A két világháború közötti korzózás hagyományát és az egykori polgári miliőt elevenítette fel a Lévai Szépítő Egylet vezetett városnézése május 15-én. A Lévai Városnapok keretében megvalósult eseményen az érdeklődők végighaladtak az egykori lévai korzón.
A városnéző séta a történelmi városközpont jellegzetes épületénél, az Oroszlán Szállónál kezdődött. Nem véletlenül. Pleva Péter, a városnéző séta vezetője kifejtette: az 1900-es évek első évtizedében felépített szálló az akkori Léva emblematikus épülete volt. A vendégek elszállásolása mellett közösségi terük is volt a lévaiaknak.
Nagy volt az érdeklődés a séta iránt (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Nagyterme báloknak, színházi előadásoknak, a városban tevékenykedő művészeti csoportok fellépéseinek adott helyet. A szálloda adott otthont a lévai kaszinónak. De itt működött a város egyik mozija is. A szecessziós stílusban épült szálló alsó szintjén több üzlet, vendéglátóhely működött. A sarokrészen kávéház volt. Innen indult vasárnaponként a korzózás – jegyezte meg az idegenvezető.
Tolnai Csaba gyűjteménye a polgári Léváról (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Század elején a kávézóban gyűltek össze a város jeles személyiségei. A város nagy mecénása, Schoeller Gusztáv szinte minden estét itt töltött. Móricz Zsigmond is megfordult a kávézóban, amikor a szálló nagytermében tartott előadói-irodalmi estet.
A saroképület kávézója volt a kiindulópontja a promenádnak. A főtéren álló polgárházak alsó szintjén különféle üzletek, csemegeboltok, divatüzletek, kalaposok sorakoztak, várva a korzózó polgárokat a hétvégén is.
Mint elhangzott, a város bizonyos társadalmi rétegei korzóztak vasárnaponként a belvárosban. Délelőttönként a templomi szertartás után tértek be egy kávéra, majd sétával egybekötött beszélgetés következett. Sokan a vasárnapi ebéd után találkoztak a főtéren.
Pleva Péter vezette a csoportot (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Közösségi lét fontos része volt a korzózás – fogalmazott Pleva Péter. Mint folytatta,
a két világháború közötti időszakban élte fénykorát. A húszas, harmincas években szépen kiépült a kisváros központja.
A második világégést követően a polgárság hanyatlásával egyetemben a korzózás hagyománya is odaveszett. A kor politikai-hatalmi szemléletébe nem fért már bele a burzsoá promenád.
Plava Péter a kétnyelvű tábla előtt (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Sajnos nem csak a társadalmi, politikai szemlélet változott. A kisvárosból jelentős lakossággal bíró iparváros lett a szocializmus időszakában. A történelmi belvárosban esztelen épületrombolásba kezdtek. A szanálások nem kímélték az egykori korzózás jeles épületeit sem.
Így csütörtök késő délutánján a szocialista megalomániát jelképező épület előtt is megállt a lokálpatriótákból álló csoport, emlékezve az egykori épületekre és azok tulajdonosaira.
A promenádé egy része napjainkban (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A sétához elengedhetetlen a szép környezet, a természet közelsége és a park. A századfordulón ez is kiépült a városközpont szélén. A sétálóutca és a park kialakításában nagy szerepe volt a Lévai Városszépítő Bizottságnak, melynek a zselízi születésű dr. Brach Ferenc megyei főorvos, tudós lett az elnöke. A bizottság kezdeményezésére alakították ki a tanítóképző intézet impozáns épülete és a köztemető közötti területen a sétánnyal egybekötött parkot. A főtérről kiindult korzó a sétányon át a kálváriára vezetett.
A századforduló környékén számos különleges fát telepítettek a területre. Néhány ritka növény, fa ma is látható a parkban. A sétány fái kellemes, hűvös környezetet teremtettek a legmelegebb nyári napokban is. Gyermekes családok, ifjú párok, baráti társaságok keresték fel a helyet. A nyári időszakban a kálváriadomb pikniknek adott otthont.
A bank helyén lévő kávézó volt a korzózás kiindulópontja anno (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A második világháború után ez a park is hanyatlásnak indult. Az egykori Schoeller-kastély és annak kertje helyén épült ki a város új nyilvános parkja. A történelmi sétány ezzel megegyező időben az enyészeté lett.
Változást a Lévai Szépítő Egylet tagjai hoztak a 2010-es években. Több éven át tartó önkéntes munkával fokozatosan újjáélesztették a történelmi sétányt.
A 2017-ben kezdődő munkálatok 2022 végén zárultak le. Ünnepélyes keretek között 2023. május elsején vehették birtokba a történelmi sétányt. A felújított történelmi sétányról ITT és ITT írtunk. A sétány története magyarul is olvasható a parkban elhelyezett tájékoztató táblán.
A korzó egy része napjainkban (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A csütörtöki városnéző sétán így már az elődök nyomdokain haladtak a kálvária felé. A parkban megtekintették a még meglévő ritka fákat, emlékeztek az egykori alapítókra. Ugyanakkor szóltak az egylet azon programjáról is, mellyel minden évben igyekeznek visszahozni a korzózás hangulatát. Az egyesület tagjai idén június 7-én, szombaton korhű öltözékben várják egy nosztalgikus sétára az érdeklődőket. Különféle kis programok valósulnak meg a történelmi sétányon.
A modern kori korzózás a kálvárián fejeződött be, ugyanígy tették elődeink is bő egy évszázaddal ezelőtt.
A lelkes és nagy létszámú csoport tagjai felkapaszkodhattak a kálvária tetején kialakított kilátóba is, ahonnan csodás rálátás nyílik Lévára és annak tágabb környékére. A háttérben megfigyelhető a Börzsöny, a Szitnya, a selmeci hegyek, de Zselíz határa is látható.
Az egykori korzó térképe (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A tíz évvel ezelőtt néhai Tolnai Csaba, későbbi alpolgámester, önkormányzati és megyei képviselő által életre hívott Lévai Szépítő Egylet a város helytörténetének hű őrzője, egy már sajnálatos módon letűnt polgári élettér rendíthetetlen ápolója.
Tagjai havi szinten különféle programokkal elevenítik fel az említett kort, mutatják be a város gazdag múltját.
Kilátás a kilátóból (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Pásztor Péter/Felvidék.ma
