A média kézbentartásáról foganatosított kormányzati felfogást, amelyet a köztársasági elnök is támogat, a szakemberek sokkolónak tartják. Gasparovič azon kijelentése, miszerint a kormánynak és a parlamentnek rendelkeznie kellene saját médiával, hogy annak álláspontját képviselje a közvélemény előtt, elfogadhatatlan a média képviselői szerint.
Minden európai országban biztosított a médiák függetlensége, épp a kormányok és az állam által, ami politikai fejlettségről tanúskodik. Ezt mindenütt máshol respektálják és betartják, nyilatkozta a Rádiózsurnál című műsornak Renata Schroeder, a világ újságírói szervezetének európai képviselője.
Az olyan próbálkozás, hogy féken tartsák és megregulázzák a médiát, nagyon veszélyes gondolat, és szemben áll minden európai hagyománnyal, az alapvető emberi és szabadságjogok gyakorlatával. „Sokkoló olyat hallani, hogy valaki hatalmi pozícióból akar uralkodni a közszolgálati médiák fölött. Az volt az érzésünk, hogy a 90-es évekkel lehullott minden sajtószabadsági béklyó, amelyet korábbról örököltek, miszerint mindenek fölött az állam áll. Arról beszélek, amikor az állam éber szemekkel felügyelte a médiákat. Most, amikor ezt újból feléledni látjuk önöknél Szlovákiában, az az érzésünk, hogy vissza akarnak térni az egykori módszerekhez, amit nagyon veszélyesnek tartunk. Ez abszolút szemben áll az európai hagyományokkal“, mondta nyomatékkal Renata Schroeder, a Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) európai igazgatója.
„Minden ország aláírta az emberi jogok európai konvencióját, amely elegendő és hiteles vállalás. Amint látjuk, ez kevés önöknél Szlovákiában, ami nehéz és felfoghatatlan precedensnek nevezhető. Úgy néz ki, hogy az OECD Európai Tanáccsal körbe kell járnunk az országokat, hogy nyomást gyakoroljunk a politikusokra“, fogalmazott tovább Schroeder. A megegyezés biztosítja a polgárok számára az információhoz jutást anélkül, hogy az állami szervek közbeavatkoznának. A körülmények fintora, hogy jelenleg Szlovákia elnököl az Európai Tanácsban.
„Egyébként Szlovákia nem áll egyedül ezzel a felfogással, a közép-kelet-európai országok többikében is jelentkeznek hasonló problémák, amikor a politikusok szeretnék felügyeletük alatt tartani a médiákat: hasonlóval találkoztunk már Romániától kezdve, Magyarországon keresztül, Ukrajnától egészen Csehországig, nyilatkozta Charles Fletcher médiaszakértő. – Olyan politikai generációik vannak a színtéren, amelyek hozzá voltak szokva ahhoz, hogy szükség esetén beavatkozzanak a média munkájába, folytatta.
Németországban a politikusok médiába való beavatkozását az alkotmány, Franciaországban törvény, Angliában törvény és a BBC kulturális tradíciója teszi lehetetlenné. „A nyilvánosság számára az a természetes, hogy a politikusok politizáljanak, az újságírók pedig írjanak“, fogalmazott Fletcher.
„Ez egy nagyon rossz ómen, hogy Fico kormányfő Gasparovič elnökkel támogatva olyan tagokat akar a médiatanácsba ültetni, akik pártszemszögből fognak szavazni a szakmai helyett,“ jegyezte meg Pavol Minárik, az ellenzéki kereszténydemokrata pártból. Szerinte nincs szükség semmilyen törvénymódosítására. „Egyszerűen tudomásul kell vennünk, hogy politikusként sem tehetünk meg mindent. Vannak dolgok, amelyek politika felettiek, ilyen a közszolgálat, ami politikai kulturáltságot igényel“, zárta Minárik.
D. Varga László, FelvidékMa
