A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége 25. Nyári Egyetemén, Rimaszombatban többek között Óvodai művelődési program címmel tartottak akkreditált képzést július 11-16-a között. Az óvodapedagógusok a július 6-án elfogadott új állami óvodai program szerkezetével, de azon túl a nevelő-oktató folyamat- és a helyi óvodai program tervezésével is foglalkoztak Szabó Edit óvodapedagógus vezetésével.
Szabó Edit a Selye János Egyetem mellett a Szenczi Molnár Albert Óvodában és a Szenczi Molnár Albert Gimnázium és Szakközépiskola óvodapedagógia- és nevelői szakán tanít. Idén megkapta a Szlovákiai Magyar Pedagógus Díjat a kiváló módszertani, nevelési, szakmai és tudományos eredményei elismeréseként. Módszertant oktató előadóként tehát gyakorló pedagógus is. Kutatási területe az óvodapedagógusok kompetenciáinak felmérése.
Óvodapedagógusok csoportja a II. Rákóczi Ferenc Nyári Egyetemen (Fotó: HE)
A rimaszombati csoportban is megtanulták, hogyan alkalmazhatók az óvodában az ismerkedési, interaktív játékok, tisztázták a szlovák-magyar szakterminológiát, melyben éppen a Szabó Edit által összeállított kézikönyv is segítségül szolgálhat. Szakirodalma a témának nincs. „Az Állami Pedagógiai Intézettől kaptunk egy ígéretet, hogy a kulcsfogalmakat majd kiadják, ami szükséges az állami programhoz. Ezt most várjuk” – tette hozzá Szabó Edit.
A csoportban logót alkottak, küldetés-nyilatkozatot fogalmaztak meg versben, projekthálókat készítettek. Énekeltek, szavaltak, dramatizáltak, táncoltak, videók segítségével kész programokkal is ismerkedtek, melyekből ötleteket merítettek például a karácsonyi, anyák napi vagy az óvodai búcsú-ünnepségekhez.
Hajnovics Gabriella, a Várgedei Óvoda óvónője (Fotó: HE)
A technikai eszközöket okosan kell használni
Szabó Edit hangsúlyozta, a programokat úgy kell megvalósítani, hogy a főszereplők a gyerekek legyenek. „Mindig teret kell adnunk a gyerekeknek, hogy ők alkossanak, s érezzék, hogy az az ő programjuk. A pedagógusnak az ösztönző-, partneri- és segítő-szerepet kell reprezentálnia” – mondta. Kérdésünkre, hogy az óvodák hogyan tudják felvenni a versenyt a technika fejlődésével, kifejtette, hogy mára már minden óvoda rendelkezik interaktív táblákkal, számítógépekkel.
„A pedagógusnak abban van a főszerepe, hogy szelektálni tudja, hogy az adott csoportban milyen technikai eszköz használható, s mennyi ideig engedi ezeket használni. Erre nagyon szépen ki lehet alakítani közösen a gyerekekkel a szabályokat, hogy az fejlesztő legyen a számukra. Az effektív pedagógiai munkához elsősorban azonban fel kell mérni az aktuális fejlettségi szintjüket” – magyarázta. Mint kifejtette, az elmaradott régiókban, a hátrányos helyzetű családokból jövő és sajátos nevelési igényű gyerekek esetében máshol kell kezdeni.
Megfelelően kell felmérni a fejlettségi szintet, s ahhoz alakítani az óvodai programot
„Elhangzott olyan példa is, amikor az óvónő mondta a gyereknek, hogy üljön asztalhoz, de nem tudta, mit kell tennie, mert otthon nincs asztal. Hiába várja el a pedagógus, ami másnak természetes, egy ilyen gyermeknél az is eredmény, ha megtanulja, hogy mire használjuk az asztalt. Tehát nem a gyermeket kell differenciálni, hanem a feladatokat. Hiába akarunk vele általános célt felállítani, ha nem képes arra a gyerek. Ugyanakkor arra is ügyelnünk kell, ha van köztük sokkal magasabb fejlettségi szintű gyermek, akkor számára is meg kell találni azt a területet, amiben ő is továbbfejlődhet. Nagyon ellene vagyok annak a kifejezésnek, hogy tanítsunk az óvodában. Meg kell teremtenünk a feltételeket ahhoz, hogy a gyermeknek lehetősége legyen tapasztalatot szerezni, amire építeni tud” – fejtette ki.
Óvodapedagógusok munka közben (Fotó: HE)
Mint elmondta, a helyi óvodai programokat már úgy kell kialakítani, hogy a helyzetfelmérést követően a helyi specifikumok abban megjelenjenek.
Az állami programok azt határozzák meg, hogy 3 év alatt hová kell eljutni. Sok esetben tapasztalhatjuk, hogy gondot jelent az óvodai férőhelyek száma, amit a helyi önkormányzatoknak kellene megoldaniuk. „Ahhoz, hogy a későbbiekben az iskolákban ne legyen ennyi probléma, mindenképpen óvodába kellene járniuk a gyerekeknek” – szögezte le.
Az óvodalátogatás viszont nem kötelező, s nincs arra sem kilátás, hogy legalább az utolsó évet előírják, pedig a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége is kezdeményezte már ezt. Akkor azt a választ kapták, hogy ellentmondana az emberi jogokban lefektetett néhány pontnak.
