A Magyarország és Szlovákia közötti feszültség csökkentéséért kezdeményezett munkatalálkozót Bajnai Gordon miniszterelnök szlovák partnerével. BalázsPéter külügyminiszter zárt ülésen tájékoztatja hétfőn a magyar-szlovák viszonyról az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságát. Ugyancsak hétfőn tart sajtótájékoztatót a szlovák államnyelvtörvény módosításának szeptember 1-jei hatálybalépésével kapcsolatban Peter Weiss, Szlovákia budapesti nagykövete.
Több fejlemény is tovább terhelte Magyarország és Szlovákia viszonyát az elmúlt időszakban.
A szlovák parlament június végén fogadta el az államnyelvtörvényt szigorító módosítást. A szeptember elsején hatályba lépő jogszabály egyebek mellett arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben pedig csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, akár ötezer eurós pénzbírsággal büntethetik.
Bajnai Gordon július elsején úgy nyilatkozott, hogy a törvény súlyosan árthat a szlovákiai magyaroknak és a magyar-szlovák kapcsolatoknak. Hozzátette, hogy az a két ország közötti alapszerződés és több nemzetközi szerződés betűjével és szellemével is több helyen ütközik. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott: át kell gondolni, hogy mikor van értelme a kétoldalú kormányfői találkozónak.
A törvénymódosítás ügyében Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője négypárti egyeztetést szervezett. A frakciók képviselői ja nyelvtörvény visszavonását kérő nyilatkozatot írtak alá.
Balázs Péter azt mondta, hogy a nemzetközi normák és szervezetek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács segíthetik a viták rendezését. Közölte: a magyar félirányadónak fogadja el az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, Knut Vollebaek állásfoglalását a szlovákiai nyelvtörvény ügyében.
Knut Vollebaek, aki Hágában külön-külön találkozott az ügyben magyar és szlovák szakértőkkel, arra mutatott rá, hogy a kisebbségi nyelvek használatát garantáló és szabályozó normákat is módosítani kellene, továbbá komplex kisebbségi törvényt kellene létrehozni.
Sólyom László hangsúlyozta, összeegyeztethetetlen a kisebbségeket védő nemzetközi törvényekkel és az Európai Unió értékrendjével a kisebbségi nyelvhasználat korlátozása Szlovákiában.
Augusztus 21-én meghiúsult Sólyom László szlovákiai látogatása, mivel a pozsonyi hatóságok megtagadták a belépést a magyar államfőtől, aki a révkomáromi Szent István-szobor avatásán vett volna részt. Robert Fico szlovák miniszterelnök aznap délután jelentette be a pozsonyi döntést. A köztársasági elnök a lépést példátlannak, a két szövetséges állam viszonyában megmagyarázhatatlannak és kimenthetetlennek nevezte.
A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) korábban közölte, hogy Sólyom László még június 19-én jelezte Peter Weiss szlovák nagykövetnek: meghívták a szoboraavató ünnepségre, s ezt elfogadta.
A magyar államfő tervezett révkomáromi látogatásával kapcsolatban a szlovák kormány két nappal a látogatás előtt jelezte fenntartásait. Sérelmezte többi között a szlovák államnyelvtörvény módosításával szembeni magyar fellépést, s kifogásolta, hogy az út időpontját „érzéketlenül” választották meg. Augusztus 21-én volt 41 éve, hogy a Varsói Szerződés öt tagállamának csapatai – köztük a magyar katonák is – bevonultak Csehszlovákiába, hogy véget vessenek a prágai tavaszként ismert reformfolyamatnak. Fico továbbá azt mondta, a pozsonyi magyar nagykövetség csak augusztus 13-án közölte levélben a szlovák külüggyel, hogy Sólyom részt vesz a szoboravatáson.
Kumin Ferenc, a KEH főosztályvezetője az incidensről azt mondta: a sértés miatt Magyarországnak elégtételt kell kapnia. Marek Trubac szlovák elnöki szóvivő azt nyilatkozta: „Ivan Gašparovič elnök úr nem lát okot arra, miért kellene a szlovák félnek bocsánatot kérnie”. Kumin felvetését ugyanakkor, miszerint Sólyom és Gašparovič a visegrádi négyek államfőinek két hét múlva Lengyelországban tartandó találkozóján megvitatnák a magyar-szlovák kapcsolatokat is, Pozsony kedvezően fogadta.
A Külügyminisztérium is példátlannak nevezte az államfő kitiltását. Balázs Péter közölte, a tárca tájékoztatni akarja a szélesebb nemzetközi közvéleményt és az EU tagállamait. Az ügyben a Külügyminisztériumba kérették Szlovákia budapesti nagykövetét, továbbá Balázs Péter tájékoztatta az uniós országok Budapestre akkreditált nagyköveteit.
Az Európai Bizottság közben azt tudatta, hogy a magyar-szlovák diplomáciai incidenst olyan kétoldalú ügynek tekintik, amelyben a testület semmilyen formában nem érintett.
A kormányszóvivői iroda pénteken közölte, hogy Bajnai Gordon egyeztetést kezdeményez Robert Ficóval a két ország közötti feszültség csökkentéséért. A találkozóra – megfelelő előkészületeket követően – még szeptember első felében sor kerülhet. Bajnai reményét fejezte ki, hogy a szeptember 1-jén életbe lépő, az európai alapértékekkel ellentétes nyelvtörvény ügyében sikerül jobb belátásra bírni a szlovák felet.
A magyar egyeztetési kezdeményezésre a pozsonyi kormányszóvivő úgy válaszolt, hogy Robert Fico kész bárhol és bármikor találkozni magyar partnerével, és kész megvitatni vele bármiféle témát.
A találkozó helyszínéről és napirendjéről is egyeztet Balázs Péter és Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter vasárnap a szlovéniai Bledben, ahol egy gazdasági és geopolitikai fórumon vesznek részt.
Szerdán Budapesten egy támadó Molotov-koktélokat dobott a szlovák nagykövetség épületére. A pozsonyi külügyminisztérium a támadás miatt nyugtalanságának adott hangot, de azt egyedi bűncselekménynek minősítette. (mti)
