Tusnádfürdői beszédében Tőkés László EP-képviselő – miután több példával is ecsetelte a magyarok hátrányos megkülönböztetését – azt mondta, hogy Erdélyben a magyar nyelvet is hivatalossá kell tenni.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a tusványosi tábor zárónapján elhangzott felszólalásában örömét fejezte ki, hogy e tábor húsz éves történetében először hivatalban lévő államfőt köszönthet.
Emlékeztette hallgatóságát, hogy Traian Basescu egyike volt azoknak a kevés számú román politikusoknak, akik felismerték, hogy a román nyelv tanulása sajátos oktatási módszert igényel a romániai magyar gyermekek számára. Felemlítette, hogy korábban Romániában semmibe vették a nyelvi jogokat.
A romániai rendszerváltás óta eltelt húsz év történéseit számba véve Tőkés elmondta: tagadhatatlanul vannak eredmények, de az ország messze elmarad az Európai Uniótól. Úgy vélte, hogy a román politikai életben még nem zajlott le a rendszerváltás. Az EP-képviselő ugyanakkor elismeréssel szólt arról, hogy Basescunak köszönhetően Románia elítélte a kommunizmus bűneit.
Bár üdvözölte Románia álláspontját a moldovaiak kettős állampolgárságával kapcsolatosan, azt a reményét is kifejezte, hogy ez nem jár majd a moldovaiak tömeges betelepítésével Székelyföldre. Szerinte fel kellene hagyni azzal, hogy a magyar többségű területekre a szükségesnél több fegyveres erőt vezényelnek. Kifogásolta az ortodox egyház terjeszkedését Székelyföldön, szerinte a görög-katolikusoknak is vissza kell adni templomaikat. Elpanaszolta a moldvai csángók „elnemzetietlenítését”, azt, hogy számukra éppen csak megtűrik a magyar nyelv oktatását.
Tőkés László azt is kifejtette, hogy az erdélyi magyarságnak a román állam által fenntartott magyar egyetemhez is joga van. Kérte az államfőt, hasson oda, hogy a román állam is finanszírozza a magyar állami támogatással létrehozott és fenntartott erdélyi magyar magánegyetemi hálózatot.
Az előadások elhangzása utáni kérdésekre válaszolva Traian Basescu kifejtette, hogy Romániában szavatolták már a nyelvi jogokat, bár bürokratikus akadályok még léteznek ezek érvényesítésében. „Szeretném, ha a magyarországi románok is hasonló nyelvi jogokkal rendelkeznének” – jegyezte meg az államfő.
Orbán Viktor ugyancsak kérdésekre válaszolva kifejtette: vannak olyan országok, ahol a román és a magyar kisebbségek érdekei egyaránt sérelmeket szenvedtek, ezek ellen szerinte Románia és Magyarország közösen léphet fel.
MTI, erdely.ma, Felvidék Ma
