Stanislav Becík szlovák földművelési miniszter bejelentette, nem egyezik bele, hogy Magyarország szűkítse a történelmi borvidék szlovákiai területét. Erről már tájékoztatták is a brüsszeli illetékeseket – jelentették be a Pozsonyban, adja hírül a Duna TV internetes honlapja. Az agrárminiszter élesen bírálta elődjét, Simon Zsoltot, aki 2004-ben megállapodott magyarországi kollégájával arról, hogy a tokaji borvidék országukban legfeljebb 564 hektár lehet.
A megállapodásra azért volt szükség, mert az unió, – Európában egyedüliként – határon átnyúló borvidéket védett le. Ilyenkor a nagyobb részt birtokoló ország jogszabályai érvényesek. Az Európai Unió Magyarországnak adta meg a tokaji névhasználatot, azzal a kitétellel, hogy rendezze a vitát Szlovákiával. Ez 2004-ben úgy tűnt, sikerült. Magyarország hozzájárult ugyanis ahhoz, hogy a Trianonban elcsatolt 3 tokaj-hegyaljai község 172 hektárnyi területe helyett, a szlovák oldalon 562-t vegyenek figyelembe. Az új szlovák kormány azonban most 908 hektár beszámítását követeli.
1924-ben létrejött egy kutatási hivatal, amely tudományos mérések alapján jelölte ki a 908 hektárt, amit az 1959-es szlovák bortörvényben el is fogadtak úgy, hogy egyáltalán nem arról van szó, hogy most megnőtt ez a terület. Mi pedig ragaszkodunk ehhez a 908 hektárhoz, mert ezen a vidéken ugyanolyan módszerrel ugyanolyan minőségű bort termelünk – jelentette ki Marieta Okenková, a Szlovák Mezőgazdasági Minisztérium külföldi koordinációs igazgatója.
Ügyeskedés?
Ha igaz az, amit Ön állított, hogy a minisztérium azt mondja, hogy 1959 előtt, akkor ez a melléklet miért nem 908 hektárról szól? – tette fel a kérdést Simon Zsolt, Szlovákia volt agrárminisztere.
A volt mezőgazdasági miniszter szerint, a Magyarországgal való megállapodáskor, légi felvételeket, sőt Mária Terézia korabeli telekkönyveket is figyelembe vettek. Amennyiben a tudományos kutatások alátámasztják a most követelt 908 hektár kijelölését, tárcája is ragaszkodott volna a terület bevonásához. Így Simon Zsolt inkább ügyeskedést sejt a dolgok mögött.
908 hektár bizonyítatlanul
Simon Zsolt azt mondta, sokszor kérte a munkatársait arra, hogy mutassanak be bármilyen olyan dokumentumot, kutatási eredményt, ami a 908 hektárt alátámasztja. Egyetlenegy esetben sem kapott ilyen bizonyítékot. A 908 hektár Szlovákiában 1996-ban került a törvénybe. Pont abban az időben, amikor HZDS-kormány volt hatalmon, pont akkor, amikor HZDS privatizálta a tokaji állami birtokot és pont akkor, amikor ezt a HZDS miniszter tudta megtenni. A politikusok ugyanis minden híresztelés ellenére sem ostobák, így jól tudják, hogy olcsón megszerzett földjük értékesebb, ha rajta az unió védte Tokaji cégér – mondta a volt miniszter. A 2004-es megállapodáskor Magyarországot ez nem érdekelte, az viszont annál inkább, hogy a határon túli magyar gazdák ne járjanak rosszul.
Magyarország nagyvonalú volt
Magyarország annak idején igen nagyvonalú volt, amikor ebben az ügyben, amiben eleve elzárkózhatott volna mindenféle együttműködéstől, az ottani gazdákra való tekintettel együttműködést ajánlott. Ehhez a feltételeket teljesítenie kell Szlovákiának. Egy: le kell határolni a területeket, kettő: át kell venni a jelenleg hatályos tokaji bor készítésére vonatkozó jogszabályokat – közölte Horváth Csaba, Tokaji Hegyközségi Tanács főtitkára.
Magyar szakértők szerint, amennyiben a szlovákok nem engednek a 908 hektárból, a náluk palackozott borokra nem kerülhet a tokaji vagy tokajská felirat. Az Európai Unió akkor ugyanis a névhasználat jogát kizárólag a Tokaj borvidék 90 százalékát birtokló Magyarországnak engedélyezi, amely ennek megsértése esetén a Hágai Bírósághoz fordul, fejezi be a névvitával foglalkozó írást a Duna TV portálja.
Felvidék Ma, Duna TV
