A gyermek azon a nyelven gondolkodik, amelyiken felnőtt, amely a családjához köti, és amely számára a legtermészetesebb. Éppen ezért különösen fontos, hogy az ismereteit is ezen a nyelven szerezze meg. Az anyanyelv nem csupán kommunikációs eszköz, hanem a gondolkodás alapja is – így az anyanyelven való tanulás nemcsak könnyebb, hanem eredményesebb is a gyermek számára – erről szólt Molnár Beáta, a rimaszombati Református Oktatási Központ igazgatója a Rákóczi Szövetség Ovisok találkozója rendezvényén.
Érveit hét pontban foglalta össze, melyeket az alábbiakban közreadunk.
1. Az anyanyelv mint a gondolkodás nyelve
Az anyanyelv a gondolkodás nyelve is. A gyermek azon a nyelven érti meg legkönnyebben a világot, amelyet a legjobban ismer.
Egy magyar családból származó gyermek esetében ez természetesen a magyar nyelv.
Ezért különösen fontos, hogy az alapvető ismereteket is ezen a nyelven sajátítsa el.
2. Biztonságos és természetes közeg
A magyar iskola a gyermek számára biztonságos, ismerős közeget jelent. Ez még akkor is igaz, ha a gyermek vegyes családból származik, és mindkét nyelvet jól beszéli.
Ahogyan a felnőtteknek is fontos a biztonságos környezet, úgy – sőt még inkább – igaz ez a 6–7 éves gyermekekre. Az iskolakezdés önmagában is nagy változás, amelyet jelentősen megkönnyít, ha a gyermek nyelvileg is otthonosan mozog az adott közegben. Ez segíti a beilleszkedést és csökkenti a szorongást.
Személyes példám is megerősíti ezt. Bár évtizedek teltek el azóta, hogy iskolába írattak, máig élénken emlékszem arra az időszakra.
Rimaszombatban akkoriban a magyar intézmények tudatos visszaszorítása zajlott: bezárták a magyar óvodákat, és igyekeztek ezt a folyamatot az alapiskolákra is kiterjeszteni. Édesanyám hallotta azt az érvet, hogy mivel jól beszélek szlovákul, érdemes lenne szlovák iskolába íratni. Édesapám azonban kitartott a magyar iskola mellett, és ez számomra óriási megnyugvást jelentett. A gyermekkorom legbiztonságosabb időszakát a magyar alapiskolában éltem meg.
3. Gazdagabb tudás és műveltség
Bár a magyar iskolában gyakran többet kell tanulni, a megszerzett tudás is gazdagabb.
Sokan, akik magyar családból származva szlovák iskolába jártak, később hiányként élték meg, hogy nem kapták meg a magyar irodalom és történelem alapjait.
A magyar iskola egyik legnagyobb értéke a magyar irodalom mélyebb megismerése.
Itt magunk között elmondhatom, egy héttel az írásbeli érettségi vizsgák után, amikor ezt a témát magyartanárokkal megbeszéltük, biztonsággal megállapítottuk, a plusz, amit a magyar iskola nyújt, az a magyar irodalomnak az ismerete. És el kell mondani azt is, hogy a világirodalom is gazdagabb és sokrétűbb fordítással rendelkezik magyar nyelven, és nem beszélve a gazdag történelmünkről, amit megismerve erősebb alapokkal indulhatnak a fiatal felnőttek az életbe.
4. Identitás és közösség
Az iskola nemcsak tudást ad, hanem közösséget is teremt.
A család és a barátok mellett a nemzethez való tartozás élménye is meghatározó az ember életében. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a gyermek megismerje saját gyökereit.
A magyar iskola kulcsszerepet játszik az identitástudat és a kulturális kötődés kialakításában, amely különösen a középiskolás években válik meghatározóvá.
Az iskolának nemcsak az a feladata, hogy az egyént felkészítse arra, hogy képes legyen aztán a későbbiekben elvégezni azokat a feladatokat, amelyeket majd rábíznak, hanem nagyon fontos szerepe van a közösségteremtésben. A családon, a barátok közösségén túl a nemzethez való kötődés, a nemzethez való tartozás, a nemzetnek a közössége az, ami nagyon meghatározza az ember életét.
Anélkül, hogy ne ismernénk a gyökereinket, a későbbiekben sem tudunk helytállni.
Ezért van fontos szerepe az identitástudat és a kulturális kötődés kialakításában a gyermekek esetében a magyar iskolának. Az előbbiekben látták a negyedikesek műsorát, hogy mik azok a tevékenységek, ismeretek, melyeket az adott kornak megfelelően elsajátíthatnak a gyerekek. És azért itt szeretném megemlíteni, bár önök számára még messze van a középiskola, de az értékrend és a tényleges identitás kialakulásának az időszaka éppen a középiskola, tehát ebből a szempontból a magyar középiskoláknak is nagyon fontos jelentőségük van.
5. Tévhitek a boldogulásról
Sokáig tartotta magát az a tévhit, hogy a gyermek jobban boldogul, ha szlovák iskolába jár. Ez azonban nem igaz.
Számos példa bizonyítja, hogy magyar iskolából indulva is lehet sikeres életpályát befutni.
A nyelvtudás nem az iskola nyelvén múlik, hanem módszertani és hozzáállásbeli kérdés. Sok diák, aki kezdetben gyengébben beszélt szlovákul, később kiváló eredménnyel érettségizett. Emellett a mai világban az idegen nyelvek, például az angol vagy a német is egyre fontosabbak.
6. Előny vegyes családok és támogatások esetén
A vegyes házasságból származó gyermekek számára is előnyös a magyar iskola.
Itt lehetőségük van mindkét nyelvet és kultúrát biztosan elsajátítani.
A tapasztalat azt mutatja, hogy akik szlovák iskolába járnak, gyakran bizonytalanná válnak a magyar nyelv használatában. A magyar iskolában tanulók viszont mindkét nyelvet magabiztosan használják, és akár versenyeken is sikeresen szerepelnek.
7. Támogatások és erős intézményi és közösségi hálózat
A magyar iskoláknak van egy erős hálózatuk és számos támogatás érkezik a magyar iskolába járó diákok számára.
Én itt kettőt szeretnék megemlíteni, a legismertebbeket. Az egyik a Szülőföldön magyarul nevű támogatás, amit a magyar óvodába járó gyermekek szülei már ismernek.
Ez a magyar kormánynak az a segítsége, amellyel a családokat segíti abban, hogy a magyar iskolába íratott gyermekeknek a pluszköltségeit fedezni tudják.
A másik ilyen támogatási lehetőség, és itt körbeérünk, a Rákóczi Szövetség támogatása a beiratkozási program keretében, pl. az iskolakezdési támogatás, amelyet aztán az iskola elkezdése után, tehát szeptemberben kapnak meg a diákok, illetve a szülők pénzbeli támogatással és iskolatáskával együtt.
Elhangzott Rimaszombatban, 2026. március 21-én.
Molnár Beáta / Felvidék.ma
