A posta mögötti tér Rimaszombat szimbolikus helyszíne, itt állítanak emléket a város meghatározó személyiségeinek.
Ritkán gondolunk azokra az emberekre, akiknek a híre lehet, hogy túljut a város határain, de alapvetően odahaza élték le az életüket, s közösségük részeként és a javára munkálkodtak. Rimaszombat városának is sok ilyen személyisége van, akiknek a neve többnyire feledésbe merült. Ezen szeretne változtatni B. Kovács István gömörológus, aki megálmodta a rimaszombatiak emlékparkját.
„Az ötlet Fábry Szabolcstól, a rimaszombati múzeumalapító Fábry János ükunokájától, ifj. Fábry Zoltán unokájától eredeztethető. Úgy vélem, akik itt éltek, sokszor sokkal többet tettek ezért a közösségért, mint azok a jeles, érdemdús emberek, akik alkalmilag látogattak a városba vagy akár itt születtek, de aztán elkerültek. Ezzel az alapgondolattal a Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás még 2013-ban úgy határozott, hogy elkészíthetnénk egy olyan emlékművet, amellyel méltó emléket állítunk ezeknek az embereknek” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak B. Kovács István.
Hozzátette, a neveket úgy választották ki, hogy lehetőség szerint a helyi társadalom keresztmetszetét adják, így kerültek bele pedagógusok, mint Baksay István és Fábry János; lelkészek, mint Széman Endre és Pálóczi-Czinke István; művészek, mint Mátrai-Makovits Jenő, Tóth Béla, Miks Ferenc és Holéczy Miklós; politikusok, mint Törköly József és Kovács László egykori polgármester, aki a várost korszerűsítette, de helyet kapna Samarjayné Fekete Piroska is, aki 50 éven át volt a nőszövetség elnöknője, vagy Rábely Miklós nyomdász, aki a helyi sajtó megjelentetése terén végzett kiemelkedő munkát.
Az öt zöld-grupp helyén lesz az emlékpark
Természetesen felmerültek más személyiségek, de ezek állandósultak, mert tizenkettőben határozták meg a számukat, ám az új helyszínen, a posta melletti téren sokkal több hely jut a város történetének a képzőművészeti megjelenítésére, így újabb személyiségek is helyet kaphatnak majd. A központi emlékmű jelenítené meg a város múltját. E köré helyeznék el a mellszobrokat, s felállítanák a rimaszombati polgár és polgárasszony szobrát is, amelyben mindenki magát láthatja majd.
Az emlékpark megtervezésére Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművészt kérték fel. Melocco Miklós úgy kötődik Gömörhöz, hogy édesapját, ifj. Fábry Zoltán posztumusz ezredest egy láncon vezették az akasztófához 1951-ben. „Melocco Miklóst Fábry Szabolcs közvetítette számunkra. Tekintettel a kötődésre, ingyen és jó szívvel elkészítette az emlékpark koncepcióját, amit akkor a városi képviselő-testület el is fogadott” – tette hozzá B. Kovács.
Az átépítés alatt álló Tompa Mihály tér (Fotó: Homoly Erzsó)
Mint megtudtuk, az első elképzelés szerint a Tompa Mihály teret, a Tompa-szobor eredeti helyét választották, ahol még a kommunizmus alatt egy szökőkút épült. A projektet a magyar külügyminisztérium támogatta. A Műemlékvédelmi Hivatal azonban ott nem engedélyezte az építkezést azzal az indoklással, hogy a Tompa Mihály teret vissza kell állítani eredeti állapotába.
Ezért új helyszínt kerestek, a posta mögötti teret, ahol egyébként is hamarosan tereprendezést végeznek majd, mert körforgalmat építenek. A városi képviselő-testület szeptember 20-i ülésén döntött az újabb beadványról, s bár egyórás vita alakult ki, több szlovák képviselő nemzetiségi kérdéssé tette az ügyet, de megszavazták az új helyszínt.
B. Kovács István, az ötletgazda (Fotó: Homoly Erzsó)
A posta mögötti és melletti tér jelenleg rendezetlen, átmeneti állapotban van, a fő helyen most egy kőrakás van. „Felötlött bennem, hogy megint a „főrendező Urunk” szólt közbe, s jól tette, mint mindig, mert ez a hely az, amely valóban megfelel a rimaszombatiak emlékparkjának. Ugyanis itt van Rimaszombat két eredeti része, Szombathely és Istvánfalva találkozási pontja. Így szinte kínálja a lehetőséget, hogy itt egy olyan emlékparkot létesítsünk, amely a városnak egyfajta szimbolikus helye lesz” – fejtette ki a Felvidék.ma-nak B. Kovács István.
Az új koncepció már túlhalad a Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás hatáskörén, ezért B. Kovács István javasolni fogja Rimaszombat polgármesterének, hogy hozzanak létre emlékpark-előkészítő bizottságot. Az elképzelések szerint 2018-ra avathatnák fel a parkot.
„Rimaszombat a közhiedelemmel és az eddig tudományos vélekedésekkel ellentétben nem 1334-ben, hanem 1268-ban kapott városi jogokat István kalocsai érsektől, s ez a jog beépült és később is hatályos volt. Ennek 2018-ban lesz kerek évfordulója. Ekkorra a város jelenleg használatos hibás címerét, zászlaját is át lehet értékelni. S akkor úgy érezhetnénk, hogy tisztában vagyunk saját múltunkkal, s kialakítottuk azt a helyet, ahol az idelátogató is találkozhat a várossal” – összegezte B. Kovács István.
