Védekező falvak, kétségbeesett parajdiak és az emlékeinkben élő leventék – megjelent a MAGYAR7 23. száma.
Zuzana Čaputová legalább az alkotmánybírósághoz fordult, amikor a Smer számára vélhetően nem annyira szimpatikus népszavazási kérdését illetően kellett dönteni. Peter Pellegrini erre sem vette a fáradságot, és élből letekerte a magyarellenes törekvéseiről ismert Slovenské hnutie obrody népszavazási kezdeményezését. De vajon helyesen tette-e? A kérdésre Kocur László válaszol a Nem szavaz a nép című heti belpolitikai összefoglalóban.
Befagyott konfliktus vagy béke. Nem mindegy. Semmi sem utal arra, hogy közeledne az ukrajnai háború vége. Ami persze nagyon rossz, de még rosszabb lesz a helyzet, ha az amerikaiak elunják és ismét kezükbe veszik a rendezést. Erővel, sietve, a történelem, a népek igénye és érdeke, a valóság teljes ismerete nélkül. Donald Trump elnök láthatóan nagyon unja, ő már Kínára szeretne összpontosítani és a bizniszre. Az amerikai érdekek miatt egy elsietett, rosszul előkészített béke kikényszerítése komoly következményekkel járna, volt erre már példa Bosznia-Hercegovinában, írja Haják Szabó Mária.
Azt tapasztaljuk, hogy a sikerélmény teszi cselekvővé az embert. Sokan belefáradtak a kudarcokba, a történelmi balsorsba. Ennek az országnak, a magyar népességnek, kell a sikerélmény, mondta heti nagyinterjúnkban Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnöke. Túlélhető-e a trianoni megosztottság? Mit tart a magyar nemzetpolitika legnagyobb eredményének? Beváltotta-e a rendszerváltoztatás idején megfogalmazott reményeket a Lakiteleki Népfőiskola? Erről is kérdezte Lezsák Sándort Kolek Zsolt. Az interjú címe: A sikerélmény teszi cselekvővé az embert.
A szlovákiai magyar közvéleménynek ismét olyan rosszemlékű fogalmakkal kell találkoznia, mint a Beneš-dekrétumok és a földelkobzások. Legutóbb a Magyar Szövetség tartott sajtótájékoztatót Stop Beneš! címmel, amelyen arra mutattak rá, hogy a kollektív bűnösség elve alapján kiadott köztársasági elnöki dekrétumok és szlovák nemzeti tanácsi határozatok alapján napjainkban ismét történnek az állam javára tulajdonjogi változások, legtöbbször az érintett tulajdonosok, vagy azok örökösei tudta, ráadásul anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az állam egyszerűen elkobozza, konfiskálja a földterületeket. Somogyi Szilárd: Stop Beneš! – 80 éve zajló földelkobzások.
Végéhez közeledik a tanév, jön a nyári szünet, amelynek idén hosszú évek, sőt évtizedek után a szeptember elsejei tanévnyitó vet véget, ami hétfőre esik, s immáron nem lesz munkaszüneti nap. A gazdasági konszolidáció érdekében további ünnepek válhatnak munkanappá, mert állítólag más országokhoz képest Szlovákiában túl sok a munkaszüneti nap. Lássuk, mit mutatnak a valós számok, írja Rajkovics Péter a Kevesebb ünnep – felszínes megoldás című cikkében.
Július elsején lép hatályba az a törvény, amelyet a magyar jogalkotásban röviden csak a „helyi önazonosság védelméről” szóló törvénynek neveznek. A magyar kormány ezzel a törvénnyel azt az akut problémát szeretné kezelni, amit egy-egy település arculatának – az ott élő emberek akaratát figyelmen kívül hagyva – drasztikus megváltoztatása jelenti. Magyarán: a települések „önvédelmét”, önazonosságának megtartását szeretné megoldani. A normáról és fogadtatásáról írt lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly az Önvédelem – törvénnyel a beköltözés ellen című elemzésében.
Parajdon a kétségbeesés az úr, tudjuk meg erdélyi barátainktól, hiszen a megsemmisülés fenyegeti a sóbányát. A helyiek megélhetési forrása, hiszen a sóbánya köré kiépült a gyógyturizmus. Hogy mit hoz a jövő, azt most még legfeljebb csak találgatni lehet. Hogy első kézből tájékozódjunk az ottani helyzetről, B. Vida Júlia telefonon beszélgetett Sarány Istvánnal, a Hargita Népe felelős szerkesztőjével.
Dr. Popély Gyula történészt, egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát aligha kell bemutatni az olvasóknak, hiszen az elmúlt évtizedekben született fontos könyvei vitathatatlanul alapműveknek számítanak és megkerülhetetlenek. Mégis úgy érezzük, hogy keveset tudunk róla, és nem azért, mert rejtőzködő ember lenne, aki kerüli a nyilvánosságot. Éppen ellenkezőleg, egész életében tevékenyen munkálkodott a köz javára, és a rendszerváltást követő első évtizedben egyik aktív szereplője volt a felvidéki magyar politikai életnek. 80. születésnapja alkalmából írt róla Lacza Tihamér Popély Gyula, az egyszemélyes intézmény címmel.
A szentimentalista címmel mutatták be a budapesti Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban André Kertész Szigetbecsének ajándékozott fényképeinek a válogatását. A világhírű fotográfus élete legszebb éveit töltötte Szigetbecsén és ezt úgy hálálta meg, hogy számos művét a településnek ajándékozta. Zsebik Ildikó vezet végig a tárlaton.
A nemzet, amely elfelejti mártírjait, elveszíti jövőjét. Mi nem vagyunk ilyenek, s erre bizonyíték, hogy a nyolcvan évvel ezelőtt ártatlanul legyilkolt leventéket nem felejtettük el és június 6-án jelképes síremléket is állítottunk nekik a pozsonyligetfalui temetőben. Dunajszky Géza csaknem két évtizedes kutatása eredményeként tudjuk, hogy Az 1945. július 17-e és 22-e között a ligetfalui erődrendszer árkaiba lőtt leventék maradványait 1947-ben átvitték a ligetfalui temetőben létesített tömegsírba, ám évek múlva arra építették a halottasházat. Így tehát új és méltó helyet kellett keresni, írja Dunajszky Éva.
Németh László-díjat kapott Jókai Éva, a komáromi Jókai Mór Alapiskola pedagógusa, aki egy évtizeden át a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége égisze alatt szervezett Harmos Károly Képzőművészeti Alkotótábor „motorjaként” jelentős részt vállalt a kreatív gyerekek tehetséggondozásából. Az elismerést nemrég a mintegy négy évtizedes kimagasló szakmai munkájáért a pedagógusnap alkalmából vehette át Budapesten. Nagy-Miskó Ildikó: Díjazták a csapatjátékos művésztanárt.
„…a kő marad…” – hívja fel mindenki figyelmét már öt éve, azaz a trianoni békediktátum 100. évfordulója óta az emlékkő Wass Albert nyolc fontos betűjére Nagymegyeren, a Szent István-szobor szomszédságában. 90 év alatt pedig eljutottunk oda, hogy a nemzet talán legnagyobb traumáján felülkerekedve, a magyarság összetartozását ünnepeljük, hangzott el a nagymegyeri megemlékezésen, amelyről A magyarság nemcsak földrajzi tér, hanem lelki közösség is címmel Lacza Gergely számolt be.
Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója mondott ünnepi beszédet a szepsi nemzeti összetartozás napi megemlékezésen, majd előadást Kassától a Tátráig – Hogyan hódítja el a külhoni magyarság tereit a történelemhamisítás? címmel, írja Fábián Gergely.
75 éves a losonci Kármán József Alapiskola. Ebben a tanévben az intézményben 137 diák tanul családias, modern környezetben. Az oktatók magas színvonalon végzik a munkájukat és ügyelnek arra is, hogy a fiatalok személyre szabott figyelmet kapjanak. Loncon a magyarság aránya mindössze 6 százalék, a tanulók kétharmada a környező falvakból érkezik, ezért az iskolában különösen nagy hangsúlyt helyeznek az anyanyelvi oktatásra, a magyar identitástudat erősítésére. Agócs Szvorák Emese: Személyre szabott figyelem.
Különleges időutazásra invitálja az érdeklődőket a tornaljai Rákóczi Magyar Házban bemutatott Volt egyszer egy kék Duna című kiállítás, amely Majoros Albínka magángyűjteménye alapján jött létre. A tárlat a Duna Televízió történetébe enged bepillantást, különös tekintettel annak emblematikus műsoraira és szereplőire. Virsinszky Tamás: Volt egyszer egy kék Duna
A lévai temető 1848–1849-es emlékművénél 1995. április 19-én húsz fiatal tett cserkészfogadalmat Isten, haza, nemzet és embertárs iránti kötelességteljesítésre: megalakult a 46. sz. Kittenberger Kálmán cserkészcsapat. Az eltelt 30 évről a közösséget 2006 óta irányító csapatparancsnokkal, Szűcs Szabolccsal beszélgetett Kaszmán Zoltán. Az interjú címe: Mi mégis itt vagyunk! – Kittenberger Kálmán nyomán.
Szívből jövő hungarikum a magyar nóta, amely „összeköt minket, generációkon, tájakon és életeken át. Azért szervezzük meg évről évre ezt a nótástalálkozót, hogy legyen egy fórum a Felvidéken is, ahol a nótázók össze tudnak jönni, bemutatkozni a közönség előtt, és élő cigánymuzsika kíséretében énekelni”, mondják a IV. Nemzetközi Dankó Pista Nótástalálkozó szervezői. Idén a tallósi Esterházy-kastély udvarán zajlott a hangulatos esemény, írja Szomolai Andrea.
Az ipolyszalkai tájházban télen-nyáron zajlik az élet. Ha éppen nincs tábor vagy rendezvény, akkor is illatok lengik be az udvart, a kemencében és a sparhert tetején mindig készül valami finomság. A tájház működtetői hisznek abban, hogy a tűz által „átjárt” étel visszaadja az emberi test belső melegét, és segíti az életenergiák áramlását. Erről ír Bokor Klára a Tűzön készült ételek című riportjában.
Hobbi a lakótérben – zeneszoba. Egy külön zeneszoba kialakításakor inspiráló, a kreativitást ösztönző környezetet tervezünk, amely tükrözi a zenei szenvedélyünket, de praktikus megoldásokat kínál a hangszerek tárolására, a gyakorlásra és talán még a felvételkészítésre is. Erről ír lakberendezőnk, Bazsó Krisztina.
Karsztvidéki kirándulásokat tehetünk a Hazajárók stábjával a bihari hegyekben.
Fekete Norbert séf sosem gondolta volna, hogy a régi, szinte elfeledett zöldség, a pasztinák lesz az egyik legkedvesebb alapanyaga. Két pasztinákos étel, leves és tócsni receptjét és közli szakácsunk.
Vas Gyula tesztelte a MG4 Electric XPower autót. Azt írja, ennyi pénzért senki nem ad ennyi lóerőt!
Negyven év után először nyert magyar síkfutó Európa-bajnok címet. Ez a siker Molnár Attilának köszönhető, aki 400 méteren érte el a történelmi sikert. A sportolóval sikereiről és nehéz pillanatairól is beszélgetett Ondík Gábor.
Lipcse helyett Liverpool. Az elmúlt hetekben befejeződtek a bajnoki küzdelmek, és amikor már arról szóltak a hírek, hogy a magyar jelenlét megszűnhet Lipcsében, lassan világossá vált: a Bundesliga helyett immár a Premier League egyik csapata válik egyre inkább piros-fehér-zölddé. Pécsi Ármin ötéves szerződést írt alá a Liverpoollal, írja Rajkovics Péter.
A MAGYAR7 23. számának hátlapján Irányi Dániel toporci emléktáblája látható.
ma7.sk/Felvidék.ma
