Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke a közösségi hálón tett bejegyzésében osztotta meg a Magyar Állandó Értekezleten való részvételével kapcsolatos benyomásait, melyet érzelmi és intellektuális szempontból is páratlan élménynek nevezett és egyben hangsúlyozta, hogy megtiszteltetés számára képviselni a Felvidéket a Kárpát-haza és a világ magyarságának gyűrűjében.
Az értekezleten öt jó hírben és öt rossz hírben fogalmazta meg a korszakváltás évének jellemzőit. Jó hírként értékelte a a Magyar Szövetségen belül, illetve a párt szövetséges intézményi hálójában kialakult közösségi békét és stratégiai nyugalmat, továbbá a perspektivikus szakembereket, elemzői és közvélemény-kutató csapat felállítását.
Pozitívumnak tartja továbbá, hogy a párt kilépett az elszigeteltségből, ügyek mentén folyamatos tárgyalásokat folytat a kormánypártokkal és az ellenzéki pártokkal egyaránt.
További jó hírnek nevezte a 13 pontban megfogalmazott közösségi jövőképet, melyet szakpolitikusok képviselnek és bontanak részletekre, valamint azt, hogy még mindig a saját kezünkben van a sorsunk, ám ehhez mindenkinek el kell végeznie a házi feladatát a pártelnöktől a polgármesteren és helyi szervezeti elnökön át egészen a szimpatizánsokig.
Ezzel szemben rossz hír, hogy a béke önmagában nem garancia a sikerre, és a másfél évtizedes testvérháború túlélte önmagát, ennek következtében nem általánosan ismert tény, hogy egyetlen magyar párt maradt a porondon, továbbá túl sok a szunnyadó helyi sejt, gyér önkéntes háló és a modernizálásra szoruló pártstruktúra.
Ugyancsak negatívumnak számít, hogy a szlovák társadalom (és a világ) polarizáltsága alól nem képes kibújni a felvidéki magyarság, holott az elvi politizálás és a lokálpatriotizmus az egyetlen helyes út.
Mint megjegyezte, a magyar–szlovák viszony ugyan államközi szinten soha nem volt ennyire jó, mint most, de a klasszikus „kisebbségvédelmi” kérdésekben és a felvidéki magyarság jogkiterjesztési igényeiben ez nem csapódik le, viszont legalább munkát ad nekünk a kormány, tette hozzá.
Alulteljesítést nehezményez a klasszikus média és a közösségi média terén, úgy véli, hogy az üzeneteik terítése nem elég széles és hatékony. És végül, de nem utolsósorban rossz hírként említette a fenyegető demográfiai katasztrófát, azt, hogy a gyermekvállalási hajlandóság 20 százalékkal csökkent az elmúlt években.
Felvidék.ma
