A külhoni magyarság kulturális, nyelvi identitásának megerősítésében, a magyar nyelvű oktatás kiterjesztésében és a honosítás területén egyaránt kitűnő munkát végeztek a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor-program ösztöndíjasai – hangoztatta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes ma Budapesten, a két program idei zárókonferenciáján.
A kormányfő helyettese a diaszpóra magyarságát támogató Kőrösi Csoma Sándor-program és a szórványmagyarságot felkaroló Petőfi Sándor-program ösztöndíjasait köszöntve rámutatott: a nemzetpolitika fundamentuma 2010-től, hogy egyetemes magyarságban gondolkodnak. Az egyetemes magyarságnak integráns és megkerülhetetlen része a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarsága egyaránt – hangsúlyozta.
Semjén Zsolt az ösztöndíjasok munkáját értékelve kiemelte, hogy a magyarság kulturális, identitásbeli megerősítése kitűnően sikerült. Kitért a magyar nyelvű oktatás kiterjesztésére és rámutatott: e téren is fontos lépések történtek. Hozzátette: befejeződött az a folyamat, amelynek célja az volt, hogy az emigránsszervezetekből minden magyar otthonát jelentővé alakítsák a diaszpóra szervezeteit. Ez alapvetően szintén az ösztöndíjasok munkájának köszönhető – közölte a miniszterelnök-helyettes.
Grezsa István kormánybiztos arról beszélt, hogy 150 ösztöndíjas teljesített hat, illetve kilenc hónapos szolgálatot. Hozzátette: az idén 530 jelentkezőből 180 ösztöndíjast választottak ki, és csaknem harmincan már el is utaztak a déli féltekére.
Segítették felvidéki kultúránk gyarapodását
A Felvidékre idén kilenc Petőfi Sándor-ösztöndíjas került, hogy segítsék a kijelölt magyar szervezetek, egyházak, oktatási intézmények munkáját. Néhányuktól a napokban búcsúztak azokban a régiókban, ahol szolgálatot teljesítettek.
Hunyadi Péter egy zenés előadáson (Fotó: HP archívuma)
Az egyikük Hunyadi Péter, aki Tornalján és környékén működött és több kulturális rendezvény aktív szervezője és résztvevője volt, valamint segítette a Tornalja és környéke értéktárának létrejöttét is. Legutóbb, június elején, a Tenkes zenekar tagjaként turnét szervezett. Tornalja és Nagyszelmenc között kilenc településen léptek fel, amiről a Felvidék.ma-nak így nyilatkozott:
„Elsősorban ifjúsági ismeretterjesztő célzattal állítottuk össze a műsort, de mindig tudjuk módosítani annak függvényében, hogy milyen összetételű a közönség. A műsort az Arany János-emlékév alkalmából aktualizáltuk úgy, hogy megjelenik a nemzeti romantika jegyében, illetve a verbuválás szokásának a témakörében Arany Jánosnak egy verbunkos ihletésű verse is. Szent László-emlékév is van, és ez nagyon jól összekapcsolódik abban, hogy Arany Jánosnak a Szent Lászlóról írott verséből részleteket zenésítettünk meg. A közös éneklés pedig nagyon fontos üzenete a műsorunknak, ezért szőttünk bele ismerős dallamokat, ugyanakkor megmutattuk, hogy egy ismerős dallam hogyan szólalhatott meg az eredeti környezetében. A nemzeti összetartozás napja kapcsán pedig a „Magyarország az én hazám, nem német” kezdetű népdalt hagytuk a legvégére, amelyet meg is tanítottunk a közönséggel, és nagy öröm volt azt tapasztalni, milyen aktív volt a krasznahorkai közönség.”
(MTI, Felvidék.ma)
