Délelőtt Áder János köztársasági elnök jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett vonták fel Magyarország nemzeti lobogóját Budapesten a Kossuth Lajos téren, ezzel kezdetét vették az állami ünnepségek az 1848-as forradalom évfordulóján. A Múzeumkertben Tarlós István főpolgármester, majd Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke mondott ünnepi beszédet.
A nemzeti lobogó felvonásával kezdődött meg az ünnepség
A lobogót a Kossuth téren a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység. Az ünnepi ceremónián Áder János mellett részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Simicskó István honvédelmi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Benkő Tibor vezérkari főnök és Papp Károly országos rendőrfőkapitány. Ott voltak továbbá az állami és katonai szervezetek és a diplomáciai testület képviselői is. Ezt követően ünnepi menet indult a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, ahol a díszünnepséget tartották.
Tarlós: Adj magyarságot a magyarnak
Tarlós István, Budapest főpolgármestere az 1848-as forradalom és szabadságharc emblematikus helyszínén mondta el ünnepi beszédét, melyben külön köszöntötte a megemlékezésen jelen lévő lengyeleket, emlékeztetve a lengyelek fontos szerepére szabadságharcunkban. Tarlós az összefogás élményére hívta fel a figyelmet, amely a 48-as forradalom során össznemzeti élménnyé vált, s ma is jó lenne ezt megélni.
A magyarságnak ma is keményen meg kell küzdenie céljaiért, álmaiért, érdekei képviseletéért – fogalmazott a főpolgármester, hozzátéve: „a márciusi forradalom üzenete, hogy mi, magyarok továbbra sem engedünk a ’48-ból, nem hagyjuk, hogy nemzetünk érdekeit mások fogalmazzák meg helyettünk”. Jó volna, ha egymásra figyelnénk, és nem a különböző megfelelési kényszerek nyomása alatt telnének napjaink – tette hozzá.
„Le kell győznünk a hangos kevesek által hangoztatott kishitűséget, a külső érdekeket képviselő, idegenek által épített, Petőfi, Arany, Jókai, Németh László értékeivel összeegyeztethetetlen hamis prófétákat” – mondta el ünnepi beszédében Tarlós István.
Orbán: minden nemzet úgy ünnepel, ahogyan a jelleme adja
Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszéde kezdetén a világ magyarsága mellett szintén kiemelten köszöntötte a jelen lévő lengyeleket: „Szívből üdvözlöm Lengyelországból érkezett barátainkat. Fontos nekünk, hogy mint 48-ban itt voltak és ma is itt vannak velünk.”
„Minden nemzet úgy ünnepel, ahogyan jelleme adja. Van, aki fesztivált rendez és van, aki partit ad. A mi tavaszköszöntő ünnepünket körüllengi valami derűs komolyság” – folytatta beszédét a kormányfő, aki szerint ez a mi képünk, divatos szóval „szelfink” győzelmet mutat. A magyarság ugyanis nem egy csatában gondolkodik: akik e csatákat megnyerték ellenünk – lásd a birodalmakat, mint a mongolok, törökök, szovjetek – azok ma már rég nem léteznek.
Mi pedig „itt vagyunk a Kárpát-medencében mindenki akarata ellenére.
Itt vagyunk, és azokat a bátrakat ünnepeljük, akik nélkül ma nem lennénk itt”
– mondta Orbán Viktor. 1848-ról mint iránytűről, belső mércéről szólt, amely megmutatta nekünk, „ki a hű, ki a bátor, de azt is, mi az országépítés, vagy a rombolás, az álomgyilkolás”.
A miniszterelnök párhuzamot vont a 48-as forradalmak – mely során a nemzetek fellázadtak a birodalmak ellen – és a jelen történései között. „A nemzetek most is fellázadtak, a brüsszeli bürokrácia és a nemzetközi pénztőke ellen. Először az angolok, majd az amerikaiak, és most jönnek az európaiak is” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint Brüsszelt meg kell állítanunk, határainkat meg kell védenünk, a betelepítést pedig meg kell akadályoznunk. Hogy ezt megtehessük, a kormányzati felelősséget a nemzeti erők kezében kell tartanunk – szögezte le Orbán Viktor.
Az ünnepi műsor méltóságát – a tavaly októberi nemzeti ünnepen történtekhez hasonlóan – idén is sípolással keltett hangzavarral próbálta megzavarni az összesereglett söpredék. Orbán Viktor nekik is üzent: a miniszterelnök szerint akár legyinthetnénk is rájuk, mondván, „bolond lyukból bolond szél fúj” (e kijelentése nagy derültséget váltott ki az ünneplő tömegben), de Orbán szerint ezt ne tegyük, a sokaság ugyanis kötelez. Vagyis „nem a pártocskák lökdösődésében, hanem a nemzetépítés horizontján kell helytállnunk.”
Az RMDSZ törvénytervezetben kéri március 15. hivatalos ünneppé nyilvánítását Romániában
Március 15. hivatalos ünneppé nyilvánításáról terjesztett törvénytervezetet szerdán a
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a román parlament elé, a javaslat elfogadása esetén az országban élő magyar közösség tagjai munkaszüneti napot igényelhetnének munkaadójuktól az ünnepen.
„Március 15. a romániai magyar közösség számára örök értékű üzenettel bír. Ez a mi kisebbségi jogainkért és szabadságunkért vívott örökös küzdelmünk szimbóluma. Éppen ezért azt akarjuk, hogy az állam hivatalosan is ismerje el nemzeti ünnepünket. Legyen március 15. hivatalosan is minden magyar ünnepe!” – idézte Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét a szövetség hírlevele. A törvénytervezet, amely a romániai magyar közösség ünnepévé nyilvánítaná március 15-ét, lehetővé tenné a magyarlakta települések és megyék önkormányzatai és intézményei számára, hogy ünnepségeket szervezzenek ezen a napon és ezek költségét az általuk kezelt költségvetésből fedezzék. A romániai munkáltatóknak kérésre szabadnapot kellene biztosítaniuk március 15-én magyar alkalmazottaik számára, a magyarság ünnepéről pedig különkiadásokban számolhatna be a román közszolgálati televízió és rádió. A szövetség képviselőházi és szenátusi frakciója által aláírt törvénytervezetet szerda reggel iktatták a bukaresti parlamentben.
(Forrás: MTI, hirado.hu, origo)