(Folyamatosan frissítve) Augusztus 20-án, Szent István király napján a felvidéki magyarság is méltó módon emlékezett szent királyunkra és az ő örökségére: ezeréves államiságunkra.
Ne féljünk magyarnak maradni
A rétei templomot Szent István tiszteletére szentelték fel. A templom falán Szent István domborművénél emlékeznek meg a szent királyról és az államalapításról a helyi magyarok.
A Csemadok alapszervezet a búcsú ellenére évente megszervezi a megemlékezést, amelyre ezúttal is sokan eljöttek. Az augusztus 21-ei rendezvényen két fiatal tehetség, Szitka Mária és Neszméry Előd énekkel, illetve szavalattal emlékezett az államalapító uralkodóról. Gujber László, Pozsony megyei képviselő beszédben idézte fel István király nagyságát, István király Imre herceghez írt Intelmeiből olvasott fel.
Gujber László (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A hatodik fejezetben ez olvasható: „Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.”
Gujber László a fenti idézet után kifejtette: „Nekünk ma másfajta bevándorlással kell szembenéznünk, az újságok tele vannak a migránsválságról szóló hírekkel Ők is jövevények, bár minket most még nem igazán érintenek az Afrikából és a Közel-Keletről ideáramló menekültek, nekik nem a mi Kárpát-medencénk az úti céljuk. Van viszont nekünk, szlovákiai magyaroknak egy saját migránsválságunk is. Mégpedig az országon belüli lakosságvándorlás.”
Koszorúzás Rétén (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Gujber László azonban úgy véli, hogy a helyi magyarok attól még megmaradhatnának magyarnak, hogy a nemzetiségi arányok a tőlünk független okok miatt változnak. A megyei képviselő beszédét ezekkel a szavakkal zárta: „Ne féljünk magyarnak maradni, legyen a kultúránk és a történelmünk érték. Próbáljuk meg ezzel kivívni mások tiszteletét.”
A koszorúzás után a résztvevők a kultúrházban megnézték Leblanc Győző és Tóth Éva koncertjét, amelyen magyar operettslágerek és nóták hangzottak el. (NT)
VárTak családi piknik a Szent István-napi fesztiválon Füleken
A VIA NOVA ICS füleki csoportja, a IUVENES Neogradiensis, a Kultikon pt. és a Libertate pt. augusztus 19-én, szombaton ismét megrendezte a Szent István-napi fesztiválját. Ahogy Szvorák Dávid, a Via Nova ICS elnöke tájékoztatott bennünket a délutáni órákban a gyermekek folyamatosan, az önkénteseknek köszönhetően kipróbálhattak számos ügyességi játékot: falramászást, íjászkodást, hintázhatnak, kézműveskedhettek, királyi ékszereket készíthettek, fotózkodhattak Szent István és Gizellaként fotóháttérrel. Ráadásul a hétpróbás feltételek teljesítése után megválasztották a nap királyát és királynőjét.
VárLak családi piknik Füleken (Fotó: Szvorák/Felvidék.ma)
A programot segítették a pszichológus és logopédus szakemberek, akik tanácsot nyújtottak a szülőknek. A kicsiket a Zsibongó Kisszínpad, a MeseFigurák előadása és a Ghymesi Igricek szórakoztatták. A legkisebbek ringatózhattak szüleikkel a piknikszőnyegen, majd angolul játszhattak a Helen Doron foglalkozáson. A piknik jó hangulatát önkéntesek, fiatalok, civilek, meseolvasással, beszélgetéssel, társasjátékokkal, ínyencségekkel segítették. Rajmund atya celebrálásában megszentelték az első kenyeret, amit családiasan fogyasztottak el a füleki várudvarban. (Szvorák)
Szent István szobrának avatása Fülekpüspökiben
Lélekemelő, nemzettudatot, keresztény hitet erősítő ünnepély színhelye volt augusztus 20-án Fülekpüspöki. A helyi önkormányzat nagyszabású, egésznapos rendezvénnyel adózott az államalapító király emlékének.
A helyi római katolikus műemléktemplomban – melynek védőszentje Szent István Király – tartott szentmise után harangzúgással kísért körmenet járta körül a templom és a községháza közti téren kialakított parkot, közepén a leleplezendő szoborral. A borongós idő ellenére sokan, helybeliek, és környékbeliek, a testvértelepülés, Szurdokpüspöki képviselői, a Csemadok Nógrádi Területi Választmánya és a Magyar Közösség Pártja járási elnökségi tagjai voltak jelen a szoboravatáson, amelyet ünnepi műsor vezetett be.
Katona István alkotó a Szent István szoborral Fülekpüspökin (Fotó: Böszörményi István)
A Katona István vezette Ghymesi Igricek, a füleki Pro Kultúra férfikar, a szurdokpüspöki éneklőcsoport és a helybeli női kar éneke után Kovács László, történelemtanár a somorjai gimnázium volt igazgatója ismertette, méltatta az államalapító szent király tevékenységét.
A koronás, jogart és országalmát tartó király szobrát Fülekpüspöki szülötte, a táncosként, népzenészként, koreográfusként, kultúraszervezőként ismert Katona István faragta tölgyfából. Miután Noskó László polgármester és a helyi plébános leleplezték a szobrot, megtörtént annak megszentelése is. Katona István zárszavával és a résztvevő kórusok közös énekével ért véget a szoboravatás. Az ünnepi rendezvény a kultúrházban illetve a sportpályán folytatódott gazdag műsorral, számos csoport fellépésével. (Böszörményi István)
Új kenyér ünnepe Gömörben
A hétvégi rendezvények legtöbbjén a Rimaszombati járásban is megemlékeztek Szent István király és az új kenyér ünnepéről. A Magyar Közösség Pártja járási elnöksége és a Via Nova ICS szervezésében több helyre jutott a Gútán készült felvidéki magyarok kenyeréből is, melyet Auxt Ferenc járási elnök és Cziprusz Zoltán, az ICS alelnöke, megyei képviselő-jelöltek szeltek meg és osztottak szét az ünneplők között.
Bátkában a Remény – idősek klubja Népművészeti fesztivált rendezett gazdag programmal és színes kísérőrendezvénnyel, ételkóstolókkal. A műsorban az ózdi OMI Szabad Szombat táncosai és a Zenés Színház tagjai is felléptek. Az ünnepi hangulatot az új kenyér szétosztása és a tűzijáték is emelték.
Détérben hagyományosan idén is megtartották a Szent István Búcsút. Szent István szobrának megkoszorúzását és körmenetes búcsút követően került sor az ünnepi műsorra, ahol az új kenyeret is megszelték.
A község hagyományőrző csoportjai Almágyban (Fotó: Agócs Ildikó/Felvidék.ma)
Ajnácskőn tizennegyedik alkalommal rendezték meg a kétnapos Váralja Fesztivált a szabadtéri színpadon, ahol többek közt az Edda majdnem is fellépett. Augusztus 20-án került sor az új kenyér megáldására az ünnepi szentmise keretében, majd a tavaly avatott Szent István szobornál koszorúztak.
Az almágyi községi hivatal előtti téren meghitt műsort rendeztek a falu hagyományőrző csoportjai és szólistái. A fellépéseket követően közösen örültek a tűzijátéknak. „Szép volt a tűzijáték Budapesten is augusztus 20. tiszteletére, de számomra még felemelőbb érzés, hogy Gömör-Nógrádban is bekapcsolódott mintegy 50 helyszín az ünnepségsorozatba. Köszönet érte mindenkinek” – mondta Cziprusz Zoltán.
Ünnepséget rendeztek többek közt Újbáston, Rimajánosiban, Tornalján is. (HE)
Somorjai koszorúzás a Szent István szobornál
Augusztus 20-án koszorúzásra gyülekeztek a Főtéren lévő Szent István szobornál Somorja lakosai. Az eseményt az Immortal Polgári Társulás, a Csemadok somorjai alapszervezete, a Városi Művelődési Központ és a Mozi Klub szervezte.
Az ünnepi beszédet Horváth László, gimnáziumi történelem tanár mondta, akinek a beszédéből kiemelkedik az a gondolat, hogy a haza nem értelem, hanem szív, ezt mi magyarok nagyon jól tudjuk, mióta a történelem szétszabdalta a Hazát, de a Haza a magasban egy és oszthatatlan. Ezt követően a somorjai politikai és kulturális szervezetek helyezték el a kegyelet koszorúit a szobornál.
A Haza a magasban egy és oszthatatlan (Fotó: Sztakó Zsolt)
A koszorúzás volt a záróeseménye a Szent István Napoknak, amit a Csemadok szervezett, és az elmúlt héten többször is beszámoltunk a rendezvényekről. Az utolsó előtti nap sajnos közbeszólt az időjárás, ám az ünnepi tűzijátékot ennek ellenére is megtartották.
Pénteken azonban ott voltunk a Honismereti házban…
Családi délután a somorjai Honismereti házban
Augusztus 18-án a Magyar Családok Napján voltunk a somorjai Honismereti házban, ami a Szent István Napok keretében vol megtartva. Négy óra után érkeztünk meg, amikor a diófák alatt elhelyezett asztaloknál már egész családok ültek. Ezután megnéztük a Honismereti ház kincseit, őseink örökségét, mivel most jártunk itt először. A gazdasági eszközök, amik évszázadokig voltak a somorjai ember munkaeszközei, az udvaron voltak elhelyezve. Sok eszköz még felújítatlan állapotában volt látható, ahogy padlás, fészer mélyéről ide került.
A családi napra főként kisgyerekes családok jöttek el, ezért a szervezők gondoskodtak róla, hogy a gyerekek figyelmét lekössék, kézműves foglalkozásokkal, arcfestéssel, focimeccsel, amíg a szüleik egy gulyás és egy fröccs mellett beszélgettek, rég látott ismerősök találkoztak újra.
A délután nagyon jól eltelt, alig vettük észre, és ránk esteledett.
Duducz Pirk Ilona vezetőségi tagot kértük meg egy rövid beszélgetésre, aki elmondta, hogy a délutánt a Csemadok somorjai alapszervezete szervezi és rendezi, ahogy a hét többi eseményét is. Ezen a délutánon 150 adag gulyás fogyott el. Az idén kevesebben voltak, az idősebb korosztály hiányzott, de a fiatal családok képviseltették magukat, aminek nagyon örülünk.
Hazafelé mentemben pedig megállapíthattam, hogy hasonló kezdeményezések, mint ez a mai elengedhetetlenek a közösségépítéshez. Azt hiszem, hálásak lehetünk a csemadoknak, hogy ezt a feladatot is magára vállalja! (SzZs)
Államalapító Szent István királyunk ünnepe Szőgyénben és Tatán
Szőgyén és Tata húsz éve ápolja azt a kapcsolatot, mely ugyan a felvidéki kitelepítésekben gyökerezik, ám a történelmi tragédiát megszelídíti és nemessé teszi az a számtalan felemelő pillanat, melyet közösen élnek át a nemzeti, kulturális, és keresztény értékek ápolása során.
Felvidéki zarándoklat tatai barátok részvételével
Szőgyén önkormányzata immár harmadszor szervez a Szent István-ünnepségekhez kapcsolódóan autóbuszos zarándokutat a Felvidék történelmi helyszíneire. Augusztus 18-án Garamszentbenedekre invitálták vendégeiket. A negyvenöt főből álló delegáció vezetője dr. Kórósi Emőke jegyző volt, de jelen volt a felvidéki gyökerekkel rendelkező Osgyáni Zsuzsanna külkapcsolatokért felelős referens és más önkormányzati alkalmazottak, Kun Imre, Szőgyén díszpolgára, a tatai nyugdíjasok klubjának vezetője klubtársaival, valamint Gútay Jánosné, a Tatai Versbarátok Körének vezetője. A vendégeket elkísérte Vígh Gábor polgármester és Farkas Zsolt esperesplébános.
Garamszentbenedek község a Zsarnóci járásban található, temploma a közép-európai kora gótika egyik legszebb emléke, főkapuja a jáki templom bejáratának szépségével vetekszik. 1075-ben I. Géza király alapított itt bencés apátságot és építtetett templomot, mely az elmúlt évszázadok folyamán elszenvedett viszontagságok és az átépítések ellenére megőrizte eredeti arculatát.
Zsolt atya részletesen ismertette a templom és az apátság történetét, gazdag történelmi múltját és a ránk maradt értékeket, majd szentmisét mutatott be Szent István király tiszteletére.
A zarándokok útjukat folytatva az Oroszkán található Military Historical Museum néven ismert hadtörténeti múzeum magángyűjteményét tekintették meg. Zsákovics László, a múzeum tulajdonosa bemutatta azt a gazdag gyűjteményt, mely felöleli a második világháború tárgyi emlékeit, helyszíneit és történéseit.
Augusztus 20-án folytatódott a megemlékezés Szőgyénben és Tatán
Délelőtt a szőgyéni Nagyboldogasszony-templomban ünnepi szentmisére került sor, ahol Farkas Zsolt atya megáldotta, felszentelte az új kenyeret. A 32. sz. Szent Mihály Cserkészcsapat tagjai a csapatzászlóval álltak díszőrséget és szolgáltak a liturgiában, majd a mise végén osztották a felszentelt kenyeret.
Kenyérszentelés a szőgyéni Nagyboldogasszony templomban (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A kora esti órákban Tatán folytatódott a nemzeti ünnep, ahová meghívást kapott Vígh Gábor, Szőgyén polgármestere és Szarka Andrea, a Csongrády Lajos Alapiskola igazgatója.
Az államalapító szent király tiszteletére rendezett városi ünnepség a Szent Kereszt-plébániatemplomban bemutatott ünnepi szentmisével kezdődött, majd a templom előtti Kossuth téren az ökumenikus kenyéráldással folytatódott. Michl Józef polgármester ünnepi beszédében megemlékezett István királyról és ránk testált üzenetéről. Ünnepi beszédet mondott még Bencsik János országgyűlési képviselő is. Az ünnepi rendezvény késő estig tartott, fénypontjaként Tata kitüntetetteinek munkásságát méltatták, akiknek Michl József polgármester adta át a díjakat.
Tata város díszpolgára lett Vígh Gábor, Szőgyén polgármestere, a Tata és Szőgyén közötti kapcsolatok elmélyítése érdekében végzett munkája elismeréseképpen, továbbá Szarka Andrea, a szőgyéni Csongrády Lajos Alapiskola igazgatója, ugyancsak a testvértelepülési kapcsolatok gazdagítása érdekében kifejtett tevékenységéért.
A külhoni kitüntetettek között volt a Magyarkanizsáról érkezett Nyilas Leonov Anita asszony és Nyisztor Ilona, a csángó gyermekek tanítója Pusztináról. Ezenkívül hat tatai polgár és Gerlingen testvérváros alpolgármestere, Horst Arzt részesült kitüntetésben.
A kultúrműsorban szerepelt Nyisztor Ilona csángó népdalénekes és tanítványai, valamint a 25. Klapka György Lövészdandár zenekara Balázs Attila őrnagy vezetésével. A díjátadó ünnepségen és a kenyérosztás során a Kenderke Református Alapfokú Művészeti Iskola és a Pötörke Népművészeti Egyesület táncosai közreműködtek. További képek ITT. (Berényi Kornélia)
Zselízen is ünnepélyes keretek között emlékeztek
A zselízi Magyar Ház udvarán idén sem maradhatott el az államalapítás méltó keretek között történő megünneplése. A szervező Csemadok-alapszervezet igyekezett olyan programot összeállítani, ami megfelelően tükrözi az ünnep hangulatát és emelkedettségét. Ennek fényében a római katolikus és a református lelkipásztor megáldotta az új kenyeret, mely Krisztus testének leghűbb jelképe, és mindannyiunk legalapvetőbb élelme.
A szakrális aktus után a könnyed szórakozásé és az emelkedett gondolatoké lett a főszerep. Népzenei motívumokkal kedveskedett a nagyérdemű közönségnek a Pengő Zenekar, hegedűjátékával kápráztatta el őket Czibulka Brigitta, és az István, a király rockopera legnépszerűbb betétdalait adta elő ifj. Zsákovics László.
Megemlékezés Zselízen augusztus 20-a alkalmából (Fotó: Csonka Ákos/Felvidék.ma)
Ünnepi köszöntőt dr. Csányi Norbert tartott Magyarország kormánya Nemzetpolitikai Államtitkárságának a nevében, aki kiemelte az egyetemes magyarság együvé tartozásának Szent István-i üzenetét, illetve biztosította a jelenlévőket, hogy Magyarország anyaországként olyan segítséget és védelmet kíván biztosítani minden magyarnak a Kárpát-medencében és azon túl is, amilyet valaha Szent István biztosított népének, mert „így maradhat csak meg nemzetünk egysége.”
Végül pedig az augusztus 20-ához szervesen kapcsolódó ünnepi tűzijáték zárta a rendezvényt, ami legszebben ugyan Budapesten a Duna tükre fölött hat, de azért Zselízen is parádés látványt nyújtott, ahogy a díszes csillagok színesre festették az eget. További képek ITT. (tsák)
Magyar papi és szerzetesi hivatásokért imádkoztak a Zobor-vidéken
Zoboralján immár kilencedik alkalommal gyűltek össze 2017. augusztus 20-án a vidék hagyományőrzői, hogy Szent István király ünnepén magyar papi és szerzetesi hivatásokért imádkozzanak. Az imadélutánnak ezúttal Nagycétény község adott otthont.
A hagyományőrző zarándokok a házigazda Kútyika Női Éneklőcsoport zászlója alatt érkeztek a szentmisére, melyet Lengyel Sándor, vágai és Štefan Laššák, helyi plébános ok celebráltak. Lengyel Sándor atya prédikációjában kiemelte: Szent István jól döntött, mikor a kereszténységet választotta és a nemzet sorsát Jézusra – sziklára építette.
A mai korban is van mit tanulni tőle: építeni kell a házat, építeni a hazát. Nem magunknak, hanem gyermekeinknek és unokáinknak, ezért kell pontos munkát végezni. Sor került az új kenyér megszentelésére is. A szertartás a pápai és a nemzeti himnusz éneklésével zárult.
Zoboraljai hagyományőrzők a nagycétényi Szent István emlékoszlopnál (Fotó: Tóth Klára/Felvidék.ma)
Az ünnepség a templom melletti emlékparkban, a 2013-ban felszentelt Szent István emlékoszlop előtt folytatódott. A jelenlevők meghallgatták Szent István imáját, majd népi énekek hangzottak el a hagyományőrző csoportok előadásában. Lengyel Sándor lelkiatya méltatta István király érdemeit, majd a jelenlevők koszorúikkal tisztelegtek első szent királyunk előtt. A megemlékezés a Szózat közös eléneklésével zárult.
Zoboralján 2009-ben Nyitracsehin tartották meg az első Szent István-imanapot, melyen papi és szerzetesi hivatásokért imádkoznak a Nyitra-vidéki hívek. Az eddigi imanapoknak Nyitracsehi mellett Nagykér, Kalász, Gímes, Nagycétény, valamint Kolon és Aha községek adtak otthont. További képek ITT. (TK)
Dunaszerdahely: Szép Magyarország, édes hazánk…
A hagyományos ünnepség után nem szokványos augusztus 20-ai programot szervezett a Magyar Közösség Pártja Dunaszerdahelyen. A Vásár téren felállított programsátor a magyar nemzeti trikolor színeivel volt megvilágítva.
Tűzijáték Dunaszerdahelyen (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
S, míg a MOL Arénában a Dunaszerdahely csapata a Zsolnával mérkőzött, a város és a környező településekről érkező vendégek már gyülekeztek a tűzijátékra várva. A legtöbben azonban a győztes 4:2-es arányú, remek hangulatú mérkőzés után jöttek ki a térre. A több ezer ember a mérkőzés sikerének örömét tovább élve ünnepelte a magyar állam megalapításának napját. A nagyszámú közönséget Kovács Koppány szórakoztatta, az István a király rockopera egyes részeit énekelte a nagyszámú közönséggel.
Majd Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának az elnöke most nem egy szabályos, ünnepi beszédet tartott, hanem köszöntő szavai után a közös éneklés és a magyarság méltatásának engedtek teret. A várva várt tűzijáték erre az örömünnepre feltette a koronát, lenyűgözött minden jelenlévőt.
Kovács Koppány koncertjének folytatása előtt Menyhárt József a színpadra szólította az MKP helyszínen lévő politikusait. Jelen volt többek között Őry Péter, Berényi József, Karaffa Attila és Somorjáról Orosz Csaba is. Az egybegyűlt ünneplők a program zárásaként a Himnuszt énekelték el. További képek ITT. (HA)
Menyhárt József gondolatai az ünnep kapcsán Érsekújvárott
Államalapító szent királyunk előestéjén, augusztus 19-én Menyhárt József, az MKP elnöke az Csemadok által szervezett érsekújvári megemlékezésen a megszokottnál kicsit eltérőbben fogalmazta meg ünnepi gondolatait.
Érsekújvári megemlékezés augusztus 20-ra (Fotó: Oriskó Norbert/Felvidék.ma)
Levelet intézett Szent Istvánhoz 1017 esztendő távlatából, melyben kisebbségi létünkről fogalmazott meg üzeneteket, jelzésszerűen utalt azonban a kormányon lévő vegyes pártra is. Közösségi oldalán megjelent pár perces videóból szemléztünk, melyben Menyhárt kiemelte: nem mindig a nagy HIDakon jutunk előre. „Van, hogy a szimpatikus nyúlcsapásokon előbbre jutunk, mint a kigyúrtnak hitt rókautakon”.
Egy maroknyi hites nép többet ér, mint ezernyi megvett bérenc
Hangsúlyozta, nem az a lényeg, mennyien vagyunk, mert hiszen „mindig lehetünk többen és mindig lehetnénk kevesebben. Ám egy maroknyi hites nép többet ér, mint ezernyi megvett bérenc. Hűséget ugyan lehet venni, de hitet sohasem“ – fogalmazott az MKP elnöke Szent Istvánhoz írt személyes hangvételű levelében.
Véleménye szerint jobb volna közösségünknek, ha kevesebb szobrunk lenne és több élő, cselekvő emberünk. „Sose feledjük: azokat, akiket ma koszorúzunk, azok sosem koszorúztak, de cselekedtek“.
Több tettet, mint koszorút
„Harcos idők jönnek, zajosak, hangosak. Ki-ki megmutathatja, tenni, vagy csak koszorúzni akar“ – mondta Menyhárt, aki ezekkel a szavakkal buzdítja a tenni akarókat 2017 augusztusában: „vacak nemzet az, akinek több a koszorúja, mint a tette. Nem sokaság, hanem lélek és szabad nép tesz csuda dolgokat“. (SZE)
Berényi József gondolatai augusztus 20-a kapcsán Diószegen
Berényi József, Nagyszombat megye elnökjelöltje augusztus 20-án Diószegen mondott ünnepi beszédet. Közösségi oldalára feltöltött pár perces beszédében napjaink legfontosabb kihívásairól és feladatairól beszélt.
Megemlítette, hogy az államalapító Szent István-féle intelmeknek köszönhetően István országában minden nemzet otthonra lelhetett, megőrizhette kultúráját, identitását. „Az elmúlt 25 évben számtalanszor hivatkoztunk intelmeire, mely szerint az egy nyelvű ország esendő“. Akkor is e szerint jártak el, amikor a Magyar Közösség Pártja küzdött nyelvi jogaink érvényesítéséért.
Forró Krisztián és Berényi József (Fotó: Oriskó Norbert/Felvidék.ma)
Berényi szerint „Szent István országlása olyan kulturális, hitbeli talapzat, amely megkerülhetetlen tényezője annak, hogy megmaradhattunk. Ahogy intézményeket, törvényeket hozott létre, ahhoz hasonlóan kell a mai időkben nekünk is gondolkodnunk – ez fennmaradásunk záloga“. Kiemelte, ezért is csatlakoztak az Európai Unióban elindult kezdeményezéshez, hogy fogalmazódjon meg a nemzeti közösségek jogainak törvényi háttere, mert jelenleg ilyen törvény nincs – hangsúlyozta.
Az újabb kihívásoknak a munkanélküliség mellett az alacsony gyermekvállalási hajlandóságot tartja, amelynek végzetes következményei lehetnek szociális rendszerünkre. Berényi szerint a gyermekvállalás társadalmunk alapja, sőt, a túlélésünk elengedhetetlen feltétele. „Merítenünk kell abból a hitből, bölcsességből, amit Szent István számunkra örökül hagyott” – mondta végezetül Berényi. (SZE)
Szili Katalin: „A hit tettek nélkül meghal”
Államalapító szent királyunk ünnepét Komáromban hagyományosan István király lovas szobránál tartották augusztus 20-án a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, valamint a Palatinus Polgári Társulás közösen szervezésében. A szervezők nevében Keszegh Margit köszöntötte az egybegyűlteket. „Magyarok vagyunk, senki ellenében, senki kárára, s hiszünk abban, hogy megmaradunk magyarnak. Ebben bátorít minket a Szent István-i örökség, melynek üzenete, hogy csak hittel, alázattal, és kitartással lehet a közösség ügyét szolgálni” – szólt a hallgatósághoz.
A komáromi megemlékezésen Szili Katalin miniszterelnöki megbízott mondott ünnepi beszédet, aki háláját fejezte ki, amiért a felvidéki Komáromban ünnepelhet. Megragadta az alkalmat és köszönetét fejezte ki azon felvidékieknek, szervezeteknek, akik a hétköznapokon is tesznek azért, hogy „megőrizzék a magyarságot Európában, és továbbadják azokat az értékeket, amelyek minket nemzetté emelnek”. Hangsúlyozta, legrégebbi és legnagyobb nemzeti ünnepünk a mai. Államalapító szent királyunk halálának 900. évfordulóján kelt törvényből idézve kiemelte, augusztus huszadika az egyetemes magyarság ünnepe, az egység jelképe. „S egyben a nemzeti gondolat, az állam szuverenitásának, szabadságának, az európai Magyarországnak, a magyarság európai tudatának és akaratának jelképe is” – idézte az 1938-as törvényt Szili Katalin, aki beszédében nyomatékosította ezeknek a gondolatoknak az aktualitását.
Szili Katalin volt a komáromi ünnepség szónoka (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
„A 21.század elején egyetlen feladatunk van: Szent István erkölcsi örökségét továbbadni. Továbbadni a biztonságot és megőrizni a hitünket és a jövőnket építeni“ – összegezte a Magyar Országgyűlés egykori alelnöke. Arra is figyelmeztetett, hogy a hit tettek nélkül meghal. „A hit valóban meghal, ha nincsenek mögötte tetteink, de a tetteink is semmivé válnak, ha azt hit nélkül tesszük. Ezért nap mint nap tartsuk magunkat ahhoz az erkölcsi mércéhez, melyet eleink állítottak és sose feledkezzünk meg arról, hogy nemzeti ügyeinkben össze kell fognunk“ – mondta Szili Katalin. Véleménye szerint európai megoldást kell találnunk az önigazgatásra, az önkormányzásra, a közösség értékeinek megőrzésére, mert Európa is csak így őrizheti meg magát. „A nemzetek Európájában a közösségi önigazgatást, a közösségi létet nem kérdőjelezik meg, hanem segítik azoknak a működését“ – fogalmazott az autonómiakoncepció egyik kidolgozója.
Az ünnepi eseményen jelen volt Pető Tibor, Magyarország pozsonyi nagykövete, Kiss Balázs nagykövetségi titkár kíséretében. Dél-Komárom küldöttsége Molnárné Taár Izabella, a Komáromi Járási Hivatal vezetőjével tette tiszteletét, Észak-Komárom küldöttségét Stubendek László polgármester vezette.
A magyarok kenyere Komáromban (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Szili Katalin ünnepi beszédét követően Szent István király komáromi lovas szobrát megkoszorúzták a környező települések polgármesterei és képviselői, valamint a civil szervezetek, pártok, intézmények képviselői. Elkészült a Kárpát-medence kenyere is, melyet felszeletelése előtt a két történelmi egyház képviselője, Simek János atya és Nagy Zsolt lelkipásztor szentelte és áldotta meg. Az ünnepi műsorban a budapesti Ellenanyag trió lépett fel, valamint Matusek Attila színművész, aki Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét szavalta. A komáromi ünnepség első része nemzeti imánk eléneklésével ért véget, majd a Szent András-templomban ünnepi istentisztelettel folytatódott. (SZE)
Szent István Napok Ipolyságon
Az ipolysági magyar szervezetek összefogásával augusztus 19-e és 21-e között szervezik meg az I. Szent István Napokat a városban. A program keretén belül került sor vasárnap délután a katolikus templom előtt lévő Szent István-szobornál az ünnepi megemlékezésre.
Az egység és az összefogás fontosságára, valamint a közönnyel szembeni harcra hívta fel a figyelmet ifj. Zachar Pál önkormányzati képviselő ünnepi beszédében. „Szent István állást foglalt a béke, az egység, a kereszténység, és a magyarság mellett. A népét megtanította, hogyan nem szabad közömbössé válni az őket érintő kérdésekben” – hangsúlyozta az önkormányzati képviselő. Majd hozzátette, Szent István példájából tanulva nyissunk egymás felé, és lássuk meg az élet apró örömeit. „A jó szóval és emberséggel megrakott kis tüzeket összerakva egy közösségként fellépve vihetjük előbbre a saját sorsunkat” ‒ emelte ki végezetül.
Az ipolysági Szent István szobor a koszorúkkal (Fotó Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A templomparkban tartott megemlékezésen a helyi magyar oktatási intézmények diákjai adtak műsort. Ezt követően az ipolysági magyar szervezetek és intézmények képviselői elhelyezték a tisztelet koszorúit Szent István fából faragott szobránál. Kora este a városháza színháztermében Csáky Pál Virágeső című darabjának színpadi előadását láthatta a közönség. Az ipolysági Szent István Napok első állomása szombaton a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által összeállított Boldogasszony kiállítás megnyitása volt a Simonyi Lajos Galériában. Hétfőn este az Ismerős Arcok koncertjével ér véget a rendezvénysorozat. (PP)
Ünnepség a Rákóczi-kastély udvarán, Borsiban
A bodrogközi Borsiban augusztus 18-án, a II. Rákóczi Ferenc Polgári Társulás szervezésében, a helyi önkormányzat anyagi támogatásával valósult meg az ünnepi megemlékezés a Rákóczi-kastély udvarán. A rendezvényen Haraszti Attila kassai magyar főkonzul mondott ünnepi beszédet. A jeles alkalomból Borsiban egyszerre megszólalt mindhárom templom harangja, és felszállt a Szent Korona hőlégballon. A közös imát követően a történelmi egyházak képviselői megáldották, megszentelték az új búzából sütött, nemzeti szalaggal átkötött kenyeret, melyet ezt követően Erdélyből érkezett, népviseletbe öltözött sóváradi gyerekek kínáltak a résztvevőknek.
Haraszti Attila főkonzul ünnepi beszédében utalt Szent István üzenetére, és arra biztatta a jelenlévőket, hogy amikor úgy érzik, a magyarság terveit bármi gátolja, és emiatt elkeserednek, reménytelennek látják sorsukat, gondoljanak Szent István példájára, akinek nemcsak megőriznie kellett az országot, hanem megteremtenie is. Személye, helytállása, tettei minden magyar ember előtt példaként állhatnak, és hitet, jövőképet adhatnak ma is a magyarság számára. A jövőt pedig kitartással, közös tenni akarással és összefogással lehet csak építeni.
Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma
Az ünnepi hangulatot tartalmas kultúrműsor tette még gazdagabbá. A kultúrműsort Horváthné Bartók Beáta énekművész, az Egri Fertálymesteri Testület V. negyede, valamint Sýkora Miroslav, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatójának lenyűgöző produkciói indították. A kultúrműsorban jelentős részt vállaltak a bodrogszerdahelyi magyar alapiskola tanulói, akik versekkel, zongorajátékkal, megzenésített versekkel és Múltidéző című műsorukkal ízelítőt adtak az iskolában folyó tartalmas tevékenységről. (TA)
Monostorapátiból érkezett a Felvidékre a nemzet kenyere
A Veszprém megyei Monostorapáti községben tevékenykedő Magyarságért Baráti Kör idén hat ország baráti közösségébe küldte el a nemzet kenyerét. A kis faluban augusztus 19-én a helyi asszonyok sütötték meg az új kenyeret, áldatták meg az esti szentmisén, hogy aztán 20-án, Szent István ünnepén futárokkal küldjék Szlovéniába, Erdélybe, Kárpátaljára, Őrvidékre, Délvidékre és a Felvidékre. Nánán a Csemadok alapszervezete az ünnepi szentmise keretében vette át a kenyeret, melyet a helyi káplán, Hegyi Péter atya ismételten megáldott.
Fotó: Vavreczky József
A Magyarságért Baráti Kör 2011-ben hívta meg a szomszédos országok egy-egy magyar civil szervezetének képviseletét Monostorapátiba, ahol aláírtak egy közös együttműködési szerződést. Szerény kölcsönös látogatásra már sor került mindkét félnél. A magyarországi küldöttek, Nagy József (akit családi szálak is kötnek a Felvidékhez) és Szabó József a szentmisén adták át a monostorapátiak szeretetteljes üdvözletét, a helyi asszonyok által sütött kenyérrel együtt. A község lakossága és a Csemadok-alapszervezet nevében Dániel Erzsébet köszönte meg az összetartozás szép szimbólumát, és az őseinktől örökölt hit és mindennapi kenyér tiszteletére kérte fel a megjelenteket. Hegyi atya prédikációjában a Szent István-i szilárd alapokat hangsúlyozta, melyre méltón lehetünk büszkék mi, magyarok. A szentmise után a templom előtt a vendégek megszegték az új kenyeret és szétosztották azt a megjelentek között. (DE)
