Szlovákia polgárait leginkább az érdekli, hogy mennyi pénz jut az országnak az Európai Unió strukturális alapjaiból,- derült ki abból a felmérésből, amelyet 1029 kiválasztott személy bevonásával a Focus közvélemény-kutató ügynökség készített március elején. A véleményüket beszélgetés keretében rögzítették az ügynökség munkatársai. A megkérdezetteknek választ kellett adniuk a EU-tagság előnyeivel és hátrányival kapcsolatban. További kérdések voltak az európai nyugdíjak, az iskolaügy, a szociális juttatások és a gazdaság. A beszélgetésekből az is kiderült, hogy a polgárok többet szeretnének tudni a szlovák európai parlamenti képviselők munkájáról. Kevés hír jelenik meg a tevékenységükkel kapcsolatban,- derült ki a nyilatkozatokból.
„Az embereket főleg az anyagiak érdeklik, ezt egy kicsit problémának tartom,” – nyilatkozta pénteken Andrea Escheková-Matisová, az Európai Komisszió képviseletének szlovákiai vezetője. Az EU mint, „fejőstehén” nem örök időre létezik majd –figyelmeztetett. „Ezek a támogatási alapok fokozatosan csökkenni fognak, ugyanúgy a szlovák gazdaságba fektetett pénzinjekciók,- magyarázta. Szerinte, ha ezek a támogatások megszűnnek, csak akkor tudjuk meg igazán, hogyan viszonyulnak Szlovákia állampolgárai az Európai Unióhoz. Csak akkor látszik majd meg az „európai szolidaritás” igazi foka, ha más régiókat kell majd a szlovák polgároknak támogatniuk. A felmérésből az is kiderült, hogy a szlovák állampolgárok „több Európát” szeretnének az iskolák tanterveiben és a közszolgálati televíziók műsoraiban. „Az európaiságra való nevelés rendszeresítése, kihívás számunkra,” – figyelmeztette az érintett intézményeket Oľga Gyarfášová, a pozsonyi Közügyek Intézete igazgatója. A felmérés egyik pozitívuma, hogy emelkedett azoknak a polgároknak a száma, akik már az Európai Unió polgárainak is érzik magukat.
Az Európai Parlament szlovákiai képviselői a médiákban jobban népszerűsíthetnék tevékenységüket, állítja a megkérdezettek negyede. Az elért felmérés-növekedés – az EP képviselőinek munkáját figyelők számának növekedése – a legnagyobb, az öt évvel ezelőtti véleménykutatáshoz mérten, épp 12 százalék. Ehhez nyilván hozzájárult az is, hogy már a megkérdezettek 58 százaléka érzi magát „európainak”. A beszélgetések egyik témája volt a közelgő európai parlamenti választásokon való részvétel.
A megkérdezett polgárok 23 százaléka azt válaszolta, hogy biztosan fog képviselőt választani, és csak 18 százaléka válaszolt úgy, hogy ő nem megy el választani. A biztos választók 19 százaléka azt nyilatkozta, hogy semmi sem befolyásolja az EU parlamenti választáson való határozott részvételét, míg a negyede szívesen venné, ha több információt kapna a médiákból a kampány során. „Az állampolgári kérés világos felhívás a politikusok, a jelenlegi EU- képviselők és intézmények felé. Szükséges elmagyarázni az embereknek miért fontos az európai képviselet, hogy felkeljenek a székeikből és elmenjenek választani,” – emelte ki a felmérés eredményének lényeget Gyarfášová. Megjegyezte még, hogy a politikusoknak nem szabadna rezignáltan nyilatkozgatni, hogy kevesen mennek majd választani, hanem, aktívabb kampánnyal tenni kell érte, hogy elmenjenek az urnákhoz.
Felvidék Ma, ddg
