(FRISSÍTVE!) Június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának 97. évfordulóján – amely nap 2010 óta egyben a nemzeti összetartozás napja is – Felvidék-szerte tartottak megemlékezéseket az országcsonkításra, nemzetünk legnagyobb tragédiájára emlékező magyarok.
A nemzeti összetartozás napja Füleken és Losoncon
Tavaly a nemzeti összetartozás napján a Salgótarjáni Református Egyház meghívására a losonci és füleki testvéregyházak képviselői emlékező istentiszteleten vettek részt a salgótarjáni református templomban. Az idén, a pünkösd vasárnapra eső évfordulós megemlékezésre a füleki református templomban került sor, ahol 28 salgótarjáni vendéggel együtt fülekiek és losonciak emlékeztek történelmünk gyásznapjára.
Fotó: Böszörményi István/Felvidék.ma
Az ünnepi istentiszteletet bevezető beszédében Miklós István a losonci és füleki gyülekezet lelkésze emlékezett – emlékeztetett a trianoni békeszerződés aláírására és annak tragikus következményeire. Juhász Gyula Trianon-versére utalva arra hívta fel a templomot megtöltő hívek figyelmét, hogy nem elég emlékezni 1920. június 4-ére, de bizony beszélni is kell a magyarokat ért becstelenségről.
Németh Judit salgótarjáni lelkész prédikációjának alapigéje Péter apostol I. levele 5. részének 7. verse volt: „Minden gondotokat őrá vessétek, mert neki gondja van reátok.” A nógrádi református szigetek – Salgótarján, Fülek, Losonc – kis közösségeinek örvendetesen alakuló együttműködésével kapcsolatban azt hangsúlyozta a lelkésznő, hogy „nem mondhatunk le egymásról.” A salgótarjáni reformátusok kórusának éneke tette emlékezetessé az ünnepi alkalmat, melyet a füleki gyülekezeti tagok által készített szeretetvendégség tett teljessé.
Ezt követően a vendégek autókaravánja Losoncra indult, ahol megtekintették a református templomot, megismerkedtek annak viszontagságos történetével, körülnéztek a történelmi városközpontban és megkoszorúzták Kármán József emlékművét a ref. templom kertjében. (Böszörményi István)
Komáromban fáklyás felvonulással emlékeztek – Georg Spöttle mondott beszédet
Pünkösd vasárnapján harangzúgás és Korpás Réka énekhangja kísérte Komárom városa kettészakadásának és a trianoni békediktátum aláírásának 97. évfordulóját. A református parókia udvarán összegyűlt megemlékezőknek Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő mondott beszédet az istentiszteletet követően. A vegyes házasságban született Spöttle (édesanyja német – az ő nevét viseli, édesapja pedig marosvásárhelyi magyar) a Bundeswehrnél, valamint a Német Szövetségi Nyomozó Hivatalnál eltöltött szolgálatot követően ma már nyugalmazott hadnagy, akit leginkább a magyar televízió képernyőjéről ismerhetünk, mint a terrorizmus szakértőjét, elemzőjét.
Spöttle azzal kezdte beszédét, hogy a trianoni tragédia mit sem vesztett aktualitásából. Szerinte az egyezmény csak fizikailag választotta el egymástól a magyar nemzetet, de szívben, lélekben sosem. „Mi, magyarok hűségesek vagyunk a nemzethez, a más határokon belül élő magyarokhoz, a nyelvhez és a keresztény kultúránkhoz” – mondta.
„Mi, akik nem feledtük el a gyökereinket és magyar testvéreinket, akiktől a háború és a politika elszakított, most a nemzet gerincét alkotjuk, bármely országban is élünk” – fogalmazott. Megemlítette, sok fiatalnak Trianon ma már csak tananyag, vagy érettségi tétel, ám ha Magyarország határain túl találkoznak magyarokkal, megérinti őket a határokat nem ismerő „összmagyar érzés”. Példaként párját említette, aki erdélyi útján tapasztalta meg, mekkora nemzet vagyunk: 12 órás vonatozás után még mindig magyarul beszéltek az emberek.
Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A biztonságpolitikai szakértő szerint most nagyobb veszély fenyeget minket, mint Trianonkor. „Nemcsak az ország területére jelent fenyegetést, hanem nemzetünk jövőjére és keresztény kultúránkra is” – mondta Spöttle. Véleménye szerint a brüsszeli bürokraták és a magyar származású amerikai üzletember, Soros György ármánykodásának az a célja, hogy „hazánkban nem ismert, idegen ideológiában, vallásban szocializálódott, más értékrendet képviselő népcsoportokat betelepítsen“. Beszédében úgy fogalmazott, ezek olyan nemzetek fiai, akik az elmúlt 60 évben nem tudtak és nem is akartak Európába beilleszkedni.
Spöttle emlékeztetett, ezekben a városokban tisztázatlan múltú és személyazonosságú emberek követték el a terrortámadásokat. „Nemcsak az országokat akarják elvenni, de mindent, ami nemzeti. Mindent, ami a magyarságunkat jelenti“ – foglalta össze Spöttle, aki úgy gondolja, a terroristák követelik, hogy mondjunk le az értékeinkről, áldozzuk fel nemzeti öntudatunkat, keresztény hitünket és mindezt a migránsok érdekében.
„Mi magyarok, bárhol éljünk, ezt nem akarjuk, és nem fogjuk tűrni.
Egy Trianon elég volt nekünk”
– mondta beszédében. Spöttle háláját fejezte ki a magyar kormánynak, amiért az harcol, hogy a magyar nemzet még erősebb és még összetartóbb legyen. „Dolgozunk azon, hogy minden magyar megértse, a kerítés nem kirekeszt, hanem véd. Minket, magyarokat és minden európait”. Spöttle abbéli reményének adott hangot Komáromban, hogy egyszer majd büszkén valljuk: mi vagyunk Európa szíve, Európa védőbástyája – akár az elmúlt évszázadokban.
A komáromi megemlékezők (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
„A mai nap nem a széthullásról, de az összetartozásról szól. A szeretetről, ami határokon át ível, ami megmutatja, miért is csodálatos magyarnak lenni“ – fejezte be ünnepi beszédét a biztonság-politikai szakember. Ezt követően a Kárpát-medencében egyedülálló módon, 97 fáklyát gyújtottak meg a szervezők (Te Ügyed Kör = TÜKÖR), és csendes sétával elindult a tömeg a belvároson át, a trianoni határon, hogy Dél-Komáromban, a városrészek összetartozását jelképező Turul-emlékműnél koszorúzzon. (SZE)
A Szentlélek összekapcsolja nemzetünket
Léván a pünkösdhétfői istentisztelet részeként emlékeztek meg a nemzeti összetartozás napjáról. Június 5-én többek között a lévai magyar szervezetek, intézmények, iskolák, és a testvérgyülekezet képviselőivel telt meg a megemlékezésnek helyet adó lévai református templom.
Ünnepi istentisztelet a református templomban (Fotó Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az ünnepi istentisztelet kezdetén Nt. Kassai Gyula, a lévai gyülekezet lelkipásztora, a Barsi Egyházmegye esperese kifejtette: „Idén az emléknap egybeesik a pünkösd ünnepével. A Szentlélek az, ami összetart, összekapcsol bennünket, a nemzetünket, a magyar közösségeket.” Az istentiszteleten Nt. Szalkay László szigetszentmiklósi református lelkész hirdette az igét. Igehirdetésében a pünkösdi történetet elevenítette fel, tanúságtétellel kiegészítve, nem feledkezve meg modern világunk problémáiról sem. Mint mondotta, ebben nyújt segítséget Isten, s a mi jövőnk azon múlik, vajon meghalljuk-e Isten szavát, üzenetét – hangzott el a református templomban.
Nt. Kassai Gyula, a Barsi Református Egyházmegye esperese és Nt. Szalkay László, szigetszentmiklósi lelkész az emlékmű előtt (Fotó Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az ünnepi istentisztelet végén a lévai magyar tanintézmények, a Juhász Gyula Alapiskola és a Czeglédi Péter Református Gimnázium diákjai mutatták be ünnepi megemlékező műsorukat.
A nemzeti összetartozás napja alkalmából Nt. Kassai Gyula elmondta: „Az emléknapon a veszteségeinkre emlékezünk, egyúttal a reménységeinket is kifejezzük, az összetartozás üzenete arra ösztönöz bennünket, hogy higgyünk Isten erejében, s ezáltal higgyünk önmagunkban. Ki kell állnunk a hitünkért, felekezetünkért, vallásunkért és a nemzetünkért.” Az ünnepi műsort követően a templom előtti téren a gályarabok 2016-ban leleplezett emléktáblájánál helyezték el a jelenlévők az emlékezés virágait. (PP)
Megemlékezők a lévai református templom előtt (Fotó Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Trianont ünnepelni bűn, de gyászolni hiábavalóság
Somorján a Via Nova ICS és a Csemadok somorjai alapszervezete szervezett megemlékezést. A rendezvénysorozat 2017. június 4-én istentisztelettel vette kezdetét a református templomban, majd 19:00 órakor megemlékezéssel folytatódott a Fő téri Mária Mennybemenetele-szoborcsoportnál. A rendezvény szónoka, Gubík László, a Via Nova ICS elnöke úgy fogalmazott: Trianont ünnepelni bűn, de gyászolni hiábavalóság. „Június negyedike a magyar történelem leggyászosabb napja. Ezt az évfordulót, bármilyen hihetetlenül is hangzik elsőre, óvni kell. Óvni kell gondolatainkat egyrészt az ősmagyar átok elhatalmasodásától, másrészt a pótcselekvések felett érzett elégedettség kényelmétől is” – mondta.
Fotók: Csicsay Andrea
A megemlékezésen a Kis Csali, a Cimbora Népdalkör, Németh Enikő és Csicsay Viki is fellépett; György András, Fördős Jana, valamint Bodó Zoltán személyében tiszteletüket tették a somorjai történelmi egyházak képviselői is. A rendezvénysorozat ma 18:00 órakor szentmisével zárul a nemzeti összetartozás megerősítéséért a Nagyboldogasszony plébániatemplomban.
A Rozsnyói járásban első alkalommal szervezték meg a nemzeti összetartozás napját
A Szövetség a Közös Célokért rozsnyói területi irodájának, valamint a Borostyán és a Kincskereső néptáncegyütteseket működtető polgári társulások szervezésében Krasznahorkaváralján került sor a megemlékező ünnepségre, amely az Arany János-emlékév jegyében is zajlott.
Bitay Levente, Magyarország kassai konzulja, a koszorúzási ünnepség szónoka a rendezvényen elmondta: „Az első világháborút lezáró békeszerződés aláírásának napja előtt találkozunk itt, Krasznahorkaváralján, mely a Kárpát-medencei történelmünk egyik fontos színhelye” – kezdte beszédét. Szónoklatában Trianonnal kapcsolatosan elmondta, hogy „a magyarság sorsa minden részen máshogyan alakult, azonban egy közös tulajdonságot emelhetünk ki az ezt követő időszakra vonatkozóan, méghozzá azt, hogy a magyar közösségek jogvesztetté váltak, és a mai napig nemzeti nyelvünk és szimbólumaink használatáért, illetve azok használatának elfogadásáért küzdenek.“
Bitay Levente, Magyarország kassai konzulja (Fotó: Beke Beáta/Felvidék.ma)
Beszédében kitért arra, hogy az első világháború következményei javarészt saját megosztottságunkból származnak, valamint abból, hogy az egykori politikai szereplők nem értékelték helyesen az akkori történelmi viszonyokat, és nem tudtak nemzeti egységet teremteni. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a Felvidéken is csak akkor lehet sikeres a magyarság, ha egységesen és tudatosan vállalja a saját érdekeinek védelmét.
A koszorúzási ünnepséget követően a Tenkes zenekar koncertjére került sor a kultúrházban, ahol Bollo Peter, Krasznahorkaváralja polgármestere és Beke Beáta, a Szövetség a Közös Célokért rozsnyói munkatársa köszöntötte a résztvevőket.
„Az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknapot Magyarországon 2010-ben hagyta jóvá az Országgyűlés, és hét évvel ezelőtt a mai napon került aláírásra. Járásunkban azonban eddig még egyetlen alkalommal sem került sor megemlékezési ünnepségre, így amikor a Petőfi program keretében a Tornalján tevékenykedő Hunyadi Péter megkeresett a koncertjük megszervezésének lehetőségével június 3-ára, nagyon megörültem, hiszen ezzel esélyt kaptunk a megemlékezés mellett az értékeinket bemutató, nemzeti identitásunkat erősítő műsorra is” – ismertette a főszervező.
Bitay Levente, Beke Beáta és Bollo Peter elhelyezték a megemlékezés koszorúit (Kép: Felvidék.ma)
A koncert, illetve a „Néktek emlékezem…” című ifjúsági ismeretterjesztő előadás keretében a magyar népzene, népi hangszerek bemutatása mellett a magyar művelődéstörténet egyes korszakait is megelevenítette a zenekar. A Pécs népzenei életében 2006-os megalakulása óta jelentős szerepet vállaló Tenkes zenekar elsősorban jó hangulatú táncházairól ismert. Néptáncegyüttesek kísérete, és a népzenei kutatómunka mellett jelentős hangsúlyt fektet arra, hogy a magyar népzenei hagyományok eljussanak az ifjúsághoz is.
A krasznahorkai énekkar, a Kincskereső Gyermek Néptáncegyüttes és a Tenkes zenekar (Kép: Felvidék.ma)
„Elsősorban ifjúsági ismeretterjesztő célzattal állítottuk össze a műsort, de mindig tudjuk módosítani annak függvényében, hogy milyen összetételű a közönség. A műsort az Arany János-emlékév alkalmából aktualizáltuk úgy, hogy megjelenik a nemzeti romantika jegyében, illetve a verbuválás szokásának a témakörében Arany Jánosnak egy verbunkos ihletésű verse is. Szent László-emlékév is van, és ez nagyon jól összekapcsolódik abban, hogy Arany Jánosnak a Szent Lászlóról írott verséből részleteket zenésítettünk meg. A közös éneklés pedig nagyon fontos üzenete a műsorunknak, ezért szőttünk bele ismerős dallamokat, ugyanakkor megmutattuk, hogy egy ismerős dallam hogyan szólalhatott meg az eredeti környezetében. A nemzeti összetartozás napja kapcsán pedig a „Magyarország az én hazám, nem német” kezdetű népdalt hagytuk a legvégére, amelyet meg is tanítottunk a közönséggel, és nagy öröm volt azt tapasztalni, milyen aktív volt a krasznahorkai közönség” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Hunyadi Péter.
A zenekar Tornalja és Nagyszelmenc között kilencmegállós turnét szervez június első napjaiban, amely Magyarország Kassai Főkonzulátusának támogatásával valósulhat meg.
Nánai megemlékezés a nemzeti összetartozás napján
A trianoni tragédia 90. évfordulóján a Csemadok Nánai Alapszervezete emlékkövet állított – rajta egy megtört kereszttel, felirat nélkül, de a kő hátlapján jelezve az évfordulót. Azóta a nánaiak minden év június 4-én itt emlékeznek a szomorú történelmi évfordulóra. Így volt ez idén is. József Attila Nem, nem soha című költeményét a nánai Morvai Barbara, a komáromi Selye János Gimnázium diákja szavalta el. Dorna Mónika helyi tanítónő a Boldogasszony Anyánk énekkel kérte a Mindenhatót országunk védelmére. A dömösi Pálmai Árpád tanár szinte már hazajár Nánára, minden rendezvény szereplője, énekkel, verssel gazdagítva azt. Ezúttal Mindszenty József idézeteket olvasott fel. A helyi nyugdíjasok éneklő csoportja a legszebb magyar énekekkel színesítette a programot.
A köszöntőt az elnöknő, Dániel Erzsébet mondta, aki pünkösd lévén szólt az ünnep üzenetéről is. Idézte őseink, elődeink sorstragédiáját, újra és újra történő talpra állását, helytállását hitben, nemzetben, családban. E három cél legyen vezérfonalunk, és a múlt emlékezete alapozza meg a jövőnket, hangsúlyozta. Kiemelte azt a számunkra sokat jelentő tényt, hogy a magyar nemzet összetartozása is megtartó erő lehet számunkra. Az anyaország nagyon sok területen segíti a határon kívül rekedt magyarokat, s nekünk ezt értékelnünk kell. Beszélt az Esztergommal ápolt jó kapcsolatokról, a közös rendezvényekről.
Fotó: Dániel Erzsébet/Felvidék.ma
A vendégek között volt Szigeti László, az MKP megyei képviselője, járási elnökségi tag, továbbá Bolya Szabolcs járási elnök és Hanza Bán Krisztína helyi elnök, akik az MKP Országos Elnökségének koszorúját helyezték el az emlékkőnél. Molnár Dezső polgármester mécsest, Horváth Júlia az esztergomi polgári körök nevében pedig nemzeti színű szalagot helyezett el a letört keresztnél. A megemlékezés a Szózattal kezdődött, és a Himnusszal, illetve a Székely Himnusszal végződött.
Innen a LIMES – ANAVUM képviseletében az elnök vett részt az esztergomi megemlékezésen is, ahol az MKP párkányi alapszervezetével együtt társrendezők voltak.
Nemzeti összetartozás napja Nagytárkányban
A bodrogközi Nagytárkányban a nemzeti összetartozás napja tiszteletére a Csemadok helyi szervezete és Királyhelmeci Területi Választmánya szervezett megemlékezést június 4-én, vasárnap. A program a nagytárkányi Hősök terén kezdődött a Trianon-emlékmű előtt, majd a kultúrközpontban zenés emlékműsorral folytatódott. A Trianon-emlékmű előtt emlékbeszédet mondott Bitay Levente, Magyarország Kassai Főkonzulátusának konzulja és Kopasz József polgármester. A rendezvényen megjelent Furik Csaba megyei képviselő, Kisgéres polgármestere, jelen voltak továbbá a szomszédos települések polgármesterei, az MKP járási elnökségének tagjai, a helyi önkormányzat tagjai, a helyi oktatási intézmények és civil szervezetek képviselői.
A megemlékezés a Himnusz eléneklésével vette kezdetét, majd Reményik Sándor, Juhász Gyula, Sajó Sándor verseiből hangzott el összeállítás Orlovszky Erzsébet előadásában. A megemlékezés programját a helyi asszonykórus és az alapiskola tanulóinak műsora gazdagította.
Bitay Levente és Kopasz József (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
Kopasz József polgármester beszédében a magyarság fogyására hívta fel a figyelmet, amelynek oka abban áll, hogy sokan nem vállalják fel magyarságukat, és beolvadnak a többségi nemzet soraiba. A polgármester hangsúlyozta, hogy a nemzeti identitástudat megőrzése és erősítése, s az összefogás viheti csak előre a magyar nemzet ügyét.
Bitay Levente konzul emlékbeszédében röviden felidézte a 97 évvel ezelőtti eseményeket, és azt hangsúlyozta, hogy az anyaország erősödik, de az igazi erőt a gazdaság erősödésével párhuzamosan az elszakított területeken élő magyarság együttgondolkodása, az egység és a közös akarat jelenti. A konzul megerősítette azt a tényt, hogy az anyaország ott áll a határon túli magyarság háta mögött, minden támogatást igyekszik megadni gazdasági és szellemi téren is ahhoz, hogy a magyar közösségek megmaradjanak, gyarapodjanak és erősödjenek. Az anyaország odafigyel a magyar közösségek igényeire, és azokat figyelembe véve igyekszik támogatást nyújtani céljaik megvalósításához.
Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma
Az emlékbeszédeket követően koszorúzásra került sor a Trianon-emlékműnél, és a kultúrotthonban folytatódott az emléknap programja. Telt ház várta Vadkerti Imre, a Kormorán együttes énekese és Derzsi György színművész, a komáromi Lovas Színház énekese műsorát, akik az alkalomhoz illő darabok választásával, és kiváló előadásmódjukkal elvarázsolták a szép számban megjelent közönséget. A zenés műsorban elhangzott többek között a Nemzeti dal, A csitári hegyek alatt, Rákóczi megtérése, Bánk bán Hazám, hazám kezdetű nagyáriája, a Honfoglalás és a Nélküled című szerzemény. Hogy az emlékezés mennyire meghatóra sikeredett, azt az is bizonyítja, hogy pünkösd vasárnapját, amely most egybeesett a nemzeti emléknappal, Furik Csaba megyei képviselő az egyik elhangzott dalból való sokatmondó idézettel zárta:
Mért félsz? A holnap úgyis a tiéd! Annyi szenvedés után – él a nép!
Itt él, és benned látja a reményt; szíve bármilyen nehéz – csak téged félt!
Mert igazat s jót a múlt csak itt tanít; ez a nyelv, ez a sors a lelkünk közt a híd…
A Himnusz közös eléneklésével, majd a polgármester zárszavával ért véget az eseményhez méltó emlékműsor Nagytárkányban. A jelenlévők meghatottan, a felidézett eseményeken elgondolkodva, a közösség összetartó erejét érezve indultak haza.
