Február 15-én csípős hidegben idén is megrendeztük a Kassai Magyar Kultúra és Történelem Napját. Hagyományos megemlékezéssel kezdtük a Fő utcai Berzeviczy-emléktáblánál.
Hanesz Angelika elnök köszöntötte a résztvevőket a Csemadok Kassai Városi Választmánya nevében. „Pár nappal ezelőtt emlékeztünk meg a magyar kultúra napjáról, amit annak tiszteletére ünneplünk, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le a Himnuszt. Miért van Kassán egy másik magyar kultúra, sőt történelem napjára szükség?
„Kolár Péter néhai Csemadok-elnök indítványára 2014-ben a kassaiak a Bánk Bán kassai ősbemutatójára emlékezve, ezen a helyen emléktáblát avattak. Katona József drámája 192 évvel ezelőtt, 1833. február 15-én került színre először a kassai Nemzeti Színházban. Ez Báró Berzeviczy Vincének, a Kassai Magyar Színház akkori igazgatójának örök dicsősége marad.”
A Berzeviczyek 1209-ben kaptak birtokot II. Endrétől. Vince nagyapja katonai szolgálataiért báróságot szerzett. A család „az 1781-ben született Vincét katonai pályára szánta az 1800-as évek elején. A születés helye bizonytalan.” Majd ismertette annak életútját. Katonáitól megtanult magyarul, gyakran látogatta a színházi előadásokat. Később színi pályára lépett maga is. Majd hazajött gazdálkodni és kibékült apjával.
A városi tanács felkérésére egy kassai székhellyel működő állandó magyar színtársulat kialakítására kapott megbízást. „1832-ben intendánsként, majd mecénásként elvállalta a társulat megszervezését, nem kis anyagi támogatással. Nagyban támogatta ebben felesége is, s birtokai jövedelmének nagy részét a színház támogatása emésztette fel.” 1833. február 15-én mutatták be neki köszönhetően Kassán a Bánk bánt. „…a rangos szereposztás és a magyar színjátszás szellemi ereje megmentette a drámát a feledéstől.” Egy évre rá Berzeviczy meghalt.
„Bízzunk abban, hogy a magyar színjátszás ma is megtartó erőt jelent közösségünk számára és hogy a közeljövőben lesz újra Bánk bán előadás Kassán” – fejezte be beszédét.
A megemlékezés és koszorúzás után a Mészáros utcai Márai Sándor-emlékkiállítás épületében dr. Fried István irodalomtörténész, egyetemi tanár előadást tartott Jókai Mórról, születésének 200. évfordulója alkalmából, mely február 18-ra esik.
Ötvös Anna köszönti az érdeklődőket (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Ötvös Anna történész üdvözölte az előadót és a vendégeket. Fried rögtön az elején hangsúlyozta, Kassán méltatlanul kevés szó esik Jókairól, pedig nyolc éven keresztül a parlamentben képviselte a várost (1884–92). Az ő érdeme, hogy a Jogakadémia szabadon működhetett városunkban. Tegyük hozzá, 1945 előtt az egyik utca az ő nevét viselte, melyet Janko Jesenskýről neveztek el.
Több művében írt Kassáról. Ezek előképei a kassai polgári öntudatnak, mely később Márainál virágzik ki. Jókai, „az európai magyar”, népe javát kívánta szolgálni, más népek, nemzetek károsítása nélkül. Az Interparlamentáris Unió (akkori nevén: Parlamenti Döntőbírósági Konferencia) ülésén a nemzetek közötti gyűlölködés ellen szólalt fel. A magyar csoport elnöke ugyanis Jókai volt. Regényeiben megálmodta az EU-t. Az ő Delejországa az Európai Közösség előképe. Ez a Fekete gyémántok című regényében szerepel. Annak főhőse, Berend Iván vázolja Jókai utópiáját. Egy olyan társulásra van szükség, ahol nem mindenki állít elő mindent, hanem a munkamegosztás érvényesül, s az árucsere folytán a nemzetek kénytelenek szót érteni egymással.
A Jövő század regénye a 20. századról szól. (1952 és 2000 között játszódik.) Egy orosz tábornok munkáját olvasta, mely a cári Oroszország félhivatalos álláspontját tükrözte. Ebből szerzett tudomást arról, hogy az Osztrák Magyar Monarchia beletartozik az orosz érdekszférába.
Azt is jól látta, hogy a jövő háborúja repülőgépekkel (nála aerodromonokkal) zajlik. A műanyagokat is megjósolta, melyeknek nála ichor a neve. A regény főhőse, Tatrangi Dávid megalapítja az Otthon államot, mely tökéletes gazdaságot folytat, mivel nem az egyoldalú, hanem a kölcsönös haszonra törekszik.
Jókai messze látott, de félreértették, csupán a „mesemondót” látták benne, aki humorista is volt. Grosschmidéknál megvolt a százkötetes Jókai, így Márai gyerekkorában olvasta ezeket a műveket. Ő és felesége, Lola naplói is sokszor említik az írót, akinek nem mindegyik kötete remekmű, de érdemes elővenni azokat néhány fontos részlet miatt. Feleségének is felolvasott belőlük.
Márai, amikor a második világháború kitörése után nem tudott már utazni, így Jókaihoz/Jókaival „utazott” Európától Latin-Amerikáig, s akinek százkötetes életműve egy egész világrészt képez. Ennek folytatása az emigráció lett. Jókai életműve azonban sokkal gazdagabb, mert a lapokban megjelent írásait még nem adták ki kötetben.
Akik kétszer halnak meg című regényének főhőse Temetvényi gróf, ami Temetvényre utal, mely – tegyük hozzá – Bercsényi Miklós szülőhelye. Jókai utazásai során nemcsak jegyzeteket készített, hanem rajzolt is. Nem amatőr módon. Ezeket a grafikákat azután a leírások alkalmával kamatoztatta.
Jókainak azokat a műveit nem említik, melyek Kassán játszódnak. Ezek egyike a Szép Mikhál. Ebből színdarabot is írt, de nem bizonyult jó színpadi szerzőnek. A mű ötletét Daniel Speer adta, aki egy igazi kópéregényt írt a 17. században, melynek egyik színhelye Kassa. (A kópéregény a kalandregénynek a 16. századi spanyol irodalomban keletkezett válfaja, mely lazán összefüggő epizódokból áll, amelyek a kalandor hős csínytevéseit és szélhámoskodásait mutatják be.) Itt az az érdekes, hogy ebből az anyagból mit formált. Jó forrásokkal rendelkezett, tudta, mihez kell nyúlnia.
A Szép Mikhál című regényében kitér a bíróválasztásra is, mely a városi autonómia kulcsfontosságú eseménye. Szintén erről ír A kassai bíró novellájában, amelyben a céhek szerepét domborítja ki. Ezt követi majd Márai a Kassai polgárok drámájával. Jókai szembeállítja a városiasságot, a jogot, emberi méltóságot és a függetlenséget a kalandossággal. Nem katonák, hanem kereskedők, polgárok terepe Kassa, akik a függetlenséget óhajtják.
Az előadó röviden ismertette a Szép Mikhál és A kassai bíró tekervényes történetét, lelőve a poént is. (Persze csak azok számára, akik ezeket a munkákat nem olvasták.) Az utóbbi novellában egy anya a gyermekét gyilkolja meg. Ez utal Faust és Margarita történetére, de Friedrich Schiller egyik balladájára is, amivel ezt az írását bekapcsolja a világirodalom áramlatába. Persze, az írónak szembe kell néznie a gyarlósággal és otrombasággal. Az emberi tudattalan szörnyei köszöntenek vissza drámai módon.
Fried István lebilincselő előadást tartott (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Ma két kultúráról beszélhetünk, a természettudományosról és a keresztényről. Akkor csak egy létezett. Jókai széleskörű természettudományos tájékozottsággal rendelkezett. Ismerte az ásványtant és növénytant. Szellemes társadalmi parabolát írt A csigák regénye címmel. Ugyan tisztában volt a pénz szerepével, de azzal nem tudott bánni. Németül, franciául, olaszul, görögül és latinul jól tudott, angolul viszont kevésbé. Zenei memóriája is kimagasló volt. Amikor ifj. Johann Strauss A cigánybáróhoz toborzót keresett, Jókai elfütyülte neki a kívánt melódiát. Elmondhatjuk, hogy polihisztor volt.
A Bánk bánról is írt egy értekezést, melynek Kassán volt az ősbemutatója. Felesége, Laborfalvi Róza legendás Gertrúd-alakításáról sem feledkezhetünk meg. A nagy mesemondó amatőr színészként is működött.
Jókai életműve, mely kétszáz éve élő, sok szállal kötődik Kassához. Műveit illene számon tartanunk ilyen szempontból is. Kazinczy és Márai mellett őt is emlegetnünk kellene. Humora páratlan! Olyan tündérvilágot teremtett, melynek vannak démonai is. Amit látott, hallott, tapasztalt, azt felhasználta munkáiban. Képviselőtársai is sok mindent meséltek, ő pedig hallgatta őket, majd lejegyezte.
Az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben (1886–1901) című munkát Rudolf trónörökössel együtt írta, akivel szívélyes kapcsolatot ápolt. A Borovszky-féle Magyarország vármegyéi és városai sorozat Abaúj-Torna vármegye és Kassa kötetének ő írta az előszavát (1896).
A szlovákokról rajongással írt, amit további munkái is bizonyítanak (Nincsen ördög, A mi lengyelünk), viszont fordított vonatkozásban nem számolhatunk be ilyesmiről. Kiállt a Matica slovenská mellett is. Szlovák részről ki vette védelmébe a Csemadokot!? Amikor Fried erről beszél szlovák barátainak, a fülükön ülnek. De ezt fel kell mutatni! Ha mi nem mondjuk, ki más tehetné?
Az előadást követően a helyszínen megvásárolható és dedikáltatható volt a Tiszatáj Könyvek sorozatában megjelent Fried István: Jókai Mór életrajzai és más furcsaságok című új kötete, melyet a szerző 90. születésnapja alkalmából tavaly adtak ki. Ez korábban megjelent tanulmányainak válogatott gyűjteménye.
Mindkét eseményt megtisztelte jelenlétével Gris Emese Diána első beosztott konzul.
Balassa Zoltán/Felvidék.ma
