyéb veszélyes hulladékot” – állapította meg Jaroslav Ivančo, a Számvevőszék alelnöke.
Hozzátette: az állam jelenleg csak a veszélyes hulladék elszállítására rendelkezik anyagi eszközökkel, és az önkormányzatoknak sincs pénzük nagyobb mennyiségű hulladék elszállítására.
Az ÁSZ megállapította, hogy a lakossági és a kisebb építési-bontási hulladékot csak korlátozott mennyiségben tudják elszállítani az önkormányzatok. Nagyobb mennyiségnél már pályázati támogatásra szorulnak. 2023-ig az éves állami költségvetésben erre a tevékenységre szánt összeg 100 ezer euró alatt volt, jelenleg ennek a háromszorosát szánják a hulladék elszállítására. „A megemelt összeg ellenére a jelenlegi finanszírozási rendszer mellett több mint 70 évbe telne az összes meglévő illegális hulladéklerakat felszámolása, amennyiben újak nem keletkeznének és folyamatosan szállítanák el a veszélyes anyagokat nem tartalmazó hulladékot is” – mondta Ivančo.
Az ÁSZ szerint az elkövetők felderítésének és megbüntetésének jelenlegi rendszere nem szolgálja a megelőzést. Sok önkormányzat passzív a szabálysértési eljárások tekintetében. Ugyanilyen hatástalanok a járási hivatalok közigazgatási és szabálysértési eljárásai, mivel nem rendelkeznek kellő személyi állománnyal és hatáskörrel a bizonyításhoz. „Sok problémás térségben tapasztalhatók a megelőzési, felügyeleti és végrehajtó hatóságok rezignációjának, valamint a szankcionálástól való eltekintésnek a jelei” – állítja a hivatal.
Ugyancsak megállapítást nyert, hogy a környezetvédelmi rendőrség sem járul hozzá az elkövetők felderítéséhez.
Ha az elkövetőt sikerül is azonosítani, a bíróságok által kiszabott büntetések alacsonyak, és nincs kellő elrettentő erejük. Az ÁSZ rámutatott: letöltendő börtönbüntetést például még abban az esetben sem szabtak ki, amikor a kár elérte a közel tízmillió eurót.
Az ellenőrök szerint a hulladéktörvény túlságosan nagy elvárásokat támaszt a kistelepülési önkormányzatokkal és a járási hivatali dolgozóival szemben létszámuk, korlátozott ügyfelderítési jogkörük, jogi ismereteik hiánya, a jogsegély igénybevételének hiánya, valamint a technikai eszközök és a módszertani támogatás hiánya miatt. Az ÁSZ kulcsfontosságúnak tartja, hogy az önkormányzatok aktívabbak legyenek a hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása és a megelőzés terén.
(NZS/Felvidék.ma/teraz.sk)
