A száz évvel ezelőtt, június 3-án született magyar származású hollywoodi filmsztár, Tony Curtis négy klasszikus filmjét mutatja be a Duna júniusban szombat esténként, amelyek közül kettőt, a Trapézt és a Megbilincselteket restaurált szinkronnal, ami azt jelenti, hogy a filmek évtizedek óta nem vetített magyar változatait hallhatják, felújított hangminőségben és az eredeti film alkotói koncepciójához hű módon.
A Nemzeti Archívum hangmérnökei mindkét alkotás, a Trapéz és a Megbilincseltek esetében is a Magyar Televízió megbízásából a Pannónia Filmstúdióban készült magyar változatait újították fel. Ezeket máig filmszalagok őrizték meg, nem mágnesszalagok, amelyek később váltak általánossá. A digitális átírás után vált lehetővé, hogy a magyar hangot a külföldi jogtulajdonostól újonnan megvásárolt, digitális kópia felújított hangjával társítsák.
Június 14-én 21:40-től láthatják a Trapéz című amerikai filmdrámát azzal az 1975-ben készült szinkronnal, amelyben Burt Lancaster Áts Gyula hangján szólal meg, Gina Lollobrigidának Almási Éva, Tony Curtisnek pedig Szakácsi Sándor kölcsönözte a hangját. Érdekesség, hogy egy évtizedekkel később készült szinkronváltozatban Szakácsi Sándor ugyanebben a filmben Burt Lancaster hangja volt.
Száz éve született Tony Curtis, akinek családtörténete a Felvidékhez is kötődik
A rég nem hallott szinkronszereposztáson túl a restaurálás újdonsága, hogy eltávolította a korábbiakban használt, a filmtől idegen kísérőzenét, és helyreállította azt a szüntelen zsongást, cirkuszi atmoszférát, amely meghatározza az egész film hangulatát.
Június 21-én 21:55-től a Megbilincseltek filmdrámát tűzi műsorára a Duna. Az amerikai alkotás 1966-ban készült szinkronja szintén évtizedek óta nem volt adásban, ebben a szereposztásban Koncz Gábor volt Tony Curtis magyar hangja, Sidney Poitier karakterét pedig Lőte Attila szólaltatta meg. Az eredeti filmtől eltérő kísérőzene eltávolítása a magyar változatból itt kulcskérdés volt, hiszen a film jelentős részében nincs zene, csak a szereplőket körülvevő világ hangjait hallják.
Ahogy a szökött fegyencek menekülnek erdőn-mezőn át, az eredeti alkotói koncepciónak megfelelően most az olyan hangok, mint az erdei vadak rikoltásai, a hídon átrobogó tehervonat dübörgése vagy a szél zúgása segítenek a nézőnek átérezni a főszereplők által átélt izgalmakat.
MTVA/Felvidék.ma
