Az elnökválasztási kampány során is nemzetiség szerint megosztották a választókat. A Szlovák Nemzeti Párt megkérdőjelezte, hogy a magyar választók szavazatai egyenértékűek lennének a szlovákokéval. Az állam vezetői és politikusai nem voltak képesek elítélni az SNS kampányát és elhatárolódni tőle, amely a politikai erkölcs egyik mélyre süllyedésének jele. A másik jel, hogy a kassai rendőrök romaellenes viselkedését azzal próbálják részben mentegetni, hogy tolvajokról és visszaeső bűnözőkről van szó. Ráadásul olyan esetben, ahol a rasszista szándék egyértelmű volt.
A demokratikus elit felelőssége abban van, hogy a forradalom óta eltelt húsz év alatt sem voltak képesek egyértelműen állást foglalni nemzetiségi kérdésben. A kisebbségek nem csak azért nem érzik magukat biztonságban, mert fenyegetést éreznek a másik nációtól , hanem leginkább azért, mivel nincsenek olyan intézmények és védelmi mechanizmusok, amelyek által hatékonyan tudnák érdekeiket érvényesíteni. Ezen eszközök hiányában viszont egyre kisebb az esélye, hogy a multikulturális társadalom meg tudjon valósulni. Ugyanakkor ha egy ország többségi nemzete saját kisebbségeivel sem tud megfelelő viszonyt ápolni, akkor más nemzetekkel Európában hogyan fog együttműködni, miközben ez az európai integráció egyik alapfeltétele lenne.
Az állam folyamatosan beavatkozik a Dél-Szlovákiában élő szlovákok érdekében. Ennek céljából kezdeményezték az államnyelvtörvény szigorítását is, hogy megmutassák, továbbra sem kívánják a kisebbség szempontjait figyelembe venni. Ugyanakkor a magyar és a roma kisebbség egyre rosszabb helyzetben érzi magát az országban, miközben csak ugyanazt akarják, mint a szlovákok:megőrizni nemzeti önazonosságukat, és az ország hasznos polgáraivá válni.
Felvidék Ma, MTI, VZS