A Szent László élete, kultusza és szellemi öröksége című kiállítás Budapesten a Magyarság Házában a hadvezért, a törvényhozót, az egyházépítő uralkodót és utókorra gyakorolt hatását egyaránt bemutatja a Szent László-év keretében csütörtökön megnyílt kiállításon.
„Szent László országépítő és államunk határait a nomád inváziótól megvédő vezetőként írta be magát történelmünkbe. Királyi hatalmával mindvégig a haza ügyét szolgálta. Egyházépítésével és személyes példájával vész a múltba a pogánylázadások kora. Szent Lászlóval válik valósággá államalapító István királyunk álma: a keresztény Magyarország. A Kárpát-medence hegykoszorúinak láncai ekkor forrnak végleg össze a magyar történelemmel” – mondta Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, aki bevezetőjében arra is felhívta a figyelmet, hogy László királyban egyszerre lát „emberközeli szentet” és egy „örök értéket közvetítő karizmatikus hőst”.
A kiállítás (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
A nemzetpolitikai államtitkárság tavaly hirdette meg a 2017-es Szent László-évet, a lovagkirály trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. évfordulója kapcsán. A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár rámutatott arra is, hogy a Szent Lászlóhoz fűződő rendezvények nyomán „cselekvő erők bontakoztak ki Kárpát-medence-szerte az egyházban, a civil szférában, a kulturális életben és az oktatás terén is”. Nagyvárad, Győr, Gyulafehérvár, Munkács, Zamárdi, Révkomárom, Gombos, Szépvíz, Gömör és Székelyföld csak néhány példa arra, ahol a Szent László-év eseményei már elindultak. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a lovagkirály személye és életműve a magyarságon túl Közép-Európa népeit is összeköti. A Szent László-freskókról készült kiállítást az elmúlt hónapokban Lengyelországban és Zágrábban is bemutatták, amelyet mind a lengyel, mind a horvát köztársasági elnök megtekintett – hallhattuk Szilágyi Pétertől.
Szilágyi Péter helyettes államtitkár nyitotta meg a kiállítást (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
Mindezt vándorkiállítások és diákversenyek, konferenciák és előadások, kiadványok és dokumentumfilmek, zarándoklat és rockopera, ünnepi rendezvények és szertartások sora fogja követni a Szent László-évben. Pénteken kezdődik meg a Kárpát-medencei Szent László tanulmányi verseny elődöntőinek sorozata a felvidéki Nagyszelmencen, amellyel a gyermekek körében is elindulnak a programok – hallottuk Szilágyi Pétertől.
Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója azt emelte ki, hogy a Szent László-évnek köszönhetően Magyarországon és szerte Európában– várhatóan az előző évekhez hasonlóan – a 2017-es esztendő is olyan lesz, amely magyarok tízezreit mozgatja meg, hogy megismerjék a lovagkirály örökségét.
Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
Gaal Gergely, a Szent László-év tanácsadó testületének elnöke hozzátette: a magyarság történelmének kiemelkedő korszaka volt az Árpád-kor, melynek legnagyobb uralkodói nemcsak országépítő lendületükkel, hanem keresztényi lelkületükkel is a magyarságot szolgálták, ráadásul a világ uralkodói dinasztiái közül az Árpádok adták a legtöbb szentet.
Gaal Gergely, a Szent László-év tanácsadó testületének elnöke (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
Ezt követően a közönség megtekintette a történelmi tablókból álló kiállítást, amely egészen június végéig lesz látható a Magyarság Házában, de Magyarország és a Kárpát-medence több pontján is bemutatják. Júniusban kerül sor ugyanis Nagyváradon a diákvetélkedő-sorozat zárórendezvényére, hiszen péntektől kezdődően tucatnyi tanulmányi verseny valósul meg – egy hét múlva például Szatmárnémetiben, amelynek a megnyitásán Szilágyi Péter is jelen lesz. Ezeket középdöntők és döntők követik, majd júniusban Nagyváradon lesz a döntő. A cél az, hogy kifejezetten Szent László tevékenységére helyezzék a hangsúlyt, hogy a diákok jobban megismerjék, mit tett az uralkodó a magyarságért. Mindezzel kapcsolatban kérdeztük a nemzetpolitikáért felelős államtitkár-helyettest.
Beszélgetés a megnyitó után: Szilágyi Péter és Lomnici Zoltán (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
Példa nélküli, hogy ilyen régi időszakból választottak volna történelmi személyiséget. Mi volt az oka?
Tavaly Márton Áron-évet hirdettünk meg, aki jóval kézzelfoghatóbb személyiség volt, hiszen sokan még életében találkoztak vele. Szent László esetében nem a kor számított igazán, hanem az, hogy egyaránt példa lehet nemcsak a Kárpát-medence, hanem a diaszpóra magyarsága számára is, ráadásul a közép-európaiságot is jól meg tudja mutatni, hiszen László királyunk mind Horvátországban, mind Lengyelországban ismert volt és példát mutatott nemcsak a magyaroknak, hanem más nemzeti közösségeknek is. Nagyon fontos az is, hogy halála után száz évvel már szentté avatták, de lovagkirályként tisztelték. Számtalan krónikában megjelenítették az életét és rengeteg csatajelenetben szerepel. Hadakozott, és személyesen mutatott példát nemcsak a katonáknak, hanem az egyházi embereknek is, hiszen például a zágrábi püspökséget ő alapította. A horvátok és a lengyelek is örömmel fogadták – vagyis nemcsak mi érezzük fontosnak, hanem mások is.
