A Magyar Asszonyok Érdekszövetségének négytagú „küldöttsége”, Budapestről Ékes Ilona, Gajdos Erzsébet, Kunszabó Anna és a felvidéki Pogány Erzsébet szeptember 19-20-án Lengyelországban jártak, a szlovák – lengyel – ukrán hármas határ által övezett területen, amelynek központja Rzeszów. Az alábbiakban beszámoló olvasható a tanulmányúton szerzett tapasztalatokról:
„Molnár Imrének, Magyarország varsói nagykövetsége munkatársának köszönhetjük a gazdag és tanulságos programot, melynek során a szejm, a lengyel parlament több képviselőjével, munkatársával, polgármesterrel és különböző szociális intézmény vezetőivel és egy sokrétű tevékenységet folytató alapítvány képviselőivel vettük fel a kapcsolatot.
Ékes Ilonának, a Fidesz parlamenti képviselőjének tárgyalópartnere elsősorban Kazimierz Golojuch, a szejm Európai Uniós bizottságának tagja volt, akivel egyetértettek abban, hogy szükség van a keresztény szellemiségű képviselők, pártok összefogására és politikai együttműködésére az Európai Unióban,
A lengyel barátainkkal való találkozás első helyszíne Lancut városa volt, ahol egy gyönyörű kastélymúzeum kertjében , munkaebéd keretében ismerkedtünk meg a vendéglátóinkkal.
Szakítottunk időt a Potocki család hagyatékát őrző lancuti kastélymúzeum megtekintésére is.
Ezután a II. János Pál nevét viselő, az ifjúság megsegítésére létrehozott „Wzrastanie” alapítvány tevékenységével ismerkedtünk, az alapítvány által működtetett intézményekbe látogattunk el.
Az alapítványt 1991-ben hozták létre, jelenleg gyermekotthonokat, sérült fiataloknak napközi otthont, hajléktalan-szállót működtetnek. A szociális tevékenységet áthatja mély hitük, bensőséges ragaszkodásuk a kereszténység eszméjéhez, a katolikus vallás tanításaihoz.
Ezt tapasztaltuk mindvégig, vendéglátóink kíséretében tett körutunk folyamán. Az alapítvány lelke, Ján Bury önmagáról a bemutatkozáskor csak annyit mondott, a legfontosabb tisztsége, hogy ő 30 gyermek nagyapja. A fokozottan hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok gondozása mellett parlamenti képviselői teendőit is ellátja, emellett felügyeli az alapítvány működését, az intézmények életét szemmel láthatóan a szívügyének tekinti. A szociális tevékenységet feleségével közösen indította el, sajnos egy évvel ezelőtt Ján Bury megözvegyült, de a reá bízott gyermekek nevelését folytatja, szeretettel emlékezve felesége önfeláldozó személyiségére, a közös munkájuk sikeréből merít erőt, és abból, hogy a gyermekektől naponta kap visszajelzést, önzetlen gyermeki szeretetet.
Elsőként Kanczuga község Lopuszka Mala részében egy gyermekotthont látogattunk meg, ahol 30 különböző korú, problémás családokból kiemelt gyermek él egy nagyon átgondolt, sajátságos program szerint, családias körülmények közt. Olyan gyermekekről van szó, akiknek szülei nem képesek gondoskodni családjukról, leggyakrabban az alkoholizmus, a szenvedélybetegségek elhatalmasodása miatt. Az itt lakó gyermekeket Jan Bury mind unokájának tekinti, velük egy házban lakik, a felügyelőkkel együtt részt vesz mindennapi életükben.
Büszkén mutatta, hogy a festői környezetben lévő kúria impozáns látványa hogyan tükröződik vissza a parkban lévő tó vizében, a tó felett pedig kis szigeten gyönyörű szobor, Mária a karján ülő gyermekkel.
Emellett az alapítvány egy további gyermekotthont működtet Dynowie-ban, és a gyermekotthonból kikerülő fiatalok sorsát figyelemmel kísérik, 10 olyan lakás áll a rendelkezésre a környéken, ahol az önálló életre megérett fiatalok lakhatnak, munkába állhatnak, családot alapíthatnak.
Lipnikben nyári táborozásra, továbbképzésekre, alkotótáborokra alkalmas kastélyt újítottak fel, itt volt a mi éjszakai szállásunk is. A választékosan berendezett, impozáns épületben és a körülötte lévő parkerdőben minden igényt kielégítő kikapcsolódásra van lehetőség.
Przeworskban a környék mentálisan vagy fizikailag sérült fiataljainak létesítettek napközit, 14-40 év közötti rászorultaknak teremtettek olyan körülményeket, ahol a fiatalok képességeiknek megfelelően különböző foglalkozásokban vesznek részt, gazdagon berendezett asztalos-, fazekasműhely, varroda áll rendelkezésre, kézműves szakkör működik, színjátszó-csoportot alakítottak, képzőművészettel, rajzolással, festéssel, agyagozással foglalkozhatnak. Mindezt tanítók, szakelőadók és orvos felügyelete mellett. A rászoruló fiatalokat minden nap beszállítják az intézménybe és az egész napos foglalkozás végén hazaviszik őket családjukhoz.
Vendéglátóink késő estig, másnap pedig már kora reggel megragadták az alkalmat, hogy a lehető legtöbb információt átadjanak nekünk a Lengyelországban már kipróbált, bevált módszerekről.
Kértek bennünket, segítsünk együttműködő partnert találni Magyarországon és Szlovákiában, olyan civil szervezetet, alapítványt, amelyik hasonló tevékenységet folytat és fontosnak tartja a tapasztalat-cserét, a közös programok megvalósítását.
A lengyelországi vendégeskedésünk másnap szentmisével zárult, ezután indultunk el a mintegy hét órás autóútra Budapest felé.
A nagy távolság és rövid idő ellenére a program keretében szerzett élmények mély nyomot hagytak bennünk, és készen állunk arra, hogy lengyelországi barátaink részére a novemberi magyarországi látogatást előkészítsük, hiszen immár az együttműködés alapjait letettük a Rzesów környékén tett első bemutatkozó utunk alkalmával.”
Pogány Erzsébet
Forrás: www.asszonyszovetseg.hu
