Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken, szeptember 8-án fejtette ki véleményét a kvótaper kapcsán. Leszögezte, egyetért Fico álláspontjával: a bírósági ítéletet tudomásul kell venni. Mint mondta, ugyanakkor ez nem ok arra, hogy megváltoztassák a bevándorláspolitikájukat. Orbán Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének is levelet írt, melyben megismételte a magyar kormány azon kérését, hogy az Európai Unió fizesse ki a közös schengeni határok megvédésére irányuló magyar intézkedések, így a kerítés építési költségeinek felét.
Betű szerint egyetértek Robert Fico szlovák miniszterelnök álláspontjával. A bírósági ítéletet tudomásul kell venni, de ez nem ok arra, hogy megváltoztassuk a bevándorláspolitikánkat – ezt az európai bírósági ítélet tudomásul vételével kapcsolatban mondta Orbán Viktor magyar kormányfő a Kossuth Rádióban. A kormányfő kifejtette, szó szerint veszi át ezt a kifejezést Robert Fico szlovák miniszterelnöktől, akivel „betű szerint is” egyetért.
Hangsúlyozta: Magyarország harcol az ellen a brüsszeli politika ellen, amely a nemzetállamok akarata ellenére akar embereket oda betelepíteni. Abszurdnak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy brüsszeli bürokraták határozzanak arról, hogy „ennek a három Juszufnak (…) Budapesten kellene élnie”. Kijelentette: kizárólag a magyarok dönthetnek arról, kikkel élnek együtt.
Mint mondta, ez az ügy egy súlyos elvi kérdést vet fel, azt, hogy az EU az európai szabad nemzetek szövetsége-e vagy egy brüsszeli központú birodalom.
Mint kifejtette, az Európai Bíróság szerdai döntése, miszerint elutasította a menedékkérők tagállamok közötti elosztására vonatkozó uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet
„a Soros-terv végrehajtása előtt nyitotta ki aZ Ajtót.”
Hozzáfűzte, soha nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarországot „bevándorlóországgá” változtassák.
Ezen a kapun keresztül megpróbálják Európát egy kevert népességű, kultúrájú kontinenssé tenni. „Soros György terve előtt kinyitották az ajtót, és ennek a végrehajtásának a felgyorsítására számítok a következő időszakban” – fogalmazott. „Ha egy ország úgy gondolja, hogy egy adott uniós döntés az ő nemzeti identitását érinti (…), akkor ellen kell állnia” – hangoztatta.
Leszögezte, a bírósági ítélet semmire sem kötelezi Magyarországot, az csak arról szólt, hogy a kvótadöntés a bíróság szerint jogszerű volt. A kvótadöntést azonban nemcsak Magyarország, hanem mások sem hajtják végre – jelezte, kiemelve, hogy szerinte nem is hajtható végre.
„Az igazi csata csak most kezdődik, politikai harcra van szükség” – mondta Orbán Viktor. Meg kell akadályozni, hogy egy állandó mechanizmussal váltsák föl a mostani ideiglenes elosztási mechanizmust – jelentette ki.
Ki kell mondatni az EU különböző szervezeteivel: a kvótadöntés rossz
A kvótadöntés végrehajthatatlan, vissza kell vonni, meg kell változtatni. Továbbá meg kell akadályozni „Soros György brüsszeli embereinek tervét”, hogy az egyszeri kvótadöntést egy állandó migránselosztási mechanizmus váltsa fel – fejtette ki Orbán.
Megismételte, kerítés nélkül nem lehet megvédeni a külső uniós határokat.
„Ahol van kerítés, ott van védelem, ahol nincs kerítés, nincs védelem”,
vagyis a kerítést ellenzők a migránsok megállításának politikáját is ellenzik – jelentette ki.
„Ők is érzik, hogy erkölcsileg inkább felénk billen a mérleg nyelve, de azt mondják, a kerítést nem finanszírozzák” – idézte a brüsszeli álláspontot, úgy értékelve: ez nem fogadható el.
A kormányfő szerint egyébként Brüsszel kettős mércét alkalmaz a kérdésben, ezért is van szükség egy új bizottságra és új gondolkodásmódra.
Orbán levele Junckernek
Magyarország végig betartotta a schengeni szabályokat, a határvédelmi kiadásokkal pedig Európát is védte – fejtette ki, ezért kérte, hogy a szolidaritás jegyében az Európai Bizottság állja a költségek felét.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök ez ügyben levelet is írt Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, amelynek szövegét a kormányfő sajtófőnöke, Havasi Bertalan csütörtök délután bocsátotta az MTI rendelkezésére.
„Először is megelégedéssel nyugtázom, hogy Ön is elismeri Magyarország erőfeszítéseit a határvédelemben. Az elmúlt két évben Magyarország komoly terhet jelentő magyar költségvetési források mozgósításával, a védelmet szolgáló kerítés kiépítésével és több ezer határvadász szolgálatba állításával védte a közös határokat” – írta Orbán Viktor, majd megismételte az európai kormány- és államfők tanácsülésén kifejtett álláspontját, miszerint Magyarországnak mindig is olyan országként kell viselkednie, ahol ugyan schengeni határ húzódik, de ahová földrajzi okokból csak úgy érkezhetnek migránsok, hogy más európai uniós tagállamokban lépték át az unió határait, elsősorban Görögországban.
„Ezért Magyarország eddig sem vett részt, és ezután sem kíván részt venni olyan projektekben, amelyek ezt a kérdést nem teszik nyilvánvalóvá” – szögezte le Orbán Viktor.
„A magyar kormány nevében szeretném világossá tenni, hogy az Ön által ismertetett interpretációja a szolidaritás elvének véleményünk szerint nem áll összhangban az európai uniós jogszabályokkal, és nincs összhangban a magyar történelmi hagyományokkal sem” – folytatta levelét a kormányfő, kiemelve: szemben néhány jelentős uniós tagállammal, Magyarország nem rendelkezik gyarmattartó múlttal.
„Ezek a jelentős uniós tagállamok, a gyarmattartó múltból eredő kötelezettségeik miatt, mára bevándorló országokká váltak. Magyarország azonban nem bevándorló ország és nem is kíván azzá válni. És nem is fogadhatja el, hogy erre a változásra rákényszerítsék. A szolidaritás elvének az Ön levelében ismertetett interpretációja lényegében nem más, mint a magyar polgárok akaratával szemben Magyarország bevándorló országgá alakítása. Ez véleményem szerint nem szolidaritás, hanem erőszak” – tartalmazza a levél.
Orbán Viktor „értetlenül áll” Juncker levelének azon passzusai előtt, amelyek összefüggést teremtenének a bevándorlás kérdése és a kohéziós alapok között.
„Ilyen összefüggés nem létezik, és ezt a hatályos európai jog nem is engedi meg. A magyar kormány véleménye szerint a kohéziós alapok forrásainak nagy része a befizető országok cégeinél landolt. Így a nagy európai uniós tagállamok gazdasága sokat profitált a kohéziós alapok elköltéséből. Ahogy az új tagállamok piacainak megnyitásából is” – írja a miniszterelnök, aki végezetül leszögezi: „megdöbbenéssel és értetlenül olvastam, hogy Ön és az Európai Bizottság a kerítésre nem hajlandó pénzt adni. Meggyőződésem, hogy aki a kerítést nem támogatja, az nem tudja és nem is akarja megvédeni az Európai Unió polgárait. A határok illegális átlépésére irányuló tömeges kísérletek esetén ugyanis fizikai akadályok létesítése nélkül lehetetlen a védekezés. Ha a határok megvédése helyett az Európai Bizottság kizárólag a migránsok befogadására irányuló intézkedéseket és intézményeket hajlandó finanszírozni, akkor a migráció megállítása helyett csak újabb ösztönzést adunk olyan migránsok százezreinek, akik Európa felé vennék az irányt”.
„Éppen ezért szeretném megismételni a magyar kormány azon kérését, hogy az Európai Unió fizesse ki a közös schengeni határok megvédésére irányuló magyar intézkedések, így a kerítés építési költségeinek felét. Ezt az összeget, 270 milliárd forintot, az elmúlt két évben teljes egészében a magyar adófizetők állták. De a kerítés és a magyar határvadászok nem csak a magyar polgárokat, hanem az osztrák, a német és más európai uniós polgárokat is védik” – zárul Orbán Viktor Jean-Claude Junckerhez intézett levele.
Jobb, ha a németek nem hivatkoznak szolidaritásra
Magyarország és Szlovákia 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, miután az unió bel- és igazságügyi tanácsának 2015. szeptember 22-én elfogadott határozata 120 ezer és további 40 ezer menedékkérő szétosztásáról – és a velük kapcsolatos menekültügyi eljárás lefolytatásáról – rendelkezett. A kötelező kvóták alapján két év alatt (ami ez esetben 2017. szeptember 26-án jár le) 120 ezer embert kellene szétosztani a tagállamok között.
A magyar és a szlovák kormány keresete szerint a szétosztásról szóló döntésben eljárási hibák vannak, helytelen jogi alapot követ, és nem jelent megfelelő megoldást a menekültválságra. Ezért kérte Szlovákia és Magyarország a döntés visszavonását.
Az Európai Bíróság 2017. szeptember 6-án hozott ítéletet, melyben elutasította a menedékkérők tagállamok közötti elosztására vonatkozó uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet, szerintük a kvóták „hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért „alkalmasak” a kitűzött célok elérésére. A német vezetők szerint a „menekültek ügyét csak európai szolidaritással lehet megoldani”.
A szolidaritás kapcsán Orbán Viktor emlékeztetett, hogy a magyarok a nyugatiak itteni gyáraiban kevesebb pénzt kapnak, mint az adott cég anyaországában dolgozók. „Ezért a szolidaritás kérdését, ha német lennék, leégne a bőr a képemről, ha elő merném hozni” – fogalmazott, hozzáfűzve: Martin Schulz szociáldemokrata kancellárjelöltnek hogy „nem esik le a szakálla a képéről”, amikor arról mer beszélni német létére, hogy Magyarországtól fog pénzt elvenni. Utalt ezzel Orbán Viktor arra az esetleges erkölcstelen döntésre, ha a bevándorlás kérdését előfeltételül támasztanák az uniós pénzek szétosztásánál.
(mti, Kossuth Rádió/Felvidék.ma)