Egy szlovák bulvárlap internetes oldalán szavazni lehetett a júniusi parlamenti választásokon képviselőjelöltként induló nőkre olyan cím alatt, hogy „Válasszák ki a legszexisebb politikusnőt!”. Itt korra való tekintet nélkül egy „kosárba” került tucatnyi hölgy, a válogatás szempontja feltehetően a választás listán „előkelő” helyen történő szereplés volt.
Természetesen egy bulvárlapnak egy-egy téma „könnyedebb” tálalása nem vethető szemére, egészében véve ez az ankét mégis rámutat a nők szerepéről élő torzképre a „nagypolitikában”.
Nem kétséges, hogy a külső megjelenés – s nemcsak a női politikusok esetében – mára fontosabb tényezővé vált, mint a „televíziózás” korát megelőzően valaha is volt. Most mégsem a „külcsíny”, inkább a „belbecs” felől közelítem meg a kérdést.
Milyen szerepe és helye van a nőnek a politikában? Ha ezt a kérdést tennénk fel, remélhetően a válaszok többsége azt igazolná, hogy szükség van a nőpolitikára, a nőpolitikusokra a közélet minden területén, és nemcsak azért, mert a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítése az Unió egyik fontos politikai célja és a női jelölt a pártok választási listáján egyenlő a politikai szalonképességgel” ! Szlovákiában, Grigorij Mesežnikov politológus szerint. „Sajnos a hagyományos hozzáállás érvényesül …, mely végül a demokrácia minőségét is rontja“.
Pedig ma már nem vitatható, hogy a nők képességekben nem maradnak alul a férfiakkal szemben. A világ vezető politikusai között nem egy elismert, sikeres politikusnő van, akik mintaként szolgálhatnak nőtársaiknak, mint például Margaret Hilda Thatcher (Egyesült Királyság, volt miniszterelnök), Benazír Bhutto (pakisztáni politikus, volt miniszterelnök), Tarja Kaarina Halonen (Finnország elnöke), Koike Juriko (japán politikusnő, többszörös miniszter). Angela Merkel (német kancelár), Hillary Rodham Clinton (az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi külügyminisztere), de folytathatnám a felsorolást akár sikeres magyar politikusnők nevével is, mert hisz a magyar nők sem alkalmatlanabbak erre a pályára, mint a finn, angol vagy német társaik.
A nők közéleti szerepvállalását támogatni kell, elsősorban olyan feltételek megteremtésével, hogy a 21. században a „család és karrier” együttese már ne legyen elérhetetlen célkitűzés a számukra. Ha igaz az, hogy „amilyen a nő, olyan a család, amilyen a család, olyan a társadalom”, akkor a nő egészséges önbizalma, képességeinek a kibontakozása visszahat a családra, a társadalomra. A nők aktív közéleti szerepvállalása helyi és regionális szinten segíti azokat, akik az országos politika, politizálás színterén a parlamentben a kormányban adnak hangot a nőket, családokat, a kis- és nemzeti közösségeket érintő igényeknek és gondoknak.
Arról, hogy ez milyen energiákat szabadíthat fel meggyőződhettem március végén a vajdasági Bácsfeketehegyen a Vajdasági Magyar Szövetség Női Fóruma ünnepségen, ahol több mint száz női delegált értékelte a Fórum egyéves munkáját.
A VMSz Női Fórumának elnökasszonya egy fiatal, energikus, köztársasági parlamenti képviselőnő – Kovács Elvira, aki kiemelte, hogy a szervezet rövid idő alatt megalakult mindenütt Vajdaságban, ahol magyarok élnek és egy éven belül több mint 700 nő vállalt feladatot a Fórum munkájában. A vajdasági nők karitatív, szociális kulturális tevékenységgel járulnak hozzá a sokat próbált vajdasági magyar nemzeti közösség megerősödéséhez.
„Ha egy nő egyedül lép be a politikába, akkor meg kell változnia, ha ezer nő lép be a politikába, akkor a politika változik meg” idézte Michelle Bacheletet, Chile volt elnöke szavait Kovács Elvira ünnepi beszédének zárszavában. A delegátusok között volt fiatal és „szépkorú”, de mindannyi tenni akaró, lelkes, elszánt, energikus, önérzetes… szimpatikus lány és asszony.
A vajdasági (VMSz) „Női Fórum”, az erdélyi „Nők a Nőkért” mozgalom, a felvidéki (MKP) „Nő az esély” 2006- os program egy-egy láncszem lehet, melynek összekapcsolása a Kárpát-medencei nők szervezete létrejöttének alapja lehet.
Ez a vajdasági találkozó üzenete, és nekünk ebbe kellene belekapcsolódnunk, itt kellene megmérettetni önmagunkat. A VMSz Női Fóruma mintájára építve a működési területeink a következők lehetnének: anyanyelvápolás és oktatás a szórványban, a tömbben, szociális ügyek, a nők egészsége, a családon belüli erőszak, média, gazdaság és vállalkozás. A nők nagyobb szerepvállalásával új esélyt adhatunk közösségeinknek, jövőnknek – s erről szólhatna a nők politikai szerepének megítélése Szlovákiában is.
Biró Ágnes, az MKP alelnöke
—
Biró Ágnes az MKP listáján (7-es lista) 7-es számmal indul a parlamenti választásokon
