Az alábbiakban Zsidó János nyékvárkonyi esperesplébános augusztus 20-i ünneppel kapcsolatos gondolatait adjuk közre, amelyeket a Felvidék.ma olvasói számára fogalmazott meg.
Ünnepi elmélkedésében Szent István király örökségére, a magyar államalapítás jelentőségére és a hitben gyökerező nemzeti összetartozás értékére irányítja figyelmünket. Szavai arra hívnak bennünket, hogy az augusztus 20-i ünnepet ne csupán történelmi és állami megemlékezésként, hanem a keresztény hitre épülő közösségi és lelki megújulás személyes élményeként éljük meg.
***
Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga, ki voltál valaha országunk istápja? Hol vagy István király, Téged magyar kíván – énekeljük Szent István király ünnepén. Ki volt István király, hogy még 1000 év távlatából is, mint ragyogó csillag tündököl előttünk. Géza nagyfejedelem és erdélyi Sarolt fia volt, aki 970 körül született.
A Lech mezei és augsburgi csatavesztések után megszűntek a kalandozások. Géza nagyfejedelem érezte, ha meg akar maradni a magyarság, szakítani kell a pogánysággal és a kereszténység fele kell fordulnia. Pilgrim passaui püspöktől hittérítőket kért. Ezután Géza nagyfejedelem egész háza népével megkeresztelkedett. A kereszténység nem volt ismeretlen a magyarság körében. Vándorlásuk során keresztény népekkel találkoztak. A Pannónia területén élő népek, a szlávok és avarok keresztények voltak. Több görög-ószláv kolostor is létezett Pannónia területén. Számtalan egyházi kifejezést az ószlávoktól vettünk át.
Fotó: Shutterstock
Bár Géza még két istent szolgált, fia Vajk, aki a keresztségben a passaui egyházmegye fővédőszentjének Szent István vértanúnak a nevét kapta, már teljes mértékben keresztény volt. Ebben segítette őt Prága püspöke, Szent Adalbert, aki megbérmálta és számtalan jó tanáccsal ellátta. Géza, hogy bizonyítsa a keresztény világ iránti elkötelezettségét, fia István számára a bajor Henrich király leányát, Gizellát kérte feleségül. István és Gizella esküvője 995-ben volt.
997-ben meghalt Géza nagyfejedelem és fia István vette át az ország vezetését. Ő volt az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király. Astrik apátot Rómába küldte a pápához, hogy koronát kérjen maga számára.
A legenda szerint, mikor II. Szilveszter pápa meghallotta István tetteit, azt mondta: én apostoli vagyok, de ez az István valóban apostol. Zárt koronát küldött számára, ami egyenjogúvá tette őt a többi keresztény királlyal. Apostoli keresztet is küldött és megbízta, hogy püspökségeket alapítson és egyházi méltóságokat nevezzen ki.
A magyarság nagy szerencséje volt, hogy Szent István király hosszan, majdnem 42 éven keresztül uralkodott.
Fotó: Pixabay
Halála előtt Mária oltalmába ajánlotta a koronát és az országot. Földi élete 1038 augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén fejeződött be. Mi augusztus 20-án ünnepeljük, szentté avatásának napján.
Szent István király pártfogónk és példaképünk. Miben tudjuk Őt követni? Mint király védte és igazságosan vezette az országot. Békét teremtett, legyőzte a belső és külső ellenséget. Bölcs törvényeivel irányította az országot. Törvényei humánusak voltak. Például, mi legyen a boszorkányokkal? A törvény így rendelkezik, akit rajta kapnak, hogy boszorkánysággal foglalkozik, vigyék őt el a paphoz. A pap oktassa meg őt, szabjon ki rá egy heti böjtöt és küldje haza. Ezzel az ügy lezárult. Létrehozta a vármegye rendszert, amely majd 1000 évig fennállt. Mint keresztény, iparkodott népét Isten fele vezetni.
Nyolc püspökséget, két érsekséget alapított. Meghagyta, hogy minden 10 falu templomot építsen.
Papokat, főleg bencés szerzeteseket hívott be külföldről, számtalan templomot és kolostort építtetett. Támogatta a zarándoklatokat. Rómában templomot, Jeruzsálemben és Konstantinápolyban vendégházat építtetett. Jó férj és családapa volt. A magyar kereszténység kezdetén egy szent család állt: Szent István, boldog Gizella és Szent Imre. Imre herceg nevelésével Szent Gellértet bízta meg. Megírta fiához az Intelmeket. Ezek olyan mély humánus gondolatok, hogy 1000 év után is érvényesek, érdemes őket elolvasni.
Fotó: Wikipédia
Szent István mindig a békességet és a közösség javát kereste.
Mi is törekedjünk a békességre és egymás tiszteletére. Azt keressük, ami összeköt és ne azt, ami szétválaszt. Őrizzük meg Szent István-i örökségünket, édes anyanyelvünket és keresztény hitünket. Ezt adjuk tovább gyermekeinknek és unokáinknak.
Tegyük meg kötelességünket ott, ahová az Úr állított bennünket. A házastársak szeressék egymást, szeressék gyermekeiket, mutassanak jó példát nekik. A dolgozó ember dolgozzon becsületesen, mindenki tegye a jót, használja talentumait, így szebb és jobb lesz a világ.
Zsidó János nyékvárkonyi esperesplébános
BN/Felvidék.ma
